bélyegkép|A kiáltvány 22 pontja, sárga selyemre nyomtatva. A román nyelven, cirill betűkkel írt szövegnek ezt a példányát a bukaresti tünetéseken hordozták körbe. Az islazi kiáltvány az 1848-as havasalföldi forradalom követeléseinek 22 pontból álló dokumentuma, amelyet 1848. június 21-én (Julián naptár szerint június 9-én) Ion Heliade-Rădulescu olvasott fel mintegy harmincezer ember előtt, és amelyet 1848. június 23-án (Julián naptár szerint június 11-én) Gheorghe Bibescu fejedelem kénytelen volt aláírni.
Helyszíne Islaz község Olténiában található, az Olt jobb partján, közel ahhoz a helyhez, ahol a folyó a Dunába torkollik. Az 1901-ben kiadott Románia nagy földrajzi szótára szerint 4588 lakosa volt.
A forradalmárok azért választották ezt a helyszínt, mert a kis dunai kikötő nem állt közvetlen török ellenőrzés alatt, és az ott állomásozó katonai egységek parancsnokai, Christian Tell őrnagy és Nicolae Pleşoianu kapitány rokonszenveztek a forradalmi eszmékkel, és a megye vezetője, Gheorghe Magheru támogatását is élvezték.
Szerzői
A dokumentum első tervezete 1848. márciusban készült Párizsban, a román forradalmárok Nicolae Bălcescu által összehívott gyűlésén. Két hónappal később a havasalföldi forradalmi bizottság újabb tervezetet készített a Párizsban már elfogadott elvek alapján. Az idők folyamán a kiáltvány szerzőségét hol Bălcescunak, hol pedig Ion Heliade-Rădulescunak tulajdonították. A történetírás mai álláspontja szerint a 22 pont a forradalmi bizottság végrehajtó bizottságának (N. Bălcescu, Alexandru G. Golescu és Ion Ghica, akit utóbb Constantin Alexandru Rosetti váltott) a munkája, a kiegészítő szöveg pedig kizárólag Heliade-Rădulescué.
Tartalma A kiáltvány, amely egy magyarázó előszóból, a 22 pont felsorolásából, és a különböző társadalmi osztályok cselekvésre felszólításából állt, tartalmában hasonlított a többi európai ország 1848-as forradalmi dokumentumaihoz. A huszonkét követelés a következő volt: A román nép igazgatási és törvényhozási függetlensége, a Mircea és V. Vlad által megkötött egyezmények alapján, és a külső hatalmak be nem avatkozása a belügyekbe A politikai jogok egyenlősége Közteherviselés Az összes társadalmi réteg képviselőiből álló nemzetgyűlés (korábban csak a gazdag bojárok voltak választhatók) Öt évre választott, felelős fejedelem, aki a társadalom bármely rétegéből származhat A civillista csökkentése, és minden korrupciós lehetőség eltörlése A miniszterek és köztisztviselők felelőssége A sajtó abszolút szabadsága Bármilyen díjazást a haza adjon a képviselői által, ne a fejedelem Minden megyének joga legyen megválasztani elöljáróit Nemzetőrség A felajánlott kolostorok felszabadítása (értve ezalatt azokat a kolostorokat, amelynek jövedelmét az Athosz-hegyi és szentföldi kolostorok kapták) A jobbágyok felszabadítása és tulajdonhoz juttatása kártalanítás mellett A cigányok felszabadítása kártalanítás mellett Az ország konstantinápolyi képviselője legyen román Mindkét nem számára egyenlő és általános oktatás A tisztséggel nem járó rangok és címek eltörlése A megalázó botbüntetés megszüntetése A halálbüntetés megszüntetése Börtönök, ahol a bűnözők megtisztulnak a bűneiktől és megjavulva jönnek ki Az izraeliták felszabadítása, és a különböző hitű személyek egyenjogúsítása Rendkívüli alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása
A kiáltvány nem vitatta az Oszmán Birodalom fennhatóságát és Oroszország védnökségét, nem követelte az ország függetlenségét, sem a két román fejedelemség egyesülését.
Utóélete bélyegkép|150px|Cigány szabadságlevél 1848-ból A kiáltvány felolvasása után két nappal Bukarestben kitört a katonaság által is támogatott forradalom. Gheorghe Bibescu fejedelem kénytelen volt aláírni a kiáltványban foglalt követeléseket, és forradalmi kormányt nevezett ki, melynek tagjai Nicolae Bălcescu, Nicolae Golescu, Gheorghe Magheru, Ion Heliade-Rădulescu, Ștefan Golescu, Constantin Kretzulescu és Constantin Alexandru Rosetti voltak. További két nap múlva a fejedelem, félve a külföldi beavatkozástól, lemondott és elhagyta az országot. A kormány néhány rendeletet hozott a kiáltványban foglaltak megvalósítására, például felszabadította a cigányokat, de miután Oroszország és Törökország közösen megszállta az országot, és szeptember-októberben elfojtotta a forradalmat, a reformoknak vége szakadt.
Emlékezete Islaz községben 1969-ben emlékművet emeltek a népgyűlés és a kiáltvány tiszteletére.
2023-ban június 11-ét, a kiáltvány aláírásának (Julián-naptár szerinti) napját "az 1848-as forradalom győzelmének és a román demokrácia napjává" nyilvánították.
Jegyzetek
Kategória:Havasalföld Kategória:1848 Kategória:Kiáltványok, nyilatkozatok