bélyegkép|A Szent Tűz meggyújtása 2022-ben A Szent Tűz (, „Szent Fény”) egy olyan esemény, amelyre minden évben a jeruzsálemi Szent Sír-templomban kerül sor nagyszombaton, az ortodox keresztény húsvét előtti napon. A szertartás során imát mondanak, majd tüzet gyújtanak az ediculákban, ahol a hagyomány szerint Jézus sírja volt. A hívők szerint a tűz csodálatos módon keletkezik, és a Szentlélek gyújtja meg. Az ortodox keresztények úgy vélik, hogy ez a feltámadt Krisztus áldott fénye, aki vigaszt, örömet és békét ad nekik általa.

A Szent Tűz szertartását a jeruzsálemi görög ortodox pátriárka vezeti, és különböző keresztény felekezetekhez tartozó papok és hívők is részt szoktak rajta venni. Miután a tüzet meggyújtják, szétosztják a különböző nemzeti egyházak között, és elszállítják a székhelyeikre (Athén, Szófia, Moszkva, Belgrád, Bukarest és mások).

Leírás az ortodox hiten belül alt=Holy Fire arrives in Athens by plane, 2013.|balra|bélyegkép|A Szent Tűz repülővel érkezik Athénba, 2013. Az ortodox hagyomány szerint, a Szent Tűz meggyújtására minden évben az ortodox húsvét vasárnapot megelőző napon kerül sor. Korábbi tanúvallomások egy leginkább kék színű fényről számolnak be, amely elárasztotta Jézus sírját, és abból a márványlapból emelkedett fel, amelyről úgy tartják, hogy Krisztus testét helyezték keresztre feszítése után. A márványlap ma a jeruzsálemi óvárosban található a Szent Sír-templomban. A zarándokok és a papság azt mondja, hogy a Szent Tűz a kézhez kapást követő percekben fényt áraszt, de égetni nem éget.

Mielőtt a tüzet meggyújtanák, a pátriárka letérdel Jézus Krisztus sírjánál és az évszázadokon át fennmaradt imádságokat mondja el. Amikor a tűz meggyullad, a pátriárka két meggyújtott gyertyával jön ki a templomból és rögtön továbbadja a Szent Tüzet az arra váróknak. Több ezer zarándok, valamint mindenféle felekezethez tartozó helyi keresztény gyűlik össze Jeruzsálemben, hogy tanúja legyen ennek az éves eseménynek.

A Szent Tüzet Görögországba különjárattal viszik, és más ortodox országokba, illetve nagyobb ortodox egyházakkal rendelkező országokban, mint például Jordánia, Szíria, Grúzia, Bulgária, Libanon, Románia, Egyiptom, Ciprus, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró, Fehéroroszország, Ukrajna és Oroszország, hasonlóan egyházi és állami vezetők fogadják.

Története Euszebiosz történész Konstantin élete című művében, amely Kr. u. 328 körül keletkezett, egy érdekes jeruzsálemi eseményről ír, a 162-es húsvét alkalmából. Amikor a templomőrök éppen meg akarták tölteni a lámpákat, hogy felkészüljenek Jézus feltámadásának megünneplésére, észrevették, hogy elfogyott az olaj, amit a lámpákba önthettek volna. Erre Narkisszosz jeruzsálemi püspök elrendelte, hogy töltsék meg a lámpákat vízzel. Ezután megparancsolta az őröknek, hogy gyújtsák meg őket, és minden egyes lámpa úgy égett, mintha tiszta olajjal lett volna tele. A keresztény ortodox hagyomány szerint ez a csoda, amely megelőzi a Szent Sír 4. századi építését, a Szent Tűz csodájához kapcsolódik, bár a tanítás különbségeket is tesz a kettő között, mivel az előbbi egyszeri esemény volt, míg a Szent Tűz csodája minden évben megtörténik. Közös bennük azonban az, hogy Isten tüzet hozott létre ott, ahol az emberi logika szerint lehetetlen lett volna.

Kr. u. 385 körül Egeria, egy nemes spanyol nő, Palesztinába utazott. Útjának beszámolójában Krisztus Szent Sírjánál lezajlott szertartásról beszél, ahol fény árad (ejicitur) a sírt körülvevő kis kápolnából, ami által az egész templom végtelen fénnyel () telt meg.

Ezen korábbi esetek ellenére a Szent Tűzről úgy tartják, hogy először a keresztény zarándok, Bölcs Bernát (Bernardus Monachus) jegyezte fel 867-ben.

Jegyzetek

Fordítás

Források

Kategória:Keresztény fogalmak Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal