Kitovnice () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 9, közúton 15 km-re északnyugatra, a Majevica-hegység délkeleti részén, a Sapna és a Hoča-folyók völgyei között, 250-492 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb527328Bosnyák91112Horvát00Jugoszláv20Egyéb11Összesen621441
Története A középkori temetőből fennmaradt számos sírkő tanúsága szerint Kitovnice területén már a középkorban település volt.
Bosznia 1463-ban került az oszmánok birtokába, majd 20 évvel később megalakult a Zvorniki szandzsák, melynek ez a régió is a része lett. Kitovnice első írásos említése az 1519-es oszmán összeírásban történt, de ekkor még nem írtak össze házakat a faluban. Az összeírások adatai alapján látható, hogy a Sapnai náhijében a falvak száma változó volt, a 16. és 17. század eleji összeírások során 16 falut említettek, ezek között Kitovnice is szerepelt.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Zvornik községhez tartozó településnek 33 háztartása, 179 ortodox és 13 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 101. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településen 53 háztartást, 280 ortodox és 18 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 140. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településnek 280 lakosa volt, közülük 266 ortodox szerb és 14 bosnyák volt. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 230. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.
Nevezetességei Mramorje – középkori temető maradványai, 22 darab fennmaradt, keleti tájolású stećakkal. A síremlékeken farkasfog, csigavonal és növényi ornamentika díszítés látható.
Jegyzetek
Források Bastina Sjeveroistočne Bosne broj 8. Tuzla, 2016. - Edhem Omerović: Popis nahije Sapna iz 1604. godine
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései