A ráncoshangya (Myrmecina graminicola) a bütyköshangyaformák alcsaládjába tartozó, Európában és Észak-Afrikában honos hangyafaj.
Megjelenése A ráncoshangya dolgozójának testhossza 2,5–3,6 mm. Alapszíne sötétbarna, potroha fekete, fejének elülső része, csápjai, lábai, a potrohnyél bütyke és az áltorszelvény egy része sárgásbarna vagy vörösbarna. Teste potroha kivételével durván, hosszában barázdált; fehér, mérsékelten elálló szőrök borítják. Fejének hátulsó széle és oldalai enyhén domborúak. Szemei kicsik, kissé előretoltak. Rágója széles, 12 foggal, ebből kettő nagyobb csúcsfog. Állkapcsi tapogatója 4-ízű, ajaktapogatója 3-ízű. Fejpajzsának középmezője boltozott, félkör alakú, hátulsó széle előrefelé széttartó lefutású, és két erőteljes fogban végződik. Homlokléce széles, rövid, nagy ívben visszafut a fejpajzs oldalsó széleihez a csáp töve körül. Csápnyele a tövénél kissé meghajlik, nem éri el a fej hátulsó szélét; az ostor első íze hosszú, a következő hat szélesebb, mint amilyen hosszú, az utolsó három íz nagy, megvastagodott. Áltorszelvényének elülső széle a hasoldalon egy előrefelé irányuló hegyes fogat alkot, a hátoldalon pedig két hátrafelé irányuló erőteljes tüskét visel. Középháta és az áltorszelvény varrata besüllyesztett. Potrohnyele két ízből áll, mindkettőn nagy bütyökkel. Az első bütyök nyél nélküli, négyszögű, felül kis harántléccel, amelyik oldalnézetben kis fognak látszik. Potroha tojásdad, széles, az első hátlemez nagyrészt befedi. Fullánkja kicsi. Lába rövid, sarkantyú nélküli.
A királynő 3,4-4 mm-es, szárnyakkal rendelkezik. Színe fekete vagy feketésbarna, előháta harántirányban rovátkolt, utóháta sima. Feje szélesebb, mint a tor, szemei nagyobbak és három pontszeme is van. Tora felülnézetben ovális, hátrafelé elkeskenyedik. Szárnya egy sugár- és egy könyöksejttel rendelkezik, a korongsejt hiányzik. Ismertek a királynők és a dolgozók közötti átmeneti formák is, amelyek szintén megtermékenyülnek.
A hím hossza 3-4 mm. Színe fekete vagy feketésbarna, szájrészei és lábai világosbarnák. Középhátának hátulsó széle előtt lapos, rövid, hosszanti sávok vannak. Szemei nagyok, boltozatosak. Rágója keskeny, egyenes vagy három elmosódó foggal. Homlokléce a dolgozóéhoz hasonló, de nem fut le a fejpajzsig. Erősen szőrözött csápnyele rövid, olyan hosszú, mint az első két ostoríz együtt. Csápjuk 13-ízű, az utolsó íz igen hosszú, a többi hosszabb, mint amilyen széles. Középhátán Mayr-féle barázda látható, tora oldalnézetben enyhén domború. Áltorszelvénye két kis tüskét visel.
Elterjedése Európában (az Ibériai-félszigettől és a Brit-szigetektől a Kaukázusig) és Észak-Afrikában honos. Magyarországon mindenütt gyakori.
Életmódja Köves legelőkön, réteken, ritkás ligetekben él. Fészkét a földben, kövek alatt, fakéreg alatt létesíti. Dolgozói gyakran betévednek más fajok bolyaiba, néha együtt is él velük (pl. a fekete barázdáshangyával) de saját fészkében nem tűr meg idegen hangyát. Nem vadászik; elhullott ízeltlábúakat, magokat, gyümölcsöt gyűjt, levéltetveket is tenyészt. Mozgása lassú. Ha megtámadják, összegömbölyödve holtnak tetteti magát; lejtős terepen elgurul támadója elől. Kolóniái 50-100 dolgozóból és többnyire egy királynőből (átmeneti formájú nőstényből több is lehet) állnak. Augusztus-szeptemberben rajzanak, a királynő feromonjait a méregmirigyében termeli.
Kapcsolódó cikkek Magyarország hangyafajainak listája
Források Somfai Edit: Hangya alkatúak - Formicoidea Fauna Hungariae XIII. kötet Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 Myrmecina graminicola AntWiki Myrmecina graminicola Bees, Wasps and Ants Myrmecina graminicola GBIF
Kategória:Hangyák Kategória:Rovarfajok