bélyegkép|George W. Bush, az Egyesült Államok elnökének népszerűségi mutatója 2001 és 2006 között. A népszerűség nagy megugrásai egybeesnek a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokkal, Irak inváziójával és Szaddám Huszein elfogásával „Kövesd a zászlót” hatásnak, „egy a zászló” hatásnak vagy szindrómának nevezik a politikatudományban és a nemzetközi kapcsolatokban azt a jelenséget, hogy nemzetközi válságok és háborúk hatására egy ország kormányon lévő vagy hatalmon lévő vezetőinek népszerűsége, támogatottsága rövid távon megnő. A jelenség az Egyesült Államok hidegháború alatti külpolitikájával kapcsolatban vált ismertté, de azóta számos ország és kormány, válság és háború esetén megfigyelték.

A hatás definíciója John Mueller szerint John Mueller amerikai politológus 1970-ben "Presidential Popularity from Truman to Johnson" című tanulmányában írta le ezt a jelenséget amerikai kontextusban. Mueller szerint a hatás olyan események esetén lép fel, amelyekre igaz, hogy:

nemzetközi közvetlenül érinti az Egyesült Államokat, különösen az elnököt konkrét, drámai és fókuszált

A jelenséget kiváltó eseményekre Mueller öt kategóriát állapított meg. Ezek a következők:

Váratlan amerikai katonai beavatkozás (pl. koreai háború, Disznó-öbölbeli partraszállás) Jelentős diplomáciai lépés (pl. Truman-doktrína meghirdetése) Drámai technológiai előrelépés (pl. Szputnyik) USA-szovjet csúcstalálkozó (pl. potsdami konferencia) Jelentős katonai esemény folyamatban lévő háborúban (pl. Tết-offenzíva)

Ezeket a kategóriákat a politológusok manapság elavultnak tartják, mert nagymértékben a hidegháború eseményeire támaszkodnak.

A hatás okai és időtartama Mueller eredeti felvetése óta két megközelítés alakult ki a hatás okainak és időtartamának magyarázatára.

A „nemzet egysége" megközelítés szerint válság vagy háború idején az amerikai közvélemény az államfőt a nemzeti egység megtestesítőjeként tekinti, nem pártpolitikusnak.

A „véleményvezér" megközelítés szerint a hatás abból fakad, hogy válság vagy háború idején az ellenzéki párt tagjai kevesebbet kritizálják az elnököt és pártját, konkrétan az Egyesült Államok Kongresszusában. Ha pedig az ellenzéki párt tagjai nem kritizálják az elnököt, akkor a sajtó sem számol be kritikákról, így a közvélemény számára úgy tűnik, hogy minden rendben van az elnök teljesítményével.

Mindkét megközelítést érte kritika, de széles körben elfogadott, hogy a nemzet egysége megközelítés jobban magyarázza a hatás okait, míg a véleményvezér megközelítés jobban magyarázza a hatás időtartamát.

Azt is megfigyelték, hogy minél alacsonyabb volt az amerikai elnök népszerűsége, támogatottsága a nemzetközi válság vagy háború előtt, annál nagyobb mértékben növekedett meg rövid ideig a válság vagy háború hatására. Például Franklin D. Roosevelt támogatottsága 72%-ról 84%-ra nőtt a Pearl Harbor-i támadást követően, vagyis csak 12 százalékponttal, míg George W. Bush támogatottsága a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően 51%-ról 90%-ra nőtt, vagyis 39 százalékponttal.

Matthew A. Baum, a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) politológusa szerint a „kövesd a zászlót" hatás oka az, hogy a független politikusok és az ellenzéki párt politikusai nemzetközi válság vagy háború idején támogatják az elnököt. Baum emellett megállapította, hogy minél megosztottabb egy ország politikailag vagy minél rosszabb gazdasági helyzetben van, annál nagyobb a „kövesd a zászlót" hatás. Baum ezt azzal magyarázta, hogy minél több ember ellenezte élesen az elnök tevékenységét a nemzetközi válság vagy háború előtt, annál több ember váltott át az elnök támogatására a válság vagy háború nyomán.

Történelmi példák A jelenséget a második világháború óta szinte minden nagyobb külpolitikai válsággal kapcsolatban megvizsgálták. Néhány kiemelkedő példa:

Az első világháború idején Az első világháború alatt a legtöbb hadviselő országban visszaszorult a pártok közötti küzdelem. A legtöbb szocialista párt feladta háborúellenes ígéreteit, és támogatta az országa kormányát, ami a II. Internacionálé felbomlásához vezetett. Ez tekinthető az 1914-es év szellemének.

A második világháború idején A második világháború alatt Winston Churchill brit miniszterelnök hatalmas népszerűségnek örvendett az Egyesült Királyságban, mivel a háború előtt ellenezte a brit kormány náci Németországgal szembeni megalkuvó külpolitikáját, a háború alatt pedig az angliai csatában a küszöbön álló vereségtől mentette meg az országot. Churchill háborús kormányát brit parlament minden nagyobb pártja támogatta, beleértve az ellenzéki Munkáspártot. Churchill népszerűsége a háború alatt soha nem csökkent 78% alá, de személyes népszerűsége nem terjedt ki a Konzervatív Pártra, amely ellenezte a Munkáspárt által szorgalmazott jóléti államot és államosítást, és a pártot a szavazók továbbra is a külpolitikai megalkuvással, valamint a két világháború közötti munkanélküliséggel és szegénységgel azonosították. Ennek megfelelően a háború utáni 1945-ös általános választásokon a Konzervatív Párt súlyos vereséget szenvedett a Munkáspárttal szemben.

Jelenkori nemzetközi politika

Egyesült Államok

1962-es kubai rakétaválság: John F. Kennedy elnök népszerűségi mutatója október elején, a válság előtt 61% volt a Gallup közvélemény-kutatásai szerint. Novemberre, a válság elmúltával Kennedy népszerűsége 74%-ra emelkedett, és decemberben 76%-on tetőzött. 1963. júniusra Kennedy népszerűségi mutatója a válság előtti 61%-os szintre esett vissza. 1979-es iráni túszválság: Jimmy Carter elnök népszerűségi mutatója a válság nyomán 23 százalékponttal 61%-ra emelkedett a Gallup közvélemény-kutatásai szerintSurvey Finds Carter's Popularity Has Risen Sharply in Iran Crisis . The New York Times. 10 December 1979. Retrieved 26 September 2024.. De Carter válságkezelése a népszerűsége csökkenéséhez vezetett, és a népszerűsége 1980. novemberre visszatért a válság előtti szintjére.. 1991-es öböl-háború: George H.W. Bush elnök támogatottsága januárban 59% volt a Gallup felmérése szerint. Februárban, a Sivatagi Vihar hadművelet sikerét követően Bush népszerűsége 89%-on tetőzött. Ezután Bush támogatottsága jelentősen csökkent, és októberben 61% volt, vagyis majdnem a válság előtti értékre tért vissza. A 2001. szeptember 11-i támadásokat követően George W. Bush elnök népszerűsége példátlan mértékben megnőtt. A támadások előtt egy nappal Bush népszerűsége 51% volt a Gallup közvélemény-kutatása szerint. Szeptember 15-re Bush népszerűségi mutatója 34 százalékponttal 85%-ra nőtt, egy héttel később pedig elérte a 90%-ot - ezzel Bush lett a valaha volt legnépszerűbb amerikai elnök. 2002 novemberében, több mint egy évvel a támadások után Bush népszerűsége még mindig magasabb volt, mint a terrortámadások előtt: 68%. Ez a "kövesd a zászlót" hatás mind a mértékét, mind az időtartamát tekintve a legnagyobb ismert ilyen hatás. Sokan úgy vélik, hogy ez a népszerűség adott felhatalmazást és politikai befolyást Bushnak Irak 2003-as lerohanására. Oszama bin Laden meggyilkolása 2011-ben: Barack Obama elnök népszerűsége kis mértékben nőtt a Gallup közvélemény-kutatásai szerint, miután bejelentette bin Laden halálát: az április végi 45%-ról májusban 53%-ra ugrott. A fellendülés két hónapig tartott, július 15-re Obama népszerűsége a korábbi 45%-ra csökkent. [hivatkozás szükséges] Sandy Hook Általános Iskolai lövöldözés 2012-ben: Obama elnök támogatottsága a decemberi lövöldözést követően kis mértékben megnőtt Gallup adatai szerint, a lövöldözés előtti 50%-ról 56%-ra.Newport, Frank (20 December 2012). . Gallup Organization. Retrieved 27 October 2024. A fellendülés 2013. január 17-re véget ért. [hivatkozás szükséges] Ajman al-Zavahiri meggyilkolása 2022-ben: Joe Biden elnök támogatottsága kis mértékben, 38%-ról 44%-ra nőtt a Gallup közvélemény-kutatásai szerint röviddel azután, hogy elrendelte a július 31-i dróntámadást, amelyben al-Zavahiri meghalt.Brenan, Megan (25 August 2022). Biden's Job Rating Rises to 44%, Highest in a Year . Gallup Organization. Retrieved 29 September 2024. Biden támogatottsága 2022 hátralévő részében folyamatosan csökkent. [hivatkozás szükséges] Nicolás Maduro elfogása 2026-ban: Donald Trump elnök népszerűsége venezuelai katonai beavatkozás után alig észlelhető mértékben, 41%-ról 42%-ra növekedett a Reuters közvélemény-kutatása szerint, bár lehetséges, hogy ez nem függött össze az eseményekkel.

Más országok

2015-ben Törökországban az Igazság és Fejlődés Pártjának júniusi választási kudarcát követően Recep Tayyip Erdoğan elnök újraindította a kurdok elleni katonai támadásokat, feloszlatta az újonnan megválasztott parlamentet, és megnyerte a novemberi török általános választásokat. Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűsége lényegesen nőtt az orosz-ukrán háború nyomán. 2014-ben a Krím orosz annektálásának bejelentésének hatására Putyin népszerűsége 10 százalékponttal 71,6%-ra emelkedett. 2022-ben Ukrajna orosz inváziója nyomán Putyin népszerűsége a januári, az invázió előtti 69%-ról márciusra 83%-ra emelkedett. Szintén nőtt Mihail Misusztyin miniszterelnök népszerűsége. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök belföldi és nemzetközi népszerűsége még nagyobb mértékben növekedett Ukrajna orosz inváziója nyomán: Ukrajnában 30%-ról 90%-ra, az Egyesült Államokban pedig 70%-ra. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt azzal vádolják, hogy a gázai háborút népszerűsége és miniszterelnöki posztja megtartása érdekében folytatja. Iránban a 2025-ös iráni–izraeli háború növelte a hatalmon lévő Iszlám Köztársaság népszerűségét, még a rezsim ellenzőinek körében is.

2025–26-ban az Egyesült Államok Kanadával és Mexikóval szemben vívott kereskedelmi háborúja nyomán Claudia Sheinbaum mexikói elnök népszerűsége 80%-ra emelkedett, Kanadában pedig a frissen megválasztott miniszterelnök, Mark Carney és a kormányzó Liberális Párt népszerűsége szintén nagymértékben megnőtt. Japánban a Kína és Japán között 2025 novemberében kezdődött diplomáciai válság hatására Takaicsi Szanae miniszterelnök támogatottsága nagymértékben megemelkedett, és a kormányzó Liberális Demokrata Párt elsöprő győzelmet aratott a 2026-os általános választásokon. Mette Frederiksen dán miniszterelnök népszerűsége lényegesen megnőtt a 2025. december és 2026. január közötti grönlandi válság hatására, és a 2026. március 24-re előrehozott választásokat Frederiksen pártja nyerte.

Egy világjárvány idején bélyegkép|Az Egyesült Királyságban a hivatalban lévő Konzervatív Párt népszerűsége (kékkel jelölve) a Covid19-járvány kitörését követő hetekben ugrott meg. A Covid19-világjárvány kitörése után, 2020-ban számos ismert, hatalomban lévő politikai vezető népszerűsége megnőtt rövid időre. 2020 elején Donald Trump amerikai elnök népszerűsége kis mértékben megemelkedett. Az európai politikai vezetők közül Emmanuel Macron francia elnök, Giuseppe Conte olasz miniszterelnök, Mark Rutte holland miniszterelnök és Boris Johnson brit miniszterelnök is „nagyon népszerűvé” vált néhány hétig, miután a világjárvány megjelent az országában. Johnson, aki maga is súlyosan megbetegedett a Covid19-járványban, az évtizedek óta a legnépszerűbb brit kormányt vezette egy ideig.

Visszaélés a hatással A kormányon lévő vagy hatalmon lévő politikai vezetők visszaélhetnek a "kövesd a zászlót" hatással. Súlyos belpolitikai problémák esetén szándékosan nemzetközi diplomáciai válságot idézhetnek elő, hogy megállítsák vagy visszafordítsák a népszerűségük csökkenését; választások előtt pedig kihasználhatják, hogy diplomáciái válság, háború vagy hasonló súlyos fenyegetés hatására a kormányon lévő vagy hatalmon lévő politikai vezetők népszerűsége rövid ideig megnő.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok politikai élete Kategória:Propaganda