A simafejű galandféreg a galandférgek osztályába tartozó zoonótikus laposféreg faj.
Szaporodás, egyedfejlődés: Hímnősek, ivarszerveik is ízenként ismétlődnek. A szaporodás önmegtermékenyítéssel történik. Az emberekből a megtermékenyített peték, az úgynevezett onkoszférák, a széklettel távoznak, és szennyezett takarmány útján jutnak a marhákhoz. Köztesgazdája a szarvasmarha. Az onkoszférák a marhák izmaiban, májában és tüdejében fejlődnek fertőző ciszticerkuszzá. Lárvája a szarvasmarha-borsóka (cysticercus bovis), melynek átmérője <1 cm, gyakran a rágóizmokban, nyelvben és a szívben található. Fertőződni elégtelenül sütött vagy főzött, esetleg nyers hús fogyasztásával lehet, amely tartalmazza a fertőző lárvákat, úgynevezett ciszticerkuszokat. A lárvák körülbelül 5–12 hét alatt fejlődnek ki felnőtt féreggé az emberben. A kifejlett állat az ember vékonybelében él, és 4-10 m hosszú. Szélessége 10-14 mm. A kifejlett galandférgek körülbelül 25 évig élhetnek a gazdaszervezetben. Általában egyszerre csak egy féreg található a szervezetben, de előfordult több féreg jelenléte is.
Tünetek A T. saginata fertőzés általában tünetmentes, de súlyos fertőzés esetén előfordulhat fogyás, szédülés, hasi fájdalom, hasmenés, fejfájás, hányinger, székrekedés, krónikus emésztési zavarok és étvágytalanság. Az emberi bél elzáródása műtéttel kezelhető. A galandféreg antigéneket is kibocsáthat, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki a fertőzöttnél. Ritkán előfordulhat hasnyálmirigy-gyulladás, epehólyag-gyulladás és epeúti gyulladás is. Bizonyos esetekben a kezeletlen fertőzés epehólyag-perforációt is okozhat. A fertőzés kezelés nélkül általában 2–3 évig tart.
Prevenció A marhahús 56 °C-on történő, 5 percig tartó hőkezelése, valamint a hosszú ideig tartó sózás elpusztítja a ciszticerkuszokat. Fontos továbbá a marhahús ellenőrzése és az emberi ürülék megfelelő elvezetése.
Kezelése A fertőzés ellen hatékony a praziquantel-es és niclosamide-os kezelés.
Elterjedés Viszonylag gyakori Afrikában, Európában, Délkelet-Ázsiában, Dél-Ázsiában és Latin-Amerikában. A parazita bárhol előfordulhat, ahol marhahúst fogyasztanak Világszerte a fertőzöttek száma nagyjából 40–60 millióra tehető.
Morfológia A test fehér színű, és három részből áll: fej (scolex), nyak és szalagtest (strobila). A scolex gombostűfejnyi, fegyvertelen. Bár a dajkán van 4 szívókorong, nem rendelkezik ormánnyal és horogkoszorúval. A nyak a test legrövidebb része, és éretlen proglottidokból áll. Egyetlen ízében 50-80 000 pete van, naponta 400-700 000 pete ürül a külvilágba. A méh 18-20 pár oldalelágazással rendelkezik. Nincs emésztőrendszere, szája, végbele vagy emésztőcsöve. A tápanyagokat a gazdaszervezettől a testfelszínén (tegumentum) keresztül veszi fel. Emellett testüreg nélküli állat. Minden érett proglottid belsejét izomrétegek és teljes hím és női reproduktív rendszerek töltik ki.
Kutatások fontossága A növekvő marhahús iránti igény miatt fontos lenne többet megtudni róla. Aktívabb felmérésekre, tesztelésekre lenne szükség, hogy meghatározhassuk a faj által okozott anyagi károkat.
Források Rózsa Lajos: Élősködés - Az állati és emberi fejlődés motorja, 2004 Papp et al: Zootaxonómia, 2021 Markó Bálint, Ujvárosi Lujza, László Zoltán: Gerinctelen állattan gyakorlat könyv Braae, U. C., Thomas, L. F., Robertson, L. J., Dermauw, V., Dorny, P., Willingham, A. L., Saratsis, A., & Devleesschauwer, B. (2018). Epidemiology of Taenia saginata taeniosis/cysticercosis: A systematic review of the distribution in the Americas. In Parasites and Vectors (Vol. 11, Issue 1). BioMed Central Ltd. https://doi.org/10.1186/s13071-018-3079-y
Kategória:Galandférgek