bélyegkép|263px|A kőfejtő 1960/1961-ben A Szentmargitbányai Kőfejtő (másként a szentmargitbányai római kori kőfejtő) a burgenlandi Szentmargitbánya (németül Sankt Margarethen) mellett található, a Ruszti-dombságon, a Fertő közelében fekszik. Egyike a legrégebbi, még működő ausztriai kőbányáknak.

A kőfejtő A kőfejtőből származik a lajtamészkő egyik típusa, a szentmargitbányai mészhomokkő. Ezt a mészkövet már az ókorban is építőanyagként használták, többek között megtalálták Carnuntum közel 2000 éves romjainak feltárásakor. Szentmargitbányát a győri káptalan oklevele említi először 1232-ben, a kőfejtő pedig a 17. században került az Esterházy család birtokába. A 16. századtól kezdve egyre nagyobb jelentőséggel bírt a régión kívül is: ekkoriban az kismartoni és szentmargitbányai uradalom része volt. Az innen származó mészkövet használták fel Sopron templomainak, valamint a bécsi Szent István-székesegyház (Stephansdom) és a Maria am Gestade-templom építéséhez. A barokk idején a bécsi Károly-templom (Karlskirche), majd később a Ringstrasse számos épülete ebből a mészkőből épült fel. A kőfejtő napjainkban az Esterházy Alapítványhoz tartozik.

2001 óta, történelmi jelentősége folytán a kőfejtő a Fertő/Neusiedler See Kultúrtáj részeként szerepel az UNESCO világörökség-listáján.

A kőfejtőt 66 éven át a Gustav Hummel GmbH üzemeltette, 2017-ben a traiskircheni illetőségű Ecker Stein vette át a kőfaragóüzemet. Wolfgang Ecker kőfaragómester átvette a Gustav Hummel GmbH üzletrészét és a bérleti és bányászati szerződést kötött a tulajdonos F. E. Familienprivatstiftung Eisenstadttal.

Szobrászatközpont A szentmargitbányai Szobrászok Háza a kőfejtő kulturális fellendülésének említésre méltó állomása. A korábban csak alapanyag-szállítóként ismert kőfejtő adott helyet a Karl Prantl által 1959-ben megszervezett első Európai Szobrász Szimpóziumnak. Az ide érkező szobrászok 1967 óta egy, a kolostorok hangulatát idéző szálláshelyen pihenhetnek meg, amelyet Johann Georg Gsteu építész tervei alapján építettek. Az épületet az archaikus modern irányzat egyik ikonjának tartják. A szobrászmozgalomnak köszönhetően napjainkban is 50, kissé már viharvert kőszobor tekinthető meg Szentmargitbánya mellett.

Szabadtéri múzeum A kőfejtő mintegy 150 000 négyzetmétere szabadon látogatható. Itt információs táblák tájékoztatnak a különböző sziklaképződményekről és feltárt fosszíliákról, amelyeket egy kiállítóteremben mutatnak be. A leletek között bálnacsigolyacsontok, cápafogak, halak és kagylók láthatók, emellett azok a szobrok is megtekinthetők, amelyeket az elmúlt évtizedek során az ide látogató szobrászok készítettek.

Az 1960-as évek óta adnak elő amatőr színészek passiójátékokat a kőfejtőben. Az ötévente ismétlődő programot szintén Prantl kezdeményezte. A természetadta színpadot 1996 óta használják nyári színházként operaelőadásokhoz. A kőfejtő környéke 2001 óta a Fertő/Neusiedlersee Kultúrtáj részét képezi, világörökségi rang új lendületet adott a római kori kőbánya turisztikai népszerűségének.

2007-ben a teljes rendezvényterületet újraterveztette a F. E. Familienprivatstiftung Eisenstadt az AllesWirdGut építészcsapatával.

Szentmargitbányai passiójátékok alt=Abendmahl – Passionsspiele St. Margarethen|bélyegkép|263px|Az utolsó vacsora A kőfejtő 1961 óta ad helyszínt a passiójátékoknak, de a helyi misztériumjáték gyökerei jóval régebbre nyúlnak vissza. 1926-ban lelkes fiatalok az Unger család parasztházában szervezték meg az első előadásokat. Az ötlet egyes források szerint a magyar származású Kodátsh János prelátustól származott, fő célja Krisztus életének bemutatása volt az evangélium felhasználásával, a mai ember számára érthető formában. 1933-ban az egyházközség fogadalmat tett, hogy tízévente megrendezi a passiójátékot, "hogy kegyelmet nyerjen egy új, kibővített templomhoz, valamint hozzájáruljon az egyházközség és a hon vallási megújhodásához".

Ezt követően a passiójátékot a plébánián adták elő 1933-ban, 1936-ban, 1946-ban és 1956-ban. A látogatók száma folyamatosan nőtt, sokakat már helyhiány miatt kellett elutasítani, ezért új helyszínt kerestek. Ekkor került át a rendezvény Karl Prantl javaslatára a kőfejtőbe, ahol azóta ötévente rendezik meg a színdarabot. A szereplők száma az évtizedek során folyamatosan nőtt, mára elérte a 650 főt: valamennyien lelkes, önkéntes amatőrök, akik szabadidejükben vesznek részt a próbákon és az előadásokon. A játékok nettó bevételét jótékonysági célokra ajánlják fel. 2006-ban a passiójátékot már mintegy 70 000-en tekintették meg.

2011. június 12. és augusztus 15. között húsz alkalommal adták elő a passiójátékot Robert Herzl, a badeni színház rendezőjének instrukciói alapján, a zenét Thomas Steiner szerezte. Krisztus szerepében Christian Kattert és Hubert Händlert láthatta a közönség.  

A Passiójáték legújabb bemutatóját eredetileg 2021-re hirdették meg, Richard Geier rendezésében,  azonban 2021 májusában a COVID-19 járvány kapcsán érvénybe lépett egészségügyi korlátozások miatt a programot törölték. A bemutatót végül 2022-ben tartották meg, az előadást május 26. és július 10. között tekinthették meg a látogatók.

Opera a Kőfejtőben bélyegkép|263px|Fesztiválszínpad, amely operaelőadásoknak is helyet ad 1996-ban rendeztek először operaelőadást a Szentmargibányai Kőfejtőben, Szentmargitbányai Operafesztivál néven. A rendezvény azóta Ausztria-szerte ismertté és elismertté vált. A Szentmargitbányai Operafesztivál szervezőjének 2014 tavaszán bekövetkezett csődjét követően a produkciót átvette az utódvállalatként megalakult Arenaria GmbH, amely jelenleg Opera a Szentmargitbányai Kőfejtőben (Oper im Steinbruch St. Margarethen) márkanéven folytatja az előadások rendezését.

A kőfejtőben 2014-ben az Aidát, 2015-ben a Toscát vitték színre. 2016-ban Gaetano Donizetti Szerelmi bájital című művét adták elő a kisebb, ún. Ruffini színpadon. A 2017-es Rigoletto, után egy év szünetet tartottak majd 2019-ben Mozart Varázsfuvoláját tekinthette meg a közönség. 2020-ban a Covid-járvány miatt újabb szünet következett, majd 2021-ben a Turandotot adták elő. A 2022-es Nabucco után 2023-ban Bizet Carmenjét adták elő, 2024-ben ismét Verdi Aidáját vitték színre új rendezésben. 2025 -ben a kőfejtő Wagner nagyszabású operájának, a A bolygó hollandinak adott otthont.

Jegyzetek

Fordítás

További információk Szentmargitbányai Kőfejtő – Hivatalos oldal Szentmargitbányai Passiójátékok (németül) Opera a Kőfejtőben – Oper im Steinbruch St. Margarethen Szobrászok Háza – esterhazy-now.at (magyarul)

Kategória:Burgenland Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek