A Bundibugyo-vírus (rendszertani nevén Bundibugyo ebolavirus, röviden BDBV) fonalas virionokból álló vírusfaj, a Zaire-vírus (EBOV) közeli rokona. A vírus a vírusos vérzéses lázzal járó humán ebolát okozni képes néhány vírus egyike.
Az Amerikai Egyesült Államokban szabályozott biológiai ágens, az Egészségügyi Világszervezet besorolásában 4. kockázati szintű (BSL–4-es tárolási körülményeket igényel), a Nemzeti Egészségügyi Intézet/Nemzeti Allergia- és Fertőzőbetegség-intézetnél A prioritású patogén, a Járványügyi és Betegségmegelőzési Központnál A kategóriájú bioterrorizmus-ágens, és szerepel az Australia Group exportkorlátozottbiológiaiágens-listáján. Megnevezés A Bundibugyo ebolavirus faj virológiai taxon (ember által létrehozott csoportosítás), melyet 2008-ban javasoltak mint a Mononegavirales rend Filoviridae családja Ebolavirus nemzetségének tagjaként. A fajnak 1 tagja van, a Bundibugyo-vírus (BDBV). E faj tagjai a Bundibugyo-ebolavírusok. A Bundibugyo ebolavirus név Bundibugyo (Uganda Bundibugyo körzetének fővárosa) nevéből ered, ahol először azonosították a Bundibugyo-vírust, az ebolavirus utótag arra utal, hogy ebolavírusfaj.
A Bundibugyo-vírust (röviden BDBV) először 2008-ban azonosították mint a Bundibugyo ebolavirus faj egyetlen tagját, mely a Mononegavirales rend Filoviridae családja Ebolavirus nemzetségébe tartozik.
Az ICTV taxonnevezéktani szabályai értelmében a Bundibugyo ebolavirus név mindig nagy kezdőbetűvel, dőlt betűvel, rövidítés nélkül és a species szó után használandó. Tagjai – a Bundibugyo-ebolavírusok – neve szintén nagy kezdőbetűvel írandó, nem dőlt betűs, és névelő nélküli. A fajnév felvételére való tervezetet 2010-ben küldték el, az ICTV 2011-ben fogadta el. Fajba sorolási kritériumok Az Ebolavirus nemzetségbe tartozó vírus a Bundibugyo ebolavirus faj tagja, ha: Ugandában endemikus 3 átfedő génpárral (VP35–VP40, GP–VP30, VP24–L) rendelkezik genomszekvenciája a Zaire-vírusétól legalább 30%-ban különbözik, a Bundibugyo-vírusétól 30%-nál kevésbé. A Bundibugyo ebolavirus fajba tartozó vírus Bundibugyo-vírus, ha rendelkezik a Bundibugyo-ebolavírusok jellemzőivel, és nukleotidszinten legfeljebb 10%-ban genomja a . számú referenciavariánstól (BDBV/#811250). Korábbi elnevezések A Bundibugyo-vírust Bundibugyo-ebolavírusnak 2008-ban nevezték el először az akkor javasolt Bundibugyo ebolavirus fajnévtől való megkülönböztetés nélkül. Más ugyanekkor bevezetett név volt az Uganda-ebolavírus. Későbbi tanulmányok nevezték még a Zaire-vírus új törzsének vagy Bundibugyo-Ebola-vírusnak is. A BEBOV (Bundibugyo-ebolavírus) és UEBOV (Uganda-ebolavírus) rövidítéseket is használták rövid ideig a BDBV rövidítés rögzüléséig. Betegség
A BDBV a humán ebolát (más néven Ebola-vérzésesláz vagy ebolavírus-betegség, röviden EVD) okozó 4 ebolavírus egyike. A BDBV-fertőzés okozta EVD nem különböztethető meg pusztán megfigyeléssel a többi ebolavírus által okozottól. A BDBV először 2007. augusztus 1-én jelent meg, amikor vírusosvérzésesláz-járvány jelent meg Nyugat-Ugandában, a Bundibugyo körzet Bundibugyo és Kikyo településein. A gyanús esetek vérmintáit az Amerikai Egyesült Államok Járványügyi és Betegségmegelőzési Központjába küldték, ahol 2007. november 29-én ebolavírus jelenlétét erősítették meg. Az alaposabb elemzések kimutatták, hogy e vírus rokona volt az addig ismert 4 ebolavírusnak, de egyikkel se volt azonos. A járvány 2008. február 20-án hivatalosan véget ért.
A WHO 2012. augusztus 17-én egy második járványról számolt be, melyben 15-en fertőződtek meg, ebből 10-en hunytak el – köztük 3 egészségügyi dolgozó – a Kongói Demokratikus Köztársaság akkori Orientale tartományában lévő Isiróban, Pawában és Dunguban. 2 esetről igazolták, hogy BDBV okozta. Egy forrás szerint fertőzött vadhús fogyasztása volt a vírus kiindulópontja. Szeptember 3-án az esetszám 28-ra nőtt, ebből 8 megerősített, 6 valószínű, 14 gyanús volt, a halálozások száma 14-re nőtt, szeptember 12-én pedig Viadanára is átterjedt, és összesen 41 esetről (9 megerősített, 32 valószínű) számoltak be az Orientale tartomány Haut-Uélé körzetében, köztük 18 egészségügyi dolgozóval. 18 eset halálos volt (5 megerősített, 13 valószínű). 28 gyanús esetről is beszámoltak, és vizsgáltak. Egy sajtóközleményben végül 77 esetről (36 megerősített, 17 valószínű, 24 gyanús) számoltak be 36 halálesettel. + Bundibugyo-vírus-járványokÉvHelyEsetek/halálesetek (mortalitási arány) 2007–2008 Bundibugyo körzet, Uganda 149/37 (25%) 2012 Orientale tartomány, Kongói Demokratikus Köztársaság 57/29 (51%)
A 2026-os Ituri tartománybeli ebolajárvány okozója is a Bundibugyo-ebolavírus.
Ökológia A BDBV ökológiája ismeretlen, és nem azonosítottak rezervoárt. Ezért a BDBV humán populációba kerülésének módja sem tisztázott. Feltehetően a denevérek lehetnek a hordozói, mivel a fertőző Marburg-vírus (MARV) és Ravn-vírus (RAVV), két távoli rokon filovírus, szintén tőlük származik, és mert a Zaire-vírus nyomai (de nem a fertőzőképes részecskéi) is megtalálhatók bennük. Molekuláris biológia A BDBV molekuláris szinten jószerével ismeretlen. Azonban genomszekvenciája és -elrendezése és a nyitott leolvasási keretek állandósultsága a 4 másik ismert ebolavíruséhoz hasonló (58–61% nukleotidhasonlóság). Szabadalmak Egy több országra kiterjedő együttműködéssel kifejlesztett, az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett szabadalom, melyet 2009. október 26-án jegyeztettek be, és 2012. október 4-én jelent meg, a BDBV-hez. Egy nemzetközileg elismert amerikai szabadalmat 2009. október 26-án jegyeztettek be, és 2012. október 4-én fogadtak el a BDBV-hez való jogokról.Towner, Jonathan S., Stuart T. Nichol, James A. Comer, Thomas G. Ksiazek, and Pierre E. Rollin. Human Ebola Virus Species and Compositions and Methods Thereof. The Government of the US as Represented by the Secretary of the Dept. of Health, Atlanta, GA, assignee. Patent US 2012/0251502 A1. 4 Oct. 2012. Print. A szabadalomnak 6 különböző azonosítója van, ebből 1 amerikai, 1 kanadai, 2 az Európai Szabadalmi Hivatal, 2 a Szellemi Tulajdon Világszervezete által lett bejegyezve. US 20120251502 A1 CA 2741523 A1 EP 2350270 A2 EP 2350270 A4 WO 2010048615 A2 WO 2010048615 A3 A szabadalom bejegyzésének 0002. szakaszában szerepel, hogy a minta a CDC-hez érkezett be Atlantába 2007. november 26-án, nem pedig nemzetközi mintavételi hivatalhoz, mely a mikroorganizmusok szabadalmi célra való bemutatásának nemzetközi elismeréséről szóló budapesti egyezmény által elfogadott módszer. Ugyane szakasz szerint a vírust „nem fogadta el az ATCC sem”. A mintát hosszasan kutatták a szabadalmaztatás előtt.
A 0037. szakasz a minta célját mutatja be, hogy „hasznos legyen az ebola emberben és állatokban való monitorozását célzó diagnosztikai eszközök és hatékony antivirális szerek és oltások fejlesztésében”. Végül a szabadalom korlátainak elkerülése érdekében a 0036. szakasz kimondja:
Jegyzetek
Fordítás
További információk ICTV Files and Discussions – a Nemzetközi Vírusrendszertani Bizottság vitafóruma és fájlmegosztó rendszere
Kategória:Vírusok