Gušteri () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 4, közúton 6 km-re északnyugatra, a Majevica-hegység keleti részén, a Hoča és jobb oldali mellékvize, az Okanuša folyók által közrefogott hegyvidéken, 250-506 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb4300Bosnyák33862Horvát00Jugoszláv10Egyéb80Összesen77762
Története Bosznia 1463-ban került az oszmánok birtokába, majd 20 évvel később megalakult a Zvorniki szandzsák, melynek ez a régió is a része lett. Gušteri első írásos említése az 1519-es összeírásban történt, mely szerint a Sapnai náhijéhez tartozó faluban ekkor 20 háztartás volt. Az 1533-as összeírás hét, a szandzsákbégek birtokához tartozó faluról tájékoztat a Sapnai náhijében (járás): Rožanj, Donji Grbavci, Baljkovica, Glumina, Gušteri, Nezuk és Vitinica.Bastina Sjeveroistočne Bosne broj 8. Tuzla, 2016. - Edhem Omerović: Popis nahije Sapna iz 1604. godine Az összeírások adatai alapján látható, hogy a Sapnai náhijében a falvak száma változó volt, a 16. és 17. század eleji összeírások során 16 falut említettek, ezek között Gušteri is szerepelt.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Bulatovci községhez tartozó Gušteri településnek 7 háztartása és 27 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 94. o. 1910-ben a Zvornoki járáshoz tartozó Gušteri Srpski településen 26 háztartást és 158 ortodox lakost, Gušteri Turski településen 52 háztartást és 269 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 138. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Gušteri Srpski településnek 165 lakosa volt, mind szerb ortodoxok, Gušteri Turski településnek 139 lakosa volt, mind muszlimok. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 230. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború idején a falut elfoglaló szerb erők a nem szerb lakosságot elűzték. Gušteri faluban 1992 júniusának végén szerb paramilitáris egységek 13 bosnyák lakost öltek meg.Čaušević Midhat, Omerbegović Sead i Salihović Medina (2018). Masovne grobnice na području općine Zvornik kao materijalni dokazi genocida nad Bošnjacima 1992.–1995. Monumenta Srebrenica – Istraživanja, dokumenti, svjedočanstva (Knjiga 7): Srebrenica kroz minula stoljeća. Tuzla: JU Zavod za zaštitu i korištenje kulturno-historijskog i prirodnog naslijeđa Tuzlanskog kantona. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései