Čengić () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Majevica-hegység keleti nyúlványain és a Semberija síkságának szélén, Bijeljina központjától légvonalban 12, közúton 16 km-re dél-délnyugatra, a Janjica-folyótól délre, 130-250 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Bijeljina 427-3-2 A falut aszfaltút köti össze Bijeljina központjával.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1276883Bosnyák00Horvát03Jugoszláv10Egyéb79Összesen1284895
Története A település az oszmán uralom idejében keletkezett. Čengić falu a Mustafa Grabčanović „Bijeljina i Bijeljinci” című könyvében (134. o.) leírtak szerint Čengić Ali pasáról kapta a nevét, aki annak a birtoknak a tulajdonosa volt, amelyre jobbágyai építették ezt a falut. Ali pasa híres török katonai parancsnok volt, akinek családja az anatóliai Çangri városából származott és a 16. században került Hercegovinába. A család több tagja is kiemelkedett Bosznia-Hercegovina közéletében az oszmán uralom alatt. Ali pasa az 1650-es velencei-török háborúban szerzett érdemei miatt hercegovinai szandzsákbég lett. Kiterjedt birtokokkal rendelkezett Boszniában és Hercegovinában. 1863-ban Čengićnek 78 háza és 472 ortodox lakosa volt.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Beloševac községhez tartozó településnek 102 háztartása és 482 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 100. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz és Tavna községhez tartozó településen 140 háztartást, 812 ortodox és 3 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 144. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került. A faluban egyre kevesebb a fiatal és a gyermek az iskolában, mivel egész családok költöznek Bijeljinába munka és gyermeknevelés miatt, sokan pedig külföldre mennek megélhetést keresni.
Oktatás A faluban egy felújított négyosztályos iskola található, amelybe körülbelül 35 diák jár. Az iskolában emléktábla található Pajko és Petar Starčević testvéreknek, akik 1935-ben földet adományoztak az iskola építéséhez. Čengić lakói így fejezték ki hálájukat.
Nevezetességei Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt ortodox plébániatemploma. A templom építése 1995-ben kezdődött Slavko Lukić bijeljinai építész tervei szerint. A templom alapjait Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel 1997. június 8-án. Ugyanez a püspök szentelte fel a templomot 2000. július 30-án. A tölgyfa ikonosztázt a belgrádi Dragan Petrović készítette. Az ikonosztáz ikonjait a belgrádi Mateja Minic festette élénk színekkel. A templomot 2000 és 2002 között a belgrádi Petar Bilić festette ki.
A templomudvaron Čengići lakói 2000-ben emlékkutat állítottak a falu nyolc katonájának emlékére, akik az 1992-1995-ös boszniai háborúban estek el.
Jegyzetek
Források
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései