Slavenka Drakulić horvát újságíró, regényíró és esszéíró, akinek a feminizmusról, kommunizmusról és posztkommunizmusról szóló műveit számos nyelvre lefordították.“Slavenka Drakulic”, Women in European History, Nora Augustine
Élete Drakulić 1949. július 4-én született Rijekában, a Horvát Szocialista Köztársaságban (akkoriban a szocialista Jugoszlávia része). 1976-ban végzett összehasonlító irodalomtudományból és szociológiából a Zágrábi Egyetemen. 1982 és 1992 között a kéthetente megjelenő Start újság és a Danas hírlap munkatársa volt (mindkettő Zágrábban), főként feminista kérdésekről írt. Regényei és esszégyűjteményei mellett Drakulić művei megjelentek a The New Republic, a The New York Times Magazine, a The New York Review of Books, a Süddeutsche Zeitung, az Internazionale, a The Nation, a La Stampa, a Dagens Nyheter, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, az Eurozine, a Politiken és a The Guardian hasábjain.Drakulic author page, The Guardian A The Nation munkatárs szerkesztője. Horvátországban és Svédországban él.
Drakulić az 1990-es évek elején politikai okokból, a jugoszláv háborúk alatt ideiglenesen elhagyta Horvátországot, hogy Svédországba költözzön."Blood and lipstick", Melissa Benn, The Guardian, January 23, 1992 p. 19 Egy hírhedt, 1992-es, aláírás nélküli Globus-cikk (Slaven Letica később beismerte szerzőségét) öt horvát női írót, köztük Drakulićot azzal vádolt, hogy „boszorkányok” és „megerőszakolták” Horvátországot. Letica szerint ezek az írók nem foglaltak határozott álláspontot a nemi erőszakkal szemben, mint állítólagosan a boszniai szerb erők által a horvátok ellen tervezett katonai taktikával szemben, hanem „azonosítatlan férfiak” nők elleni bűncselekményeként kezelték azt. A cikk megjelenése után nem sokkal Drakulić telefonon fenyegetéseket kezdett kapni; a tulajdonát is megrongálták. Mivel egykori barátaitól és kollégáitól kevés vagy semmilyen támogatást nem kapott, úgy döntött, hogy elhagyja Horvátországot.Novelist strives for total democracy in Yugoslavia Gail Schmoller, Chicago Tribune, December 15, 1991 1994-ben megkapta az IRIAD „Archivio Disarmo – Aranygalambok a békéért” díját.
Jelentős művei a jugoszláv háborúkhoz kapcsolódnak.Slavenka Drakulic Biography at the DAAD Artist-in-Residence Program A Kao da me nema (Mintha ott sem lennék) a boszniai háborúban elkövetett nők elleni bűncselekményekről szól, míg az Oni ne bi ni mrava zgazili (Soha nem bántanának egy legyet sem) című könyvben elemzi a hágai Nemzetközi Büntetőtörvényszék eljárásának felügyeletével és a fogvatartottakkal kapcsolatos tapasztalatait. Mindkét könyv ugyanazokat a kérdéseket érinti, amelyek a háború alatti emigrációjához vezettek hazájából. Tudományos körökben két esszégyűjteményéről ismertebb: „Hogyan éltük túl a kommunizmust és még nevettünk is” és „Cafe Europa”. Mindkettő Drakulić kommunizmus alatti és utáni életének ismeretterjesztő beszámolója.
2008-as regénye, a Frida ili o boli, Frida Kahlo mexikói festő életrajzán alapul. 2011-es esszégyűjteménye, az Idegenvezetés a Kommunizmus Múzeumában. Mesék egy egérről, egy papagájról, egy medvéről, egy macskáról, egy vakondról, egy disznóról, egy kutyáról és egy hollóról című kötetet a Penguin adta ki az Egyesült Államokban, és széles körben, nagy elismeréssel fogadták.Animal farm: the tale of the mouse and the mole, The Economist, March 17, 2011 A könyv nyolc gondolatmenetet tartalmaz, amelyeket egy-egy állat szemszögéből mesélnek el. Minden állat a kommunizmus emlékére reflektál Kelet-Európa különböző országaiban. Az utolsó előtti fejezetben egy román kutya elmagyarázza, hogy a kapitalizmusban mindenki egyenlőtlen, „de vannak, akik egyenlőtlenebbek, mint mások”, ami George Orwell Állatfarm című híres kisregényéből való idézetének fordítottja.Animal nature, The New Republic, Timothy Snyder, March 3, 2011
2021-ben Drakulić új esszégyűjteményt adott ki Café Europa Revisited: How to Survive Post-Communism címmel (Café Europa újragondolva: Hogyan éljük túl a posztkommunizmust), amely a berlini fal leomlása után harminc évvel is fennálló Kelet- és Nyugat-Európa közötti megosztottságról elmélkedett. A könyv címe az 1990-es években megjelent két esszégyűjteményére, a Hogyan éltük túl a kommunizmust és még nevettünk is (1992) és a Café Europa: Élet a kommunizmus után (1997) címűekre utal, és megpróbálja számba venni az elmúlt három évtized változásait. Drakulić a sok kelet-európai keserű csalódásairól ír, akik arra számítottak, hogy az 1989-es forradalmak a demokrácia és a jólét új korszakát hozzák el. Ehelyett a gyűjtemény esszéi azt mutatják, hogy a kelet-európaiak még mindig másodrendű állampolgároknak érzik magukat. Drakulić az általa „európai élelmiszer-apartheidnek” nevezett jelenségről szóló fejezetében leírja, hogyan fedezték fel a nyomozók, hogy a nyugati vállalatok alacsonyabb minőségű termékeket értékesítettek Keleten ugyanazon márkanevek és csomagolások alatt, mint amelyeket Nyugaton használnak: kevesebb hallal készült halrudacskákat és vaj helyett olcsóbb pálmaolajjal készült kekszeket.Cafe Europa Revisited, Kirkus Reviews, January 5, 2021 Drakulić a posztkommunista nosztalgia fennmaradásán is elmélkedik a régióban, miközben az emberek megpróbálnak megbirkózni kollektív múltjuk pozitív és negatív örökségével. Azt írja: „Kelet-Európa összes volt kommunista országában nehéz megemlíteni a kommunizmus érdemeit, egy olyan rendszerét, amely rövid idő alatt modernizációt hozott, és az agrártársadalmat urbanizált, ipari társadalommá változtatta. Ez általános oktatást és a nők emancipációját is jelentette; ezt el kell ismerni, még akkor is, ha ezeket a változásokat egy totalitárius rezsim vitte véghez.” Cafe Europa Revisited 2021
Drakulić Stockholmban és Zágrábban él. 2020-ban súlyos COVID-19 fertőzést kapott, és tizenkét napot töltött intenzív osztályon, ebből hat napot lélegeztetőgépen töltött.Slavenka Drakulić, "Surviving COVID-19: Waking up after six days on a ventilator" The Yale Review, November 9, 2022
Főbb művei Szépirodalom Hologrami straha (regény), Grafički zavod Hrvatske, Zagreb, 1987 Holograms Of Fear Hutchinson, London (1992) Mramorna koža (regény), Grafički zavod Hrvatske, Zagreb, 1989 Marble Skin Hutchinson, London (1993) Božanska glad (regény), Durieux, Zagreb, 1995 The Taste of a Man Abacus, London (1997) Kao da me nema (regény), Feral Tribune, Split, 1999 S -a novel about Balkans (más néven: "As If I Am Not There") (1999) Juanita Wilson rendezésében film készült belőle.As If I Am Not There (film) S.- A Novel About The Balkans (1999) : January 1, 2001 by Penguin Books Frida ili o boli (regény), Profil, Zagreb, 2007 Frida's Bed Penguin USA, New York (2008),Across the Page: Bisexual Literature , Afterellen.com, Heather Aimee O..., November 23, 2008 (fordította Christina P. Zorić) Optužena" (regény), V.B.Z., Zagreb, 2012 Dora i Minotaur: Moj život s Picassom (regény), Fraktura, Zaprešić, 2015 Mileva Einstein, teorija tuge (regény), Fraktura, Zaprešić, 2016 Nevidljiva žena i druge priče (novellák), Fraktura, Zagreb, 2018 Rat je svugdje isti (novellák), Fraktura, Zagreb, 2022 O čemu ne govorimo (novellák), Fraktura, Zagreb, 2024
Tényirodalom Smrtni grijesi feminizma (1984) csak horvátul How We Survived Communism and Even Laughed, Hutchinson, London (1991) Balkan Express: Fragments from the Other Side of the War, W.W. Norton, New York (1993) Cafe Europa: Life After Communism Abacus, London (1996) Kako smo preživjeli (esszé), Feral Tribune, Split, 1997 Oni ne bi ni mrava zgazili (esszé), Kultura & Rasvjeta, Split, 2003 They Would Never Hurt a Fly: War Criminals on Trial in the Hague Abacus -Time Warner, London (2004) Tijelo njenog tijela (2006) Horvát, német és lengyel nyelven. Angolul e-könyvként is elérhető: "Flesh of Her Flesh". Two Underdogs and a Cat, Seagull Books . London, NY, Calcutta (2009) A Guided Tour through the Museum of Communism. Fables from a Mouse, a Parrot, a Bear, a Cat, a Mole, a Pig, a Dog, and a Raven, Penguin, New York, (2011) Horvátul, perzsául, svédül, bolgárul és olaszul is.Selected Foreign Language Editions of A Guided Tour through the Museum of Communism. Cafe Europa Revisited, Penguin (2021) , horvátul, ukránul és perzsául is.Selected Foreign Language Editions of Cafe Europa Revisited
Cikkek We Are All Albanians 1999 Bosnian Women Witness 2001 Crime in the circles of power October 2008 Slavenka Drakulic Interview 2009 Articles on Eurozine Articles in The Nation Articles in The Guardian Rape as a Weapon of War 2008 Slavenka Drakulic and Katha Pollitt in conversation 2011
Magyarul megjelent Balkán expressz. Képek a délszláv háborúból (Balkan express) – Officina Nova, Budapest, 1995 (Kobra könyvek. Tények) · · fordította: Gállos Orsolya A légynek sem ártanának (They would never hurt a fly) – Jelenkor, Pécs, 2005 · · fordította: Csordás Gábor Frida, avagy A fájdalomról (Frida ili o boli) – Libri, Budapest, 2012 (Bóra könyvek) · · fordította: Gállos Orsolya
Jegyzetek
Fordítás
További információk Honlapja
Kategória:1949-ben született személyek Kategória:2026-ban elhunyt személyek Kategória:Horvát költők, írók Kategória:Horvát újságírók Kategória:Fiumeiek Kategória:Stockholmiak