surányi Back Fülöp (Budapest, 1862. – 1958.) magyar kereskedő, üzletember, szponzor.
Életpályája és munkássága A Kossuth-emigrációval jutott el a Közel-Keletre, s szállodáival nagy vagyonra tett szert. Az Orosdi családdal együtt megalapította az Orosdi-Back-céget, amely az Oszmán Birodalomban és Egyiptomban áruházláncokat hozott létre. 1907-ben az Osztrák–Magyar Monarchia kairói nagykövetségének támogatásával saját költségén ásatást indított a közép-egyiptomi SarunábanBudapesti Hírlap, 1907. augusztus 18-i számaBudapesti Hírlap, 1907. november 22-i száma, amelynek vezetésére a krakkói Tudományos Akadémia fiatal kairói ösztöndíjasát, Tadeusz Samuel Smoleński-t (1884–1909) kérte fel. Sarunában több óbirodalmi sírt tártak fel, egy Sarunához közeli dombon (Kom el-Akhmar) megtalálták egy I. és II. Ptolemaiosz fáraó korabeli templom relieftöredékeit. Ösztönzésére és támogatásával újabb ásatási évadot kezdtek meg a Sarunával átellenben, a Nílus nyugati partján fekvő Gamhudban, ahol Smoleński-t Ahmed Kamal (1849–1923), az egyiptomi egyiptológia egyik kiemelkedő alakja váltotta fel. A Gamhudban felfedezett görög-római kori temetőkből előkerült nagyszámú koporsót beszolgáltatták a Kairói Múzeumnak, a megmaradt leletek zömét a pesti Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta, kisebbik részét a bécsi és krakkói múzeumok kapták. 1908-ban újabb kísérletet tett további 5 ásatás területére vonatkozó engedély megszerzésére; szorgalmazta egy kairói osztrák-magyar régészeti intézet felállítását – sikertelenül. 1909-ben magyar nemességet kapottBudapesti Közlöny, 1909. augusztus 6-i számaKempelen Béla: Kempelen Béla: Magyar nemesi almanach (Budapest, 1910), de nemesítését – politikai okokból – csak 1914-ben véglegesítették. 1913-ban francia felesége által francia állampolgárságot kapott. 1914-ben a hatóságok párizsi házát és selyemgyárát lefoglalták, s családjával együtt kiutasították Franciaországból. Ezután két évet Spanyolországban töltött; megpróbált egyiptomi birtokaira eljutni, de az angolok internálták. Végül – Nyitra vármegyei illetősége által – csehszlovák útlevéllel térhetett vissza az első világháború után Egyiptomba.Áruházlánca az 1960-as évek államosításáig őrizte az Orosdi-Back nevet. Ásatásainak Magyarországra került leletei eleinte a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárában voltak, majd 1934-ben a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményébe kerültek.
Családja Valószínűleg rokonságban volt a nyitrai származású bégavári Back Bernáttal (1871–1953), a híres szegedi gyűjtővel, akinek gazdag középkori faszobor-gyűjteményét ma a Szépművészeti Múzeum Régi Szoborgyűjteménye őrzi. A család nemesi címét testvére, a Magyar Tudományos Akadémia Keleti Gyűjteményének értékes török könyveket adományozó (1894) Back Hermann (1824–1916) konstantinápolyi nagykereskedő kapta meg 1896-ban; 1907-ben átruházta testvérére, Back Józsefre, a konstantinápolyi kereskedelmi kamara elnökére.
Díjai Ferenc József-érdemérem (1908)
Jegyzetek
Források Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002
További információk Wessetzky Vilmos: Back Fülöp és az első egyiptomi magyar ásatás (Múzeumi Újság [Szépművészeti Múzeum], Budapest, 1991) Győry Hedvig: Az első magyar ásatás Egyiptomban (Budapest, 1997; a Back Fülöp és a gamhudi ásatás című kiállítás vezetője) Gaboda Péter: Back Fülöp. Az első egyiptomi K.u.K. ásatás magyar szponzora (Múzsák kertje; Budapest, 2002, 46-47.).
Kategória:1862-ben született személyek Kategória:1958-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar régészek Kategória:Magyar kereskedők Kategória:Magyar üzletemberek