A stóladíj vagy stólapénz ) olyan kifejezés, amelyet egykor gyakran használtak egyházi környezetben, a káplán számára fenntartott bevétel jelölésére, szemben a plébános jövedelmével – később azokat a pénzeszközöket jelölte, amelyeket a pap a laikusoktól kap, amikor egy adott feladatot lát el értük, pl. házasságkötés, keresztelés és temetés esetén. A stóladíj az illeték fogalmának felel meg.

Története „Az ’alterage’ (angol) szónak nem lehet igazán kőbe vésett jelentést adni, bár lehetséges, hogy a helyi szokások meglehetősen rögzültek voltak.”Hartridge, Reginald A. R., A History of Vicarages in the Middle Ages, Cambridge University Press, 2013, 37. o. 1371-ben egy tanúvallomás szerint Sudburyben a salcote-i kápolnát szolgáló lelkészt az alterage-ból tartották el. A lelkészek általában a „glebe” hasznát, valamint a gabona és a széna tizedét vették el, a 'kis tized'et pedig a szertartást végző papnak hagyták, amelyet gyakran babban vagy komlóban fizettek. Mivel a szertartást vezető pap támogatására szolgált, gyakran a lelkész vagy a kanonok helyett vagy nevében, néha gyakorlattá vált, hogy a szertartást végző papnak egy földterületet és az abból származó hasznot utaltak ki.

Az a bizonytalanság, hogy nem tettek különbséget az „áldozati adó”, a „kis tized” és az „oltárilleték” között, illetve hogy jogosan melyik a vikáriust és melyik a rektort illeti, és milyen célra, számos jogi keresetet indítottak a kincstár előtt I. Erzsébet angol királynő uralkodása alatt. A bíróságok olyan dokumentumokra támaszkodtak, amelyek meghatározták a felek jogait.

1517 körül Otho bíboros rájött, hogy a papság tagjai odáig visszaéltek azzal a szokással, hogy adományt követeltek a gyónás előtt. Kiadott egy rendeletet, amely szerint minden ilyen magatartásban bűnösnek talált papot el kell távolítani, és meg kell fosztani minden javadalmától, el kell tiltani minden további kinevezéstől, és papi felhatalmazását örökre fel kell függeszteni.

1537-es schmalkaldi cikkelyekben Luther Márton megjegyezte, hogy „számtalan és kimondhatatlan visszaélés keletkezett az egész világon a búcsúcédulák tömeges árusítása miatt”.Smalcald Articles, Part II, Article II: Of the Mass. Egy másik alkalommal feljegyezték, hogy egyszer azt mondta: „A búcsúcédulák árusítása végtelen mennyiségű pénzt emésztett fel”.

Az olasz pap, Pino Puglisi visszautasította a maffiatagok pénzét, amikor azt a hagyományos egyházi ünnepségekre felajánlották nekik, és más módokon is ellenállt a maffiának, amiért 1993-ban vértanúhalált halt.Murder in Palermo: who killed Father Puglisi?, Commonweal, 11 October 2002

Napjainkban 2014-ben Ferenc pápa bírálta a papok és laikusok azon tendenciáját, hogy túlságosan üzletorientáltakká válnak azáltal, hogy díjat számítanak fel a templomok esküvőkre való használatáért, és árlistát tesznek közzé a keresztelőkért, áldásokért és a miseszándékokért. Emlékeztette az összes lelkipásztort, hogy „a megváltás ingyenes; Isten ingyenes ajándéka”.

Ezt megismételte egy 2018. márciusi általános audiencián. Az eucharisztikus imáról szólva azt mondta: „a miséért nem jár fizetés, a megváltás ingyenes, ha felajánlást akarok bemutatni, szép és jó, de a mise ingyenes.” A megkeresésekre válaszul a Maláj-félsziget püspökei egy nyilatkozatot adtak ki, amelyben tisztázták, hogy „A szentmiseáldozatok gyakorlata, amely egy ősi, a korai egyházig visszanyúló gyakorlat, nem minősül a mise »fizetésének« Ez nem »díj« a miséért, amely mindig ingyenes.” A kánonjog szerint „bármely pap, aki celebrál vagy koncelebrál, fogadhat el felajánlást, hogy egy adott szándékra alkalmazza a misét.”

A Fülöp-szigeteken a legtöbb templom esküvői díjat számít fel, kedvezményekkel a hívek vagy a hétköznapi esküvők esetén. A légkondicionált templomok külön díjat számítanak fel az áram és egyéb üzemeltetési költségek fedezésére. 2019-ben a manilai Forbes Park exkluzív falujában működő plébánia visszavonta az esküvői díjak tervezett emelését a közösségi médiában tapasztalt széles körű ellenállás miatt. (Az esküvőnkénti körülbelül 6000 amerikai dolláros díjat 9800 dollárra emelték volna.)

Magyarországon A stóladíjakat egyházmegyénként szabják meg. Keresztelésért nem jár. Szentmiseszándékra csendes mise esetén általában 3000 Ft, kántorral 5000 Ft, esküvő vagy temetés 30 ezer illetve 50 ezer Ft, sírkőmegáldás 7000 Ft, harangozás egy haranggal 3000, több haranggal 5000 Ft.A székesfehérvári egyházmegye díjszabása 2026

Jegyzetek

Fordítás

Kapcsolódó szócikkek Párbér

Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal Kategória:Katolikus egyházszervezet