A Gyűrűkúra (eredeti címén Bored of the Rings) egy 1969-ben megjelent paródiaregény, mely J.R.R. Tolkien A Gyűrűk Ura című könyvét figurázza ki. A művet Henry Beard és Douglas Kenney írták (utóbbi nem sokkal később alapította a híres amerikai humormagazint, a National Lampoont). A paródiákhoz képest szokatlan módon évtizedekig utánnyomásban volt, és több nyelvre is lefordították. Magyar kiadását először 1991-ben jelentették meg Gáspár András fordításában, majd 2001-ben Szántai Zsolt által kiegészített, pontosított fordításban.
A könyvről A mű szorosan követi és parodizálja a Gyűrűk Ura történetét, beleértve a prológust is. Cselekménye a helyzetkomikumra épít, valamint különféle márkanevek szándékos elferdítésére. Trufa és Pippin (Merry és Pippin) így lettek Trufó és Pepin (Moxie és Pepsi, mindkettő egy üdítőmárka neve). Bombadil Toma itt mint Benzedrin Töma szerepel, aki egy sztereotíp módon ábrázolt hippi, akinek a feleségét Toprongymagnak hívják (Hashberry, amely rímel San Francisco Hashbury nevű, hippik által sűrűn lakott városrészére). Saruman neve Serutan, amely egy hashajtómárka (magyarul Szarumén), aki egy "levendulaszínű trutymóval teli várárokkal" ellátott turistaparkban él. Minas Tirith itt Mines Tróne, amelyet egy Beltelefon nevű király tervezetthttp://tolkien.soc.ucam.org/sites/default/files/anor/anor22.pdf. Hasonló elferdítés eredményei a herótok (hobbitok), Zsákos Dildó (Bilbó), Fritó (Frodó, nevét egy chips után kapta), Güllem (Gollam, angolul Goddam), és Aragond (Aragorn, angolul Arrowroot, azaz nyílgyökér).
A karakterek számos alkalommal áttörik a negyedik falat is, például amikor az indulás után Fritó megjegyzi, hogy ez hosszú könyv lesz, illetve az ötödik fejezet is azzal ért véget, hogy "nekivágnak a következő fejezetig tartó emelkedőnek". Ugyanebben a fejezetben az egyik szereplő, Baromúr "gyors pillantást vet az olvasó jobbjába simuló, még olvasatlan lapokra".
Összesen tíz fejezetből áll, mindegyik követi Tolkien művét, és azokat parodizálja. A fordítás, a paródia jellegéből adódóan, nem adja vissza teljes egészében azt a humort, amit az eredeti, ezeket sajátos humorral, saját kifejezések használatával oldja fel. Különösen igaz ez ott, ahol az eredeti olyan kulturális kontextusokra célozgat, amelyek a magyar olvasók számára érthetetlenek voltak.
Ez az én bulim, és azt vágok haza, akit akarok - az Egy rég várt ünnepély paródiája, melyben a herótok alig várják, hogy a Zsákos Dildó által rendezett születésnapi buliban pukkadásig zabálják magukat, főként Kavardi Tata, aki korábban a falu bolondja volt, most pedig a helyi feketepiacot irányítja. A buli után egy mágus, Gründolf, a Piszkosszürke érkezik. Ő és Dildó közlik az unokaöccsével, Fritóval, hogy van egy úgynevezett Egy Gyűrű, amely a rég halottnak hitt Szaruón tulajdona. Szaruón most vissza akarja szerezni a gyűrűjét, hogy a hatalmát felhasználva visszavágjon, és ezért fontos, hogy "előbb csesszenek ki vele, mint ő velük". Ezért azt egy "holmi félkegyelműnek", akire senki sem gyanakodna, el kell vinnie Hordorba és a Végzet Hegyének katlanába kell vetnie - ez a valaki lesz Fritó. Hármasban sem rossz - négyesben meg mindegy - a Hármasban sem rossz paródiája, amelyben a mágus, Gründolf megfejti az Egy Gyűrűre írt feliratot ("Tvelfek verték eme gyűrűt, csupa jószándékú őrült"), és mivel a szövege "megrázó", Fritónak és Kavardi Smafunak azonnal indulnia kell vele Hölgyzugolyba. Velük tart még egy testvérpár, Trufiátok (Trufó) és Pepin. Útközben hatalmas disznókon lovagoló fekete ruhás alakok (Nazbulok) üldözik őket, ezért az Evelyn-erdőn át akarnak rövidíteni. Eltévednek, ráadásul Smafut szexuálisan zaklatni kezdi egy húsevő növény. Helyzetükből a hippi Benzedrin Töma menti meg őket, aki elviszi őket magához, ahol különféle drogokat fogyasztanak. Ejtőzés Zríben - A Pajkos Pónihoz címzett fogadóban paródiája, ahol a szereplők Zríbe jutnak, mely mocsaras kis régió, amit tülökorrú vakondok hordái laknak. Az "ESZEMISZOM/ALSZOK" nevű fogadóban kötnek ki, ahol összefutnak Gründolf ismerősével, Aragonddal. A nazbulok magukat pincérnőnek álcázva a herótokra rontanak, ám a szerencsétlenkedő Aragond megmenti őket. Együtt mennek tovább, és útközben Aragond elmondja nekik, hogy ő Pondor trónjának jogos örököse. A tvelfek területére vezető hídon átjutva az egyik tvelf, Garfinkel állítja meg a nazbulokat, mondván hídpénzt kell fizetniük. Megy a Gyűrű vándorútra - a Találkozások és A Tanács paródiája, amelyben Hölgyzugoly ura, Elront és Lycra úrnő úgy ültek az asztalnál, hogy "halottnak látszottak, de nem voltak azok". A tvelfek, akik a tündék paródiái, egyfajta halandzsanyelven beszélnek, melybe beleszőnek különféle angol kifejezéseket, kifigurázva a tündenyelvet. Hölgyzugolyban van egy törp, Kübli, egy másik tvelf, Letolás, valamint egy délről érkezett férfi, Baromúr is. A kilenc főből álló csapat, jobb ötlet híján, együtt indul el a gyűrűvel. Szörnyűséges szörnyek - az Utazás a sötétben és a Khazad-dûm hídja paródiája. A csapat Andreadoria, a törpök pokla előtt szembetalálkozik a Tó Őrével, aki itt a Thesaurus névre hallgat, és nevéhez híven szinonimákkal kommunikál. Miután bejutottak, találkoznak egy balhoroggal (az angol eredetiben ballhog, amely a szlengben egy ügyetlenül kosárlabdázó emberre utal). Itt Gründolf szemlátomást meghal. A hegy túloldalán Lalornadoonba jutnak, ahol egy tvelf pár Cellofán és Lavalier fogadják őket. Miután megtudják, miben járnak, sebtiben továbbküldik őket. Csónakkal mennek tovább, majd útjuk során fekete hódok és orkok rontanak rájuk. A rajtaütés során Fritó és Smafu lelépnek, Trufót és Pepint magával viszi az ellenség, Baromúr pedig balszerencséje miatt meghal. Rahór lovasai - a Rohan lovasai paródiája. Aragond, Kübli és Letolás Trufó és Pepin nyomában járnak. Szembetalálkoznak a birkaháton lovagló, német akcentussal beszélő rahórokkal, akiknek vezére egy vad nő. Élőwynn. Ők éppen Vasótvarba tartanak, hogy leszámoljanak az őket csúnyán átverő Szaruménnel. Jobb híján ők hárman is velük tartanak, miközben Aragond láthatóan beleszeret Élőwynnbe. Gründolf váratlanul újra megjelenik, immár új ruházatban, de bővebb magyarázatot nem ad arra, mi történt vele. Ezalatt Trufó és Pepin palira veszik az orkokat és megszöknek. Az erdőben találkoznak Szélszeszéllel, az óriás ember-brokkoli hibriddel, az ontok urával. Szarumén bukása és egyéb kétes eredmények - a Helm-szurdok és a Saruman hangja paródiája. A rahórok és a kis csapat Vasótvarba ér, amely egyfajta vidámpark, ahol Szarumén a Dickey sárkányos merchandise termékekből szed hatalmas hasznot. Szarumén nem engedi be őket, ám ekkor váratlanul megjelenik Szélszeszél, Trufó és Pepin, valamint egy rakás zöldség, melyek megostromolják az erődöt. Szarumén még ezek után se akar előjönni, hanem társulni akar velük az üzletében, de ezt visszautasítják. Gründolf Pondorba, Mines Tróne városába viszi a csapatot. A Nyanyapók barlangja és hasonló nyalánkságok - a fejezet a IV. könyv jelentős részének paródiája. Fritó és Smafu összetalálkoznak Güllemmel, aki egy elviselhetetlen alak, és rájuk akaszkodik. Később pedig a zöldbe öltözött íjászokkal és vezérükkel, Faramórral is, aki Baromúr testvére. Hordorba nem tudnak bejutni, csak a Sol Hurok barlangján keresztül. Ott a Nyanyapók megtámadja őket. Fritó a kardjával csak a körömlakkját tudja megkarcolni, és mielőtt elvesztette az eszméletét, " látta, hogy Smafu kétségbeesetten permetezi a rovarirtót a bestia nagyra tátott pofájába". Mines Tróne viadala - a Gondor ostroma és a Csata Pelennor mezején paródiája. Pondor helytartója, Benelux nem hajlandó fogadni Gründolfékat, ezért a mágus elteszi őt láb alól, majd átveszi a hatalmat. Ebbéli tisztségében elmulasztja a felkészülést, amikor megérkeznek Szaruón csapatai. Végül Aragond, szövetségesei, és a rahórok segítségével győznek. Aragondnak hirtelen vetélytársa akad Faramór személyében, aki Élőwynnek is tetszik, ezért megöli őt. Aragond azonban csak akkor lehet király, ha kiállja a próbát és legyőzi az ellenséget. El is indul a szedett-vedett sereg Hordor ellen. Eközben Fritó és Smafu megunják az utazást, és ezért egy közeli kátránytóba dobják a gyűrűt, Güllemmel együtt. Szaruón csapatai ennek hatására megsemmisülnek, Fritó pedig jutalmul egy kívánság teljesítését kapja. Nem rémít semmi úgy - Fritó hazaérkezése után lepihenne, ám valaki újból a segítségét akarja kérni, ezért rácsapja az ajtót. "Visszatért a vidáman lobogó tűz mellé, leült. Hány, de hány mennyei unalomban bővelkedő esztendőnek néz elébe! A végén rákap tán még az írogatásra is". A könyv első borítóját Michael K. Frith rajzolta, az újabbakat pedig Douglas Carrell tervezte. Alsó-Középfölde térképét William S. Donnell készítette. A magyar fordításban az első és a második kiadás különböző borítókat kapott: az első egy zöldesszürke alapú, sejtelmesebb borító, a második egy rajz, amelyen Gründolf és Fritó láthatóak.
Jegyzetek
Kategória:1969 regényei Kategória:Középfölde Kategória:20. századi amerikai regények