A humán koronavírus HKU1 (HCoV-HKU1, Betacoronavirus hongkonense) egy koronavírus-faj, amely embereket és állatokat is fertőz. Felső légúti megbetegedést okoz, amelynek tünetei hasonlítanak a megfázás tüneteihez, de átalakulhat tüdőgyulladássá vagy tüdőhörgőcskék gyulladásává is. A vírust először 2004 januárjában fedezték fel egy hongkongi férfiban. A későbbi kutatások kimutatták, hogy világszerte elterjedt, és korábbi eredetű, mint azt kezdetben gondolták. A vírus burkos, egyszálú RNS-vírus, amely a gazdasejtbe úgy jut be, hogy kötődik az N-acetil-9-O-acetilneuraminsav receptorhoz.
Virológia Woo és munkatársai nem jártak sikerrel a HCoV-HKU1 izolátum tenyésztésére irányuló kísérleteikben, azonban sikerült megszerezniük a vírus teljes genom szekvenciáját. Filogenetikai elemzések kimutatták, hogy a HKU1 legközelebbi rokona az egér hepatitisz-vírus (MHV), és ebből a szempontból különbözik a többi ismert humán betakoronavírustól, például HCoV-OC43-tól. A vírust sikeresen kitenyésztették az emberi légúti hám ex vivo modelljében. További kutatások kimutatták, hogy a vírus O-acetilezett sziálsavakhoz kötődik a sejtfelszínen, ami konformációs változást idéz elő az S-fehérjében, ez pedig elősegíti a belépési receptorhoz való kapcsolódást. Érdekes módon a kallikrein 13 nevű enzimről kiderült, hogy aktiváló tényezőként szerepet játszik az S (tüske) fehérje feldolgozásában — ezt a Pyrc-féle kutatócsoport azonosította. Ez a mechanizmus meghatározhatja a vírus szöveti és sejtszintű preferenciáját, és befolyásolhatja a fajok közötti terjedés szabályozását is. Amikor az RNS-függő RNS-polimeráz (RdRp), a tüske (S) és a nukleokapszid (N) géneket elemezték, inkonzisztens filogenetikai kapcsolatokat találtak. A HCoV-HKU1 22 törzsének teljes genomjának szekvenálása megerősítette, hogy ez természetes rekombináció következménye. Valószínű, hogy a HCoV-HKU1 rágcsálókból származik. A HCoV-HKU1 a hét ismert, embert fertőzni képes koronavírus egyike.
Járványtan A HCoV-HKU1-et először 2004 januárjában azonosították egy 71 éves férfiben, akit akut légzési distressz szindróma (ARDS) és röntgenvizsgálattal igazolt kétoldali tüdőgyulladás miatt kezeltek. A 2003-as SARS-járvány idején légzőszervi betegségekben szenvedő páciensek SARS-negatív orrgarati mintáinak visszamenőleges elemzése során CoV-HKU1 RNS-t azonosítottak egy 35 éves, tüdőgyulladásos nő mintájában. A HCoV-HKU1 felfedezéséről szóló első beszámolók után, még ugyanabban az évben 10 betegben is kimutatták a vírust Észak-Ausztráliában. A légúti mintákat május és augusztus között gyűjtötték. A kutatók megállapították, hogy a HCoV-HKU1-pozitív minták többsége gyermekektől származott, főként a tél későbbi hónapjaiban. A nyugati féltekén az első ismert eseteket 2005-ben fedezték fel, amikor a Yale–New Haven Kórház (Connecticut, USA) klinikai virológusai korábbi mintákat elemeztek annak megállapítására, hogy előfordul-e HCoV-HKU1 a térségükben. A kutatás során 851 csecsemőt és gyermeket vizsgáltak egy 7 hetes időszakban (2001. december – 2002. február). Kilenc gyermek mintájában azonosították a humán koronavírust HKU1, és ezeknél a gyerekeknél légúti fertőzések zajlottak a mintavétel idején — egyikük esetében olyan súlyosan, hogy gépi lélegeztetésre volt szükség. A minták negatívak voltak más kórokozókra nézve. A kutatók arról számoltak be, hogy a New Havenben talált törzsek hasonlítottak a Hongkongban azonosított törzshöz, és arra a következtetésre jutottak, hogy a vírus világszerte elterjedt lehet. A New Havenben talált törzseket nem szabad összekeverni a HCoV-NH-val (New Haven koronavírus), amely valójában a humán koronavírus NL63 egyik törzse. 2005 júliusában Franciaországban hat esetet jelentettek. Ezekben az esetekben a francia kutatók továbbfejlesztett technikákat alkalmaztak a vírus orrgarati mintákból és székletmintákból való kimutatására.
Kategória:Vírusok