I. Konstantin, románosan Constantin Șerban, más néven Cârnul Havasalföld és Moldva fejedelme volt. Első havasalföldi uralkodása 1654. április 19. és 1658. január 26. között, második pedig 1660 májusában és júniusában zajlott. Moldvában először 1659 október–novemberében uralkodott, másodszor pedig 1661 január–februárjában.

Élete Constantin IX. Radu havasalföldi fejedelem (Radu Șerban, uralkodott: 1601–1611) fia volt, és az olteniai Craiovești és Basarab családok leszármazottja. Paul de Alep (1627–1669) krónikája szerint I. Máté havasalföldi fejedelem (Matei Basarab) parancsára ifjúkorában megcsonkították az orrát, hogy alkalmatlanná tegyék az uralkodásra, bár a seb nagyrészt begyógyult, innen ered későbbi mellékneve is. 1644-ben szerdár (lovassági parancsnok) volt, és 6000 emberrel harcolt Erdélyben II. Rákóczi György oldalán, akit Matei Basarab küldött. Udvara Dobreni faluban volt, ahol ma is látható a templom és a kúria romja. Felesége Bălașa volt, Nicolache stolnic lányaként.

Fejedelemmé II. Rákóczi György támogatásával lett 1654-ben Havasalföldön, és 1655-ben leverte a seimének (zsoldos katonák) felkelését. A belső zavargások miatt azonban elvesztette a bojárok és az ország támogatását. 1659-ben betört Moldvába, és legyőzte II. György moldvai fejedelmet (Gheorghe Ghica) a Jijia folyónál, de az visszatért tatár segítséggel és elűzte őt. 1660-ban rövid időre visszatért Havasalföldre is, de a török–tatár seregek ismét eltávolították a trónról. Ezután Moldvában is sikertelen hadjáratot vezetett X. István Lupu moldvai fejedelem (Ștefăniță Lupu) ellen. Száműzetésbe kényszerült, Erdélyben birtokokat vásárolt, majd végül Lengyelországban halt meg 1685-ben, így ő lett az egyik leghosszabb száműzetésben élő román fejedelem. Száműzetése alatt több európai hadjáratban vett részt, többek között III. János lengyel király (Sobieski János) oldalán is harcolt az oszmánok ellen.

1666-ban a borși várban követelte vissza adósságait az erdélyi fejedelmektől. Később 10.000 tallért kapott II. Rákóczi György özvegyétől, hogy visszaválthassa birtokait. 1673-ban a hotini csatában Ioan Sobieski győzelmet aratott az oszmánok felett. Sobieski seregében két román zászlóalj is volt, ezek egyikét Constantin Șerban vezette, de nem kapta meg a remélt támogatást a lengyelektől. 1681-ben feleségével, Nedeleával együtt egy darab fadarabot ajándékoztak Krisztus keresztjéből a lawrowi kolostornak. A krónikák „Moldva fejedelmének, Havasalföld vajdájának és a Dnyeszter vidék urának” nevezik. 1682-ben Ioan Sobieski király birtokot adományozott neki Waniowicében. Halála után felesége birtoka más román emigráns bojárokhoz került.

Ő építtette a bukaresti patriarkális székesegyházat, valamint több templomot, köztük Munkácson és Pitești-ben is. Támogatta az egyházakat és jelentős adományokat tett. Családja révén rokonságban állt a Cantacuzino és Brâncoveanu fejedelmi családokkal is.

Jegyzetek

Fordítás

Források Biblioteca Națională a Germaniei. „Constantin Șerban” (în germană). Gemeinsame Normdatei. Wikidata Q36578. Accesat în 16 octombrie 2015. Ioan Scurtu, Ion Alexandrescu, Ion Bulei, Ion Mamina, Enciclopedia de istorie a României, Editura Meronia, București, 2001, p. 97 Xenopol, Alexandru D. (1925). Istoria românilor din Dacia Traiană. Vol. 7 - De la Matei Basarab și Vasile Lupu până la Brâncovanu - 1633-1689 (ed. III). București: Ed. Cartea Românească. p. 148. Stoicescu, Nicolae (1980). Constantin Șerban. Editura Militară. p. 127. Constantin C. Giurescu, Istoria Bucureștilor. Din cele mai vechi timpuri pînă în zilele noastre, București: Ed. pentru Literatură, 1966, p. 73-75 „Consiliul Județean Argeș: Biserica „Sfântul Gheorghe" din Pitești”, Cjarges.ro, accesat în 15 noiembrie 2021 Nicolae Iorga, Istoria Bisericii Românești și a vieții religioase a Românilor, Vălenii de Munte: Tipografia „Neamul Românesc”, 1908 „Creștin Ortodox”. Accesat în 2 ianuarie 2023.

Kapcsolódó szócikkek Havasalföldi fejedelmek listája Havasalföldi és moldvai fejedelmek családfája

Kategória:Havasalföldi fejedelmek Kategória:1685-ben elhunyt személyek