Snagovo () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 5, közúton 10 km-re délnyugatra, a Majevica-hegység délkeleti szélén, 250-620 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb391133Bosnyák9739Horvát00Jugoszláv20Egyéb61Összesen496173
Története Bosznia 1463-ban került az oszmánok birtokába, majd 20 évvel később megalakult a Zvorniki szandzsák, melynek ez a régió is a része lett. Az összeírások adatai alapján látható, hogy a Sapnai náhijében a falvak száma változó volt, a 16. és 17. század eleji összeírások során 16 falut említettek, ezek ezek mellett elnéptelenedett falvak (mezra) is voltak, ilyen volt Snagovo is.Bastina Sjeveroistočne Bosne broj 8. Tuzla, 2016. - Edhem Omerović: Popis nahije Sapna iz 1604. godine
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Zvornik községhez tartozó Snagovo településnek 157 háztartása, 640 muszlim és 109 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 101. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Snagovo Tursko településen 184 háztartást és 883 muszlim, Snagovo Srpsko településen 29 háztartást és 85 ortodox szerb és 3 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 142. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Snagovo Tursko településnek 864 muszlim, Snagovo Srpsko településnek 193 ortodox szerb lakosa volt. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 232. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején 1992-ben a falut szerb katonai erők szállták meg, és a muszlim lakosságot elűzték, házaikat lerombolták. Snagovo volt az egyik legsúlyosabban érintett falu, amely 1992 áprilisában a szerb etnikai tisztogatások áldozata lett. 1992. április 29-én a szerbek elfogtak egy 36 boszniai muszlim civilből (többségben nőkből) álló csoportot, akik a Snagovói erdőben bujkáltak, és a snagovói Rašidov Han-i iskolaépületbe vitték őket.Itt mind a 36 boszniai muszlim civilt, köztük gyermekeket és terhes nőket megölték. A holttesteket azért égették el, hogy eltitkolják a bűntényt. 1992. május 2-án snagovói társaik megtalálták az elégetett maradványokat, és a közelben temették el őket.
Az áldozatok maradványait 2006. március 16-án exhumálták az eredeti temetési helyről. 2011. július 27-én 21 áldozatot egy közös sírban egy helyi temetőben Snagovoban temettek el, köztük a legfiatalabb áldozatot, a hat hónapos Meliha Dogićot, akit édesanyja karjaiban öltek meg. A lány anyját és apját is megölték. Az áldozatok többsége nem volt azonosítható, mert a testük olyan csúnyán megégett.
Snagovóban hét további tömegsírt is találtak, amelyek 156 olyan személy csontvázát tartalmazták, akik az 1995. júliusi srebrenicai népirtás áldozatai lettek. Őket a Srebrenica körüli eredeti temetkezési helyekről szállították Snagovóba, hogy elrejtsék az atrocitás nyomait. 1995 júliusában további hat személyt is meggyilkoltak a faluban.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.
Jegyzetek
Fordítás
Források Bastina Sjeveroistočne Bosne broj 8. Tuzla, 2016. - Edhem Omerović: Popis nahije Sapna iz 1604. godine
Irodalom Tosunbegović Dževad, Snagovo i okolina kroz vijekove, Zvornik, 2010.
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései