A Csepel Művek (korábban Weiss Manfréd Acél- és Fémművek) belső vasúti hálózata a gyár területén működő ipari vasút volt, amely a termelési és raktározási folyamatokat szolgálta. A hálózat az üzemek, raktárak és csarnokok között biztosította az áruk és alapanyagok szállítását, és a gyár működésének fontos részét képezte. A gyár hanyatlása során a vágányhálózat jelentős részét elbontották; más szakaszok léteznek, de használaton kívül állnak, és csak egy kisebb része van napjainkban üzemben.

Összeköttetése thumb|Korábban ilyen A26 sorozatú mozdonyokkal szolgálták ki a hálózatot thumb|left|150px|A Magyar Posztógyár iparvágánya a Duna sornál

A Csepel Művek hálózata a Soroksári út–Csepel vasútvonalból ágazik ki a Corvin út – Weiss Manfréd út találkozásánál. (Maga a vontatóvágány a Gubacsi hídon át éri el a Budapest–Kelebia-vasútvonalat. Kizárólag teherszállítás zajlik rajta.) A hármas elágazáshttps://24.hu/fn/gazdasag/2017/07/16/vonatmonstrumok-zarhatjak-el-csepelt-a-kulvilagtol/ 2 északabbi vágánya a Petróleum utcai ipartelepek, illetve a Csepeli Szabadkikötő hálózata felé halad.Wenczel György: Budapest vasúti hálózata, 1987. márc. (térkép); Wenczel György: Budapest vasúti hálózata (1989. jan.), MÁVTI Kft., Loór Gyula kiegészítéseivel, 1996. jún. (térkép)

Fontos megjegyezni, hogy a Csepel-szigeten nem kizárólag a Csepel Műveknek van (vagy volt) iparvágánya. Ilyenek még (és szintén a vontatóvágányból ágaznak ki): a Csepeli Szabadkikötő iparvágányai (használatban) a Petróleum utcai ipartelepek iparvágányai (részben használatban) a MERKUR-telep és a Petróleum-öböltől délre eső MOL-telepek felé (elbontva) a Csepeli Papírgyár iparvágánya (használaton kívül, nagyrészt el is bontották 2017-ben)

Szintén önálló üzemnek számít az INTER-METAL telep. Ennek használatban lévő vágányát a Budafoki úton a Csepel Művekbe behaladó iparvágányról lehet megközelíteni. (A Budafoki út távolabbi részén újabb kiágazással, azaz behaladva majd kihaladva a Csepel Művek területéről, kicsit a korridorvasúthoz hasonlóan.)

A Magyar Posztógyár Rt. területe a Csepel Művekből lett kihasítva. Régóta használaton kívül álló, és ma már csak részben meglévő iparvágánya a Csepel Művek hálózatából ágazik ki a Duna lejáró utcánál, majd a Vasút sorban haladt, és a Déli utcát keresztezve haladt be az üzem területére.

A Csepel Művek rövid története A Weiss Manfréd Acél- és Fémműveket 1892-ben alapították, neve 1950 és 1956 között Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek, majd 1956-tól Csepel Vas- és Fémművek volt. 1983-ban szétdarabolták kisebb részekre. A rendszerváltás idején lezajlott gazdasági átalakulás óta főleg csepeli és környékbeli zenekarok próbatermeiként van használatban és rengeteg apró cég bérli a gigantikus méretű romos üzemcsarnokokat, irodákat és telephelyeket.

Jellemzői

A Csepel Művek egykori ipartelepén a belső vasúthálózat a gyár területén belül kiterjedt sínrendszert alkotott, amely a különböző üzemeket és raktárakat kötötte össze. A hálózat lehetővé tette az anyagok és késztermékek gyors mozgatását a gyárterületen belül, és kulcsszerepet játszott a gyár logisztikai működésében. A hálózatnak 1912-től volt kapcsolata az országos vasútvonalakkal. Hossza már az első világháború idején pedig kb. 30 km volt, majd a szocializmus idején elérte a 60 kilométert (más források szerint a 62 kilométert).

Az Indóház vasúti magazin 2012. októberi száma képriportot közölt a csepeli gyártörténelemről és a gyár iparvágányainak működéséről.

A gyár területére behaladva egy kisebb, több vágányos rész, az úgynevezett Csepel-gyártelep vasútállomás van.http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=cspy Innen indul dél felé a gyártelep egykor rendkívül szövevényes iparvasúti hálózata számos vágánnyal, váltóval és keresztezéssel. Gyakorlatilag minden épülethez és csarnokhoz vezetett sínpár, és nehéz olyan utcát találni a területen, ahol ne lenne látható a vasúti nyom, vagy maguk a vágányok. Sajnos ezeknek közös jellemzője, hogy évek, évtizedek óta nem közlekedett rajtuk vonat. Egy 2011-es cikk szerint is már erősen átvették a hajdani vonatok helyét a teherautók, és bár „a legérdekesebbek a még dolgozó iparvasúti mozdonyok, de a pusztulás jelei is mindenhol felfedezhetők. A vágányhoz rozsdásodott belső használatú vagonok, kibelezett mozdonyok, omladozó vasúti épületek várják az erre járót.”

A főbejárat előtti, szintén többvágányos részen 2012/2013 körül volt utoljára forgalom. A 2010-es évek elején a szinte már kizárólag vashulladékot szállítottak az üzemből,https://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=1651&na_step=30&t=9116019&na_order= illetve acélalapanyagot a csőgyári részbe. 2016-ban annyira leesett a forgalom, hogy már kizárólag az Oiltanking Kft. szállított vasúton nyersolajat a teljes üzem területén (három-négy irányvonattal 1-1 héten). Ebben az időben a belső mozgatást az Univertrans vállalat 4 db A26 sorozatú régi NDK-s kisebb mozdonya végezte.https://iho.hu/hirek/hangulatkep-csepelrol-160708 (2012-es fénykép tanúsága szerint legalább 6 db [más források szerint 7 db]https://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=1141&na_step=30&t=9116019&na_order= A26-os mozdonyt használtak az iparvállalat területén.)https://www.facebook.com/photo/?fbid=329362187088911&set=a26-098-diesel-hidraulikus-ipari-tolat%C3%B3mozdony-mal-magyar-alum%C3%ADnium-zrt-ajka-201 Hozzá kell tenni, hogy az elmúlt évtizedek során a vágányok jelentős részét felszedték (vagy részben felszedték), sokat leaszfaltoztak, a maradványok pedig elhanyagolt állapotban vannak.

Növelte a forgalmat a korábbi kohósalak lerakótelep helyén 2015–2017 között felépített Metrans konténerterminál, valamint a hosszú szüneteltetés után újra ömlesztett műtrágyára vonatkozó vasúti szállítást igénybevevő Duna-parti kikötő. Ebben az időben vonták ki az A26-os mozdonyokat a használatból.https://iho.hu/hirek/gozerovel-epul-a-metrans-csepeli-terminalja-160308 Fontos kiemelni, hogy ezzel együtt a régi hálózatnak ma már (2020-as évek) csak kisebb szakaszai maradtak használatban.

A Csepel sziget és a Csepel Művek körüli vasúti infrastruktúra nemcsak az ipari logisztika szempontjából volt jelentős, hanem a környék közúti forgalmát is befolyásolta: a Soroksári út–Csepel vasútvonal Weiss Manfréd út és a Corvin úti csomópontja (az üzemen kívül már) közelében több iparvágány keresztezi a közutat, és napi szinten több tehervonat halad át ezen a területen, (pl. a 2017-től a Csepel Művekből jövő Metrans szerelvények). A vonatok rendkívül lassan, körülbelül 5 km/óra sebességgel haladnak a váltók és iparvágányok miatt.

Képtár

A vasúthálózatot vagy egyes részeit mutató térképek 1950 körüli térkép 1960-as térkép 1960-as térkép

Jegyzetek

Kategória:Budapest XXI. kerületének közlekedése