Drinjača () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 12, közúton 14 km-re délre, a Drinjača-folyó torkolatának közelében, 160-250 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb3313Bosnyák199113Horvát11Jugoszláv50Egyéb00Összesen238127
Története A Drinjača-folyó völgyét a Szarajevói mezővel összekötő római közlekedési útvonal rendkívül fontos volt már a 3. század közepén is. Számos mérföldkő tanúskodik erről a kapcsolatról. Összesen 30 mérföldkövet fedeztek fel ezen az útvonalon, amelyek közül 12 epigráfiai jellegű. A felfedezéskor a mérföldkövek többsége a helyén volt. A legrégebbi mérföldkő Marcus Julius Philippus uralkodásának 244 és 249 közötti időszakából származik, míg a legkésőbbit Marcus Claudius Tacitus tiszteletére emelték 275 végén vagy 276 első felében. Az ebből a kapcsolatból származó mérföldkövek nem a kommunikáció rekonstrukcióját jelentették, ahogy azt korábban hitték. A 3. század közepén, a gyakori trónváltások idején a mérföldkövek tiszteletbeli jelleget kaptak. Feladatuk az uralkodó iránti hűség kifejezése volt.
A római korban Ad Drinum volt a második állomás a római úton, amely Sirmiumot kötötte össze Argentaria bányavidékével. Az Ad Drinum állomás neve egyértelműen jelzi, hogy az említett útállomás a Drina folyó közelében helyezkedett el. A kutatók véleménye az Ad Drinum útállomás elhelyezéséről megoszlott. Zvornik városát és Drinjača falut sorolják fel az említett útállomás lehetséges helyszíneiként. A korábbi kutatók véleményének alapjául szolgáló érveket figyelembe véve azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a korábban említett helyszínek egyike sem fogadható el az Ad Drinum állomás helyszíneként. Sremska Mitrovica és Zvornik, vagy Drinjača közötti távolság jelentősen eltér a Sirmium és Ad Drinum közötti távolságtól, amely a Tabula Peutingeriana-n szerepel. A terepen feltárt régészeti leletek, valamint a Tabula Peutingeriana adatai alapján arra lehet következtetni, hogy az Ad Drinum útállomás Skočić falu közelében, Zvorniktól északra helyezkedett el.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1955-ben a település egy részét a Zvorniki-víztározó vizével elárasztották.
A boszniai háború idején 1992. május 30-án a JNA katonái körülbelül 150 muszlim férfit, nőt és gyermeket tartóztattak le Kostijerevo faluban. A drinjačai kultúrházba vitték őket, ahol a JNA őrizte őket. A község más falvaiból még 140 fogvatartottat vittek oda, bár az összes nőt és gyermeket hamarosan szabadon engedték. A megmaradt fogvatartottakat az őrök és Arkan emberei megverték. A fogvatartottak megérkezése után nem sokkal egy Fehér Sas egység tízfős csoportokban kihívta és agyonlőtte őket. Összesen 88 embert öltek itt meg.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.
Nevezetességei A településen található mecset 1910 előtt épült, és a Drinjača-mezőn helyezkedett el, amelyet 1954-ben árasztottak el a zvorniki vízerőmű építése során a víztározó vizével. Az új mecset építése 1969-ben kezdődött a mai helyén. A mecset céljára a telket az Osmanović Sulje család adta. A mecset 1973-ban készült el és nyílt meg hivatalosan. A mecsetet a boszniai szerb hadsereg 1992-ben lerombolta, majd 2010. július 18-án újították fel és nyitották meg hivatalosan.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései