A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára (MNL BéVL, 2012 előtt Békés Megyei Levéltár, BéML) Magyarország állami levéltárainak egyike, Békés vármegye hivatalos levéltára, a vármegye egyik legfontosabb közművelődési és történetkutató intézménye. 2012 óta a Magyar Nemzeti Levéltárhoz tartozik, mint annak területi illetékességű tagintézménye.

Székhelye, valamint központi kutatóterme és kutatószolgálata a megye történelmi székvárosában, Gyulán, a Petőfi tér 2. szám alatt található, de van egy fiókrészlege Békés városában is, a Verseny utca 3. szám alatt. Jóformán az egyetlen olyan hazai vármegyei levéltár, amelynek nincs részlege a megye modern kori székhelyén.

A levéltár iratanyagai közül a gyulai központi részleg őrzi a történeti vármegye iratainak legnagyobb részét, ideértve az 1950 előtt működött összes területi közigazgatási és jogszolgáltató szerv maradandó értékű iratait. A fióklevéltár egyrészt az egykori Békési járáshoz kötődő irategyüttesek őrzési helye, másrészt itt nyertek elhelyezést az 1950 utáni tanácsi iratok, a területi pártarchívumi iratok, illetve az egykori állampárthoz kapcsolódó Békés megyei szervezetek dokumentumai.

Története A megye területe a 16. század közepén török uralom alá került, ezért a korábban keletkezett oklevelek egy részét a terület akkori földesura, Brandenburgi György utasítására elmenekítették. A helyben maradt iratanyag elpusztult, de az elmenekített iratok sem kerültek vissza Békés megyébe, ezekről az oklevelekről a levéltár csak fotómásolatokkal rendelkezik. A török kiűzését követően a térség helyzetének normalizálása még évtizedeket vett igénybe, a vármegyét csak az 1715. évi 92. törvénycikk állította helyre. Ebben az évben állt fel Békés vármegye tisztikara és levéltárának működése is ettől az évtől kezdődően tekinthető folyamatosnak.

A megyei közgyűlések helyszíne eleinte váltakozott, de a főispáni tisztet 1732-től hosszabb időn át báró Harruckern János György töltötte be, aki a gyulai uradalom birtokosa is volt, s ez eldöntötte a megyeszékhely kérdését. A vármegye levéltára a várba költözött, majd 1744-től a megyeháza épületébe került. 1784-ben új megyeháza építését kezdték meg, ami 1786-ban készült el, ám ugyanazon évben II. József elrendelte Békés, Csanád és Csongrád vármegyék egyesítését Szegvár székhellyel, tehát oda kellett áttelepíteni Gyuláról az addigi vármegyei hivatalt is. A kezdeményezés azonban nem volt hosszú életű: II. József 1790-ben bekövetkezett halála után Békés vármegye újjáalakult, és visszaköltözött a gyulai megyeháza épületébe, sőt oda szállították át az egyesítés alatt keletkezett iratanyagot is.

Utóbbinak a területi illetékesség szerinti szétválasztásához, és általában az iratok rendezéséhez a Helytartótanács 1797-ben egy önálló tisztség létrehozását engedélyezte a megye számára, ezzel jött létre a megye első levéltárnoki státusza. A poszt első betöltője több mint két évtizeden át, 1797–1818 közt Kazay Mihály volt, akit a tisztségében Kállay Ignác (1818–1828) követett: ők ketten végezték el az addigi iratanyag rendezésének alapvető munkáját, illetve betűrendes mutatókkal is ők látták el az akkor őrzött iratanyagot.

A következő évtizedekben azonban a vármegye kevés figyelmet fordított arra, hogy fenntartsa a gyarapodó iratanyag kezelhetőségét, így annak további rendezése és segédletekkel való ellátása is sokáig elmaradt – sőt a szakszerűtlen elhelyezés miatt az iratokat is érték kisebb-nagyobb károsodások. Érdemi változást e téren csak az 1904-es év hozott, amikor Antalóczy Nándor személyében képzett levéltáros került az archívum élére; az ő csaknem négy évtizedet felölelő működési idejében került sor az addigra egészen elhanyagolttá vált levéltár megfelelő szakrendjének kialakítására, újjászervezésére és rendezésére.

1950-ben, az ország összes más megyei levéltárához hasonlóan a Békés Megyei Levéltár is állami közlevéltár lett, egyúttal a gyűjtőköre is jelentősen bővült: azóta nemcsak a (vár)megyei igazgatás szervei, de az itteni városok, községek, vállalatok, termelőszövetkezetek és más intézmények által keletkeztetett, maradandó értékű iratanyagot is gyűjti. Az állománygyarapodás ugrásszerű megnövekedését jól mutatja, hogy míg 1950-ben még csak 600 folyómétert tett ki az őrzött iratanyag, az 1980-as évek elejére ez a mennyiség meghaladta a 3000 folyómétert. Ekkoriban – elsősorban Szabó Ferenc 1965 és 1982 közti igazgatósága alatt – kezdett kibontakozni a levéltár tudományos és közművelődési tevékenysége is: mára az intézmény – különálló kiadványok mellett – öt sorozatot is megjelentet. Közülük a legjelentősebb a Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból sorozatcímet viseli és már 27 kötete jelent meg.

VezetőiMerényi-Metzger Gábor: A Békés Megyei Levéltár vezetőinek archontológiája, 1797–1998 Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám, 14–21. o. Kazay Mihály (1765k.–1838) vármegyei levéltárnok 1797–1818 Kállay Ignác (1795–1872e.) vármegyei levéltárnok és másodaljegyző 1818–1828 Kis János (1803–1880) vármegyei levéltárnok és másod-, majd első aljegyző 1828–1835 Tessedik Károly (1813–1887) vármegyei levéltárnok és másodaljegyző 1835–1837 Karassiay István (1810–1898) vármegyei levéltárnok és másodaljegyző 1837–1840 Koricsánszky István (1814–1850) vármegyei levéltárnok és másodaljegyző 1840–1843 Szakál Lajos (1816–1875) vármegyei levéltárnok és másodaljegyző 1843–1846 Szánthó Albert (1822–1900) vármegyei levéltárnok és másod-, majd első aljegyző 1846–1851 Incze Sándor (1817–1882u.) vármegyei lajstromozó 1851–1852 betöltetlen 1852–1860 Sipos Antal (1820–1883u.) vármegyei levéltárnok 1860–1861 Tölczel János (1827–1870) vármegyei levéltárnok 1862–1870 Osváth Andor (1833k.–1898) vármegyei levéltárnok 1870–1883 Hegedűs Lajos (1831–1902) vármegyei [helyettes, majd kinevezett] levéltárnok 1883–1902 Schmidt Iván (1871–1957) vármegyei helyettes levéltárnok és tiszteletbeli főszámvevő 1902–1903 Moldoványi János (1878–?) vármegyei ideiglenes levéltárnok és tiszteletbeli aljegyző 1903 Antalóczy Nándor (1876–1968) vármegyei levéltárnok, majd főlevéltáros 1903–1937 Csákabonyi Kálmán (1902–1970) vármegyei főlevéltáros, levéltárvezető, majd igazgató 1938–1958 és 1959–1964 Bálint Ferenc (1912–1997) megbízott igazgató és levéltáros 1958–1959 és 1964–1965 Szabó Ferenc (1935–2021) igazgató 1965–1982 Erdmann Gyula (1943– ) igazgató 1982–200? Sáfár Gyula igazgató ?–hivatalban

Egyéb nevezetes munkatársai Dusnoki József

Díjak, elismerések A levéltár által elnyert díjak Év Levéltára díj (2025)

A levéltár munkatársai által elnyert főbb díjak Szabó Ervin-emlékérem Szabó Ferenc (1979) Széchényi Ferenc-díj Erdmann Gyula igazgató (2001)

Jegyzetek

Kategória:Magyarország levéltárai Kategória:Gyula Kategória:Békés