bélyegkép|300px|Budapest és környéke vasúti térképe (2021) zöld színnel a HÉV vonalak jelölve (az iparvágányok, iparvágányhálózatok nincsenek feltüntetve)
Budapest vasúthálózata Magyarország legjelentősebb közlekedési rendszere, amely az országos és nemzetközi vasúti forgalom központja. A hálózat sugaras szerkezetű, központi elemei a főpályaudvarok, amelyek a 19. század második felében épültek ki.
Története thumb|250px|A Pesti indóház az egyik első budapesti állomás és pályaudvar volt, a mai Nyugati pályaudvar helyén létezett
Budapest vasúthálózatának kialakulása az 1846-ban megnyílt Pest–Vác vasútvonallal kezdődött, amely Magyarország első gőzvontatású vasútvonala volt. Ezt követően hamarosan megépült a Pest–Szolnok vasútvonal is.https://rubicon.hu/hu/kalendarium/1846-julius-15-az-elso-magyar-vasutvonal-atadasa A kiegyezést követően a vasúti infrastruktúra gyors fejlődésnek indult, és a főváros az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legfontosabb közlekedési csomópontjává vált. A 19. század második felében épültek ki a ma is meghatározó fejpályaudvarok, köztük a Nyugati pályaudvar (1877)https://www.kitervezte.hu/epuletek/kozlekedes/nyugati-palyaudvar-budapest és a Keleti pályaudvar (1884),https://www.kitervezte.hu/epuletek/kozlekedes/keleti-palyaudvar-budapest amelyek a sugaras hálózat alapját adták. A 20. század első felében a hálózat tovább bővült, ugyanakkor a világháborúk jelentős károkat okoztak az infrastruktúrában. A második világháborút követően újjáépítés és részleges korszerűsítés zajlott, majd a szocialista időszakban a teherforgalom és az ipari kapcsolatok erősítése került előtérbe. A rendszerváltás után a hangsúly fokozatosan az elővárosi közlekedés fejlesztésére és a nemzetközi kapcsolatok modernizálására helyeződött át.
Hálózati szerkezet
Budapest vasúthálózata alapvetően sugaras szerkezetű, amelyben az ország különböző részeiből érkező fővonalak a főváros központi pályaudvaraiba futnak be. A rendszer meghatározó elemei a fejpályaudvarok, köztük a Keleti pályaudvar, a Nyugati pályaudvar és a Déli pályaudvar, amelyek között közvetlen vasúti kapcsolat korlátozott. A hálózatot kiegészítik a körvasúti elemek, különösen a budapesti Körvasút, amely elsősorban teherforgalmi és részben elővárosi személyszállítási szerepet tölt be. A városon belüli vasúti kapcsolatok egyik legfontosabb csomópontja a Kelenföld vasútállomás, amely a dunántúli vonalak és az elővárosi közlekedés szempontjából kiemelt jelentőségű. A hálózat szerkezetéből adódóan jelentős az átszállási igény a különböző pályaudvarok között, amit a városi közösségi közlekedés egészít ki. Az utóbbi évek fejlesztési tervei célul tűzték ki a hálózat átjárhatóságának javítását és a kapacitások bővítését.
Budapest területét a következő vasútvonalak érintik:https://bkk.hu/downloads/map/180/
Szám Név Vasútállomások Megjegyzés (1.) Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal Déli pályaudvar / Keleti pályaudvar – Ferencváros vasútállomás – Kelenföld vasútállomás | Kelenföld vasútállomásig a 30-as és 40-es vonalakkal közös nyomvonalon halad. |- | (2.) | Budapest–Esztergom-vasútvonal | Nyugati pályaudvar – Rákosrendező vasútállomás – Vasútmúzeum megállóhely – Angyalföld vasútállomás – Újpest megállóhely – Óbuda vasútállomás – Üröm megállóhely Rákosrendezőig a 70-71. vonalakkal közös nyomvonalon halad. (30.) Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal Déli pályaudvar – Kelenföld vasútállomás – Albertfalva megállóhely – Budafok megállóhely – Kastélypark megállóhely- Nagytétény vasútállomás – Tétényliget megállóhely /A vonal Budafok után kettéválik Háros vasútállomás – Budatétény megállóhely – Barosstelep megállóhely – Nagytétény-Diósd vasútállomás | Kelenföld vasútállomásig az 1-es vonallal közös nyomvonalon halad. Budapest teljes területén nyomvonala azonos a 30-as vonaléval. |- | (40.) | Budapest–Pécs-vasútvonal | Déli pályaudvar – Kelenföld vasútállomás – Albertfalva megállóhely – Budafok megállóhely – Kastélypark megállóhely- Nagytétény vasútállomás – Tétényliget megállóhely / Háros vasútállomás – Budatétény megállóhely – Barosstelep megállóhely – Nagytétény-Diósd vasútállomás Kelenföld vasútállomásig az 1-es vonallal közös nyomvonalon halad. Budapest teljes területén nyomvonala azonos a 30-as vonaléval. (70.) Budapest–Szob-vasútvonal Nyugati pályaudvar – Rákosrendező vasútállomás – Istvántelek megállóhely – Rákospalota-Újpest vasútállomás | Rákosrendezőig a 2. vonallal, Rákospalota-Újpestig a 71-es vonallal közös nyomvonalon halad. |- | (71.) | Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal | Nyugati pályaudvar – Rákosrendező vasútállomás – Istvántelek megállóhely – Rákospalota-Újpest vasútállomás – Rákospalota-Kertváros megállóhely Rákosrendezőig a 2. vonallal, Rákospalota-Újpestig a 70-es vonallal közös nyomvonalon halad. (80.) Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal Keleti pályaudvar – Kőbánya felső vasútállomás – Rákos vasútállomás – Akadémiaújtelep megállóhely – Rákosliget megállóhely – Rákoscsaba-Újtelep megállóhely – Rákoscsaba megállóhely | Rákosig a 120a vonallal közös nyomvonalon halad. |- | (100.) | Budapest–Záhony-vasútvonal | Nyugati pályaudvar – Zugló megállóhely – Kőbánya-Teher vasútállomás – Kőbánya alsó megállóhely – Kőbánya-Kispest vasútállomás – Pestszentlőrinc vasútállomás – Szemeretelep megállóhely – Ferihegy megállóhely Kőbánya-Kispestig a 142-es vonallal közös nyomvonalon halad. (120a.) Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal Keleti pályaudvar – Kőbánya felső vasútállomás – Rákos vasútállomás – Rákoshegy vasútállomás – Rákoskert megállóhely | Rákosig a 80-as vonallal közös nyomvonalon halad. |- | (142.) | Budapest–Kecskemét-vasútvonal | Nyugati pályaudvar – Zugló megállóhely – Kőbánya-Teher vasútállomás – Kőbánya alsó megállóhely – Kőbánya-Kispest vasútállomás – Kispest vasútállomás – Pestszentimre felső megállóhely – Pestszentimre vasútállomás Kőbánya-Kispestig a 100-as vonallal közös nyomvonalon halad. Az egyetlen olyan villamosítatlan budapesti vonal, ahol személyszállítás zajlik.
Ezek a vonalak mind villamosítottak, kivéve a Budapest–Kecskemét-vasútvonalat, ahol dízelvontatás zajlik.
Kisebb vonalak Budapesten belül:
{|class="wikitable"
! Szám ! Név ! Vasútállomások ! Megjegyzés |- style="background-color: #98FB98;" | (210.) | Rákosrendező–Vasúttörténeti Park-vasútvonal | Rákosrendező vasútállomás – Magyar Vasúttörténeti Park | Állandó forgalom nincs rajta, olykor nosztalgiavonatok használják a Vasúttörténeti Park felé. |- style="background-color: #98FB98;" | (227.) | Soroksári út–Csepel vasútvonal | Soroksári út rendező vasútállomás – Csepel-gyártelep vasútállomás | Kizárólag teherszállításra használt vonal. Aktív használatban áll.https://iho.hu/hirek/a-vasuti-teherforgalom-felfuggesztesenek-reme-fenyeget-a-gubacsi-hidon |- style="border-style: solid; border-color: #CC0000;" | | Ferencváros–Kőbánya-Hizlaló–Kőbánya-Kispest-vasútvonal | Ferencváros vasútállomás – Kőbánya-Hízlaló vasútállomás – Kőbánya-Kispest vasútállomás | Teherszállításra használt vonal volt. Használaton kívül, egyes részei hiányoznak a pályának (Kőér utcai kereszteződés).https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/kobanya3/index.html |- style="border-style: solid; border-color: #CC0000;" | | Kis Burma-vasút | Ferencváros vasútállomás – Soroksár vasútállomás | Teherszállításra használt vonal volt. Az 1990-es években elbontották. |- style="border-style: solid; border-color: #CC0000;" | | Nagy Burma-vasút | Soroksár vasútállomás – Pestszentlőrinc-Kavicsbánya vasútállomás – Szemeretelep megállóhely | Teherszállításra használt vonal volt. Használaton kívül, egyes részei hiányoznak a pályának.https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/burma/index.html |- style="background-color: #98FB98;" | | Ferencvárosi rendező pályaudvar | – | A többi vonaltól független kiágazás Ferencváros vasútállomás felől.Wenczel-Loór, 1996 Állandó használatban. |- style="border-style: solid; border-color: #CC0000;" | | Budapest-Dunapart teherpályaudvar | – | A többi vonaltól független kiágazás volt Ferencváros vasútállomás felől. Az 1990-es években elbontották.https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/dunapart/index.html |- style="border-style: solid; border-color: #CC0000;" | | Vizafogó vasútvonal | Angyalföld vasútállomás – Vizafogó teherpályaudvar | Az 1990-es években elbontották.https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/viza/index.html |- style="background-color: #98FB98;" | (1a.) | Körvasút | Angyalföld vasútállomás – Újpalota megállóhely – Rákosszentmihály vasútállomás – Kőbánya felső vasútállomás – Ferencváros vasútállomás | Állandó használatban.
Főbb pályaudvarok és állomások thumb|250px|A Keleti pályaudvar egyike a nagy régi budapesti fejpályaudvaroknak
Budapest vasúthálózatának központi elemei a nagy kapacitású fejpályaudvarok, amelyek a belföldi és nemzetközi forgalom fő csomópontjai. A Keleti pályaudvar az egyik legfontosabb nemzetközi kapu, amely számos közép- és kelet-európai vasúti kapcsolatot szolgál ki. A Nyugati pályaudvar elsősorban az észak- és nyugat-magyarországi, valamint elővárosi forgalom szempontjából meghatározó, míg a Déli pályaudvar a dunántúli régiók felé biztosít kapcsolatokat. A város egyik legfontosabb átmenő jellegű csomópontja Kelenföld vasútállomás, amely az elővárosi és távolsági forgalom integrációjában játszik kulcsszerepet.https://www.kitervezte.hu/epuletek/kozlekedes/kelenfoldi-palyaudvar-budapest A teherforgalom lebonyolításában kiemelt jelentőségű a Ferencvárosi rendező pályaudvar, amely az ország egyik legnagyobb vasúti rendező pályaudvara. A hálózatot számos kisebb állomás és megállóhely egészíti ki, amelyek az elővárosi közlekedés kiszolgálásában játszanak fontos szerepet.
2005 óta üzemen kívül áll (és azóta vágányainak nagy részét el is bontották) a Józsefvárosi pályaudvar.https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/ganz/index.html
A város területén lévő vonalakon számos állomás épült:
Elővárosi vasút (agglomeráció)
Budapest vasúthálózatának egyik legdinamikusabban fejlődő eleme az elővárosi vasúti közlekedés, amely a főváros és az agglomeráció közötti napi ingázást szolgálja ki. A rendszer gerincét a MÁV által üzemeltetett elővárosi vonalak alkotják, amelyek sugaras irányban kötik össze Budapestet a környező településekkel. Az elővárosi közlekedést kiegészíti a HÉV hálózata, amely bizonyos viszonylatokban nagy kapacitású és sűrű követésű kapcsolatot biztosít. A legfontosabb csomópontok közé tartozik a Kelenföld vasútállomás, valamint a fővárosi fejpályaudvarok, ahol jelentős átszállási forgalom bonyolódik le. Az utóbbi években előtérbe került az integrált menetrendek és tarifarendszerek kialakítása, valamint az infrastruktúra fejlesztése a kapacitás és a szolgáltatási színvonal növelése érdekében. A hosszú távú tervek között szerepel az elővárosi vasút és a városi közösségi közlekedés szorosabb összekapcsolása, például átmérős vasúti kapcsolatok létrehozásával.
Nemzetközi kapcsolatok
Budapest vasúthálózata Közép-Európa egyik fontos nemzetközi csomópontja, amely több irányban biztosít közvetlen összeköttetést a szomszédos országokkal és azon túl. A nemzetközi személyszállítás központja elsősorban a Keleti pályaudvar, ahonnan közvetlen járatok indulnak többek között Bécs, Pozsony, Prága és Belgrád felé. A nemzetközi forgalomban meghatározó szerepet játszik a MÁV, valamint a nemzetközi együttműködések keretében közlekedő EuroCity és Railjet vonatok. Budapest része a transzeurópai közlekedési hálózatnak (TEN-T), amely az európai közlekedési infrastruktúra fejlesztésének egyik fő kerete. A város földrajzi elhelyezkedése miatt fontos tranzitszerepet tölt be a kelet–nyugati és észak–déli vasúti folyosók mentén. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése a jövőben is kiemelt cél, különösen a menetidők csökkentése és a szolgáltatási színvonal javítása érdekében.
Fejlesztések és tervek