Leon Chwistek (Krakkó, 1884. június 13. – Barvikha, Moszkva közelében, 1944. augusztus 20.) lengyel filozófus, matematikus, avantgárd festő, a modern művészet teoretikusa és irodalomkritikus.

Pályafutása bélyegkép|jobbra|225px|Leon Chwistek portréja, Witkiewicz, 1913 Értelmiségi családból származott, Krakkóban, majd Párizsban folytatott matematikai és festészeti tanulmányokat. 1919-ben a Lengyel Matematikai Társaság egyik alapítója volt. 1922-től matematikát tanított a Jagelló Egyetemen, ahol 1928-ban matematikai logikából habilált, egyetemi tanári címet szerzett.

1929-től a János Kázmér Egyetem logikaprofesszora volt, egy olyan pozícióban, amelyre Alfred Tarski is pályázott. Az 1930-as években érdeklődési köre a tudományfilozófia általános rendszerére irányult, amelyet egy 1948-ban angolra fordított könyvben, A tudomány határai címmel adtak ki.

Az 1920-as és 30-as években számos európai filozófus próbálta megreformálni a hagyományos filozófiát a matematikai logika eszközeivel. Leon Chwistek nem hitte, hogy egy ilyen reform sikeres lehet. Úgy gondolta, hogy a valóság nem írható le egyetlen homogén rendszerben, a formális logika elvei alapján, mivel nem egy, hanem sok valóság létezik.

A második világháború kitörése és Lviv Szovjetunió általi megszállása után az egyetemen maradt. Együttműködött a Czerwony Sztandar (Vörös Zászló) újsággal is. 1940 szeptemberében csatlakozott az Ukrán Szovjet Írók Szövetségéhez. 1941 júniusában, közvetlenül a német csapatok bevonulása előtt, a szovjet csapatokkal együtt evakuált Lvivből az ország mélyére. 1941 és 1943 között Tbilisziben élt, ahol matematikai analízist tanított, 1943-tól pedig Moszkvában. Aktív tagja volt a Szovjetunióbeli Lengyel Hazafiak Szövetségének.

Művészete A valóságok sokféleségéről szóló elméletét először a művészetekre vonatkozóan dolgozta ki. Négy alapvető valóságtípust különböztetett meg, majd ezeket a festészet négy alapvető típusával párosította.

A valóság négy típusa a következő volt:

1. közhelyes valóság (józan ész realizmusa) 2. fizikai valóság (a fizika által konstruált) 3. fenomenális valóság (érzékszervi benyomások) 4. látomásos/intuitív valóság (álmok, hallucinációk, tudatalatti állapotok).

A fentieknek megfelelő festési típusok a következők voltak:

1. Primitivizmus 2. Realizmus 3. Impresszionizmus 4. Futurizmus

Chwisteknek sosem állt szándékában nézeteivel új metafizikai elméletet alkotni. A „józan ész” védelmezője volt a metafizikával és az irracionális érzéssel szemben. A plurális valóság elmélete csupán kísérlet volt arra, hogy meghatározza a „valóságos” szó használatának különböző módjait.

Művésztársa és legközelebbi barátja, Stanisław Ignacy Witkiewicz keményen bírálta a filozófiai nézeteit. Witkiewicz saját filozófiája az egyén létezésének monádikus jellegén alapult, amely a létezések sokféleségét ölelte fel, a világot pedig a partikuláris létezések sokfélesége alkotta.

Az 1919-es, Vívás című festményén az első világháború előtti avantgárd irányzatok, mint például a kubizmus, az olasz futurizmus és Robert Delaunay szimultanizmusának inspirációi figyelhetők meg.

Képgaléria

Jegyzetek

Fordítás

Források

Leon Chwistek a Culture.pl oldalon

Kapcsolódó szócikkek Lengyel festők listája

Kategória:Lengyel festők Kategória:1884-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek