Liješanj () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 10, közúton 17 km-re délre, a Grkinja-hegység területén, a Drinjača-folyó völgye felett, 174-650 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb296120Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb41Összesen300121
Története A határában előkerült régészeti leletek tanúsága szerint a település már a késő bronzkorban is lakott volt.
Az oszmánok 1463-ban, Kušlat várának eleste után szállták meg ezt a térséget. Az 1519-es oszmán összeírásban a Kušlati járáshoz (nahije) sorolták Podgrad falut, 3315 akcse jövedelemmel. Később, az 1533-as összeírásban ugyanezt a falut „Podgrađe” vagy „Listje”-nek nevezik, majd 1548-ban „Podgrađe” vagy „Lištje” néven említik. 1533-ban a falu a kušlati vár parancsnokainak (mustahfi) ellenőrzése alá került. Handžić úgy véli, hogy ez a mai Liješanj falu, amely Kušlat vára alatt, a Drinjača-folyó bal partján található.Adem Handžić: Dva prva popisa Zvorničkog sandžaka (iz 1519. i 1533. godine) Akademija nauka i umjetnosti Bosne i Hercegovine, 1986. 31. old.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Kamenica községhez tartozó településnek 41 háztartása és 353 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 94. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Kamenica Srpska településen 74 háztartást és 492 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 140. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településnek 441 lakosa volt, közülük 440 ortodox keresztény és 1 muszlim volt. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 230. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.
Nevezetességei A Boldogságos Szűzanya születése tiszteletére szentelt pravoszláv temploma. A templom mérete 8,5x4,5 méter. A templom építése 2004-ben kezdődött. 2005-ben Vasilje, akkori zvornik-tuzlai püspök szentelte fel az alapokat és az újonnan épült templomot. A templomot 2025-ben Marko Danojlović főpap kezdeményezésére és Tanja Popović támogatásával felújították és kifestették.
Gradačac – őskori település maradványai. A 200 méteres magaslat szűk platóján és annak lábánál bronzkori kerámiák töredékei találhatók.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései