Wilhelm Bölsche német író, szerkesztő és publicista volt. A természetvédelem korai támogatói közé tartozott, és elkötelezett híve volt a tudomány népszerűsítésének. A maga korában Magyarországon is ismert író volt, több művét az 1910-es években lefordították.
Életrajza Kölnben született 1861. január 2-án, Carl Bölsche (1813. március 16. – 1891. április 14.) újságíró fiaként, aki hosszú ideig a Kölnische Zeitung szerkesztője volt. Középiskolásként Bölsche természetrajzi esszéket írt olyan folyóiratok számára, mint a „Die Gefiederte Welt” vagy az „Isis”. 1883 és 1885 között filozófiát, művészettörténetet és régészetet tanult a Bonni Egyetemen. Bonni klasszika-filológiai tanulmányait nem fejezte be, de ez idő alatt Rómába és Firenzébe, majd Párizsba utazott.
Miután úgy döntött, hogy az írásból szeretne megélni, 1886 őszén Berlinbe költözött, szülei anyagi támogatásával. Berlin-Friedrichshagenben a „Friedrichshagener Dichterkreis” (friedrichshageni költőkör) központi alakja lett, amely a naturalista írók társasága volt. Első találkozóikat 1888/89-ben Wilhelm Bölsche és Bruno Wille házában tartották Friedrichshagenben, a Müggelsee mellett (ma Berlin Treptow-Köpenick kerületében). Ez a baráti kör gyakran látogatott Erknerbe, ahol a Brandenburg tartomány nyugodt tájait keresték a nagyváros, Berlin közelében. A csoport annyira ismertté vált, hogy több skandináv tag is csatlakozott hozzá. Az 1890 körül Friedrichshagenben letelepedett értelmiségi és irodalmi körök – sok más hasonló csoporthoz hasonlóan – társadalmi reformot (németül: Lebensreform) tűztek ki célul, amely a bohém, „természetes” életmódot hirdette az iparosodás és urbanizáció ellenreakciójaként. Világnézetük a „természethez való visszatérés” eszméjére épült, amely lényegében egy szekularizált, gnózis-szerű üdvtan volt. Rudolf Lenz (1863–1938) és Bruno Wille közvetítésével Bölsche kapcsolatba került a „Durch!” irodalmi egyesülettel.
Bár munkásságának nagy része természettudományos témákat dolgoz fel, Bölsche nem képzett természettudós volt, hanem a természettudományok lelkes népszerűsítője. Barátja volt Ernst Haeckel biológusnak, és a természetvédelem korai képviselői közé tartozott. Az 1898-ban megjelent „Das Liebesleben in der Natur” („A természet szerelmi élete”) című műve kulcsszerepet játszott a modern ismeretterjesztő könyvek kialakulásában Németországban. Bölsche Wilhelm Schwanerrel (1863–1944) együtt kezdeményezte a „Freie Hochschule Berlin” előfutárának tekinthető intézményt 1902-ben, és fontos alakja volt a „Lebensreformbewegung” (életreform-mozgalom) kibontakozásának Németországban. 1890-ben Bruno Willevel megalapította a „Freie Volksbühne”-t, amely munkásszínházként a kor naturalista drámáit kívánta elérhetővé tenni. Emellett szerkesztette a kor egyik legfontosabb kulturális folyóiratát, a „Freie Bühne”-t (Szabad Színpad), és monista világnézetét – amely Darwin és Ernst Haeckel gondolataira épült – számos saját kiadású könyvben és sorozatban népszerűsítette a stuttgarti Kosmos-Verlag kiadónál, együttműködve a berlini művésszel, Heinrich Harderrel.
A Hauptmann fivérekkel, Gerhart Hauptmann-nal és Carl Hauptmann-nal való barátsága révén Bölsche a Riesengebirgébe (Óriás-hegység) található Schreiberhauba került, ahol 1901-től kezdve rendszeresen nyarait töltötte, majd 1918-ban véglegesen is letelepedett. Idős koráig is folytatta irodalmi munkáját és kiterjedt levelezését.
Emlékezete Münchenben és Dinkelsbühlben egy utca viseli a nevét.
Főbb művei
Paulus. Roman aus der Zeit des Kaisers Marcus Aurelius, 2 Bde., 1885 Der Zauber des Königs Arpus, Roman, 1887 Die naturwissenschaftlichen Grundlagen der Poesie. Prolegomena einer realistischen Ästhetik, 1887 Heinrich Heine. Versuch einer ästhetisch-kritischen Analyse seiner Werke und seiner Weltanschauung, 1888 Die Poesie der Großstadt, 1890 Die Mittagsgöttin, 3 Bde., Roman, 1891 Freireligiöse Neujahrsgedanken. Festvortrag, gehalten am 1. Januar 1893 in der Freireligiösen Gemeinde zu Berlin, 1893 Entwicklungsgeschichte der Natur, 2 Bde., 1894-1896 Das Liebesleben in der Natur, 1898 - 1902 Bd. 1. Diederichs, Florenz u. Leipzig 1898. (Digitalizálva és teljes szöveggel a Német Szövegarchívumban) Bd. 2. Diederichs, Leipzig 1900. (Digitalizálva és teljes szöveggel a Német Szövegarchívumban) Bd. 3. Diederichs, Leipzig 1903. (Digitalizálva és teljes szöveggel a Német Szövegarchívumban) Ernst Haeckel. Ein Lebensbild, 1900 Die Entwicklungslehre (Darwinismus), 1900 Vom Bazillus zum Affenmenschen. Naturwissenschaftliche Plaudereien, 1900 Goethe im zwanzigsten Jahrhundert. Ein Vortrag, 1900 Hinter der Weltstadt. Friedrichshagener Gedanken zur ästhetischen Kultur, 1901 Die Eroberung des Menschen, 1901 Die Entwicklungslehre im 19. Jahrhundert, 1901 Von Sonnen und Sonnenstäubchen. Kosmische Wanderungen, 1903 Aus der Schneegrube. Gedanken zur Naturforschung, 1903 Het Menschenraadsel, 1904 Die Abstammung des Menschen 1904 Weltblick. Gedanken zu Natur und Kunst, 1904 Naturgeheimnis, 1905 Der Sieg des Lebens, 1905 Die Schöpfungstage. Umrisse zu einer Entwicklungsgeschichte der Natur, 1906 Im Steinkohlenwald, 1906 Was ist die Natur?, 1907 (Illustration: Marie Gey-Heinze) Auf den Spuren der tropischen Eiszeit, 1907 Tierbuch (Illustration: Heinrich Harder) Bd. 1: 1908 Bd. 2: Das Pferd und seine Geschichte, 1909 Bd. 3: Der Hirsch und seine Geschichte, 1911 Darwin, seine Bedeutung im Ringen um Weltanschauung und Lebenswert. 6 Aufsätze, 1909 Der Mensch in der Tertiärzeit und im Diluvium, 1909 Auf dem Menschenstern. Gedanken zu Natur und Kunst, 1909 Tiere der Urwelt, 1910 (Illustration: Heinrich Harder) Komet und Weltuntergang, 1910 Stunden im All, 1910 Festländer und Meere im Wechsel der Zeiten, 1913 Stirb und Werde! Naturwissenschaftliche und kulturelle Plaudereien, 1913 Tierwanderungen in der Urwelt, 1914 (Illustration: Heinrich Harder) Von Wundern und Tieren. Neue naturwiss. Plaudereien, 1915 Der Stammbaum der Insekten, 1916 Schutz- und Trutzbündnisse in der Natur, 1917 Eiszeit und Klimawechsel, 1919 Naturphilosophische Plaudereien, 1920 Tierseele und Menschenseele, 1924 Erwanderte deutsche Geologie. Die Sächsische Schweiz, 1925 Von Drachen und Zauberküsten. Abenteuer aus dem Kampf mit dem Unbekannten in der Natur, 1925 Die Abstammung der Kunst, 1926 Im Bernsteinwald, 1927 Drachen. Sage und Naturwissenschaft. Eine volkstümliche Darstellung, 1929 Der Termitenstaat. Schilderung eines geheimnisvollen Volkes, 1931 Das Leben der Urwelt: Aus den Tagen der großen Saurier, 1932 Was muß der neue deutsche Mensch von Naturwissenschaft und Religion fordern. Vortrag, 1934
Magyar fordítások A bacillustól a majomemberig (ford. dr. Pogány József), Athenaeum Rt., Budapest, 1910. (Természettudományi Könyvtár-sorozat III.), A tengerfenék titkaiból. Lampel Róbert Kiadása, Budapest, 1910. (Magyar Könyvtár-sorozat 574.) Szerelem az élők világában. A szerelem fejlődéstörténete és földi vándorútja (ford.: Kremmer Dezső – Merényi József – Sidó Zoltán – Wildner Ödön): 3 kötetes változat (Az eredeti kiadás könyvdíszeivel): Politzer Zsigmond és Fia, Budapest, 1910. 2 kötetes változat: Athenaeum Rt., Budapest, 1912. (Athenaeum Könyvtár-sorozat 8-9.), A természettudomány fejlődésének története I-II. (ford.: Schöpflin Aladár), Franklin Társulat, Budapest, 1912. [2. kiad.: 1920]https://nektar1.oszk.hu/LVbin/LibriVision/lv_view_records.html (Kultúra és Tudomány-sorozat 3-4.), Utazás a hold körül (ford.: Gáspár Lajos), Kurcz–Fejér Nyomda, Budapest, 1913. (Darwin-könyvtár-sorozat), A természet titkaiból (ford.: Mikes Lajos), Budapest, 1918., A jövő embere (ford.: Weichherz József, a fejlécek Planck Willy rajzai után készültek) Tisza bizomány, Budapest, 1920., Az ősvilág: a jégkorszakok (ford.: Fülöp Zsigmond), Dick Manó Kiadása, Budapest, 1922.,
Jegyzetek
Fordítás
Források
Antoon Berentsen: Vom Urnebel zum Zukunftsstaat. Zum Problem der Popularisierung der Naturwissenschaften in der deutschen Literatur (1880–1910). Berlin: Oberhofer. 1986. (= Studien zu deutscher Vergangenheit und Gegenwart; 2) Andreas W. Daum, Wissenschaftspopularisierung im 19. Jahrhundert: Bürgerliche Kultur, naturwissenschaftliche Bildung und die deutsche Öffentlichkeit, 1848–1914. Munich: Oldenbourg, 1998, . Wolfram Hamacher: Wissenschaft, Literatur und Sinnfindung im 19. Jahrhundert. Studien zu Wilhelm Bölsche. Würzburg: Königshausen und Neumann. 1993. (= Epistemata; Reihe Literaturwissenschaft; 99) Rolf Lang: Wilhelm Bölsche und Friedrichshagen. Auf dem „Mußweg der Liebhaberei". Frankfurt an der Oder: Kleist-Gedenk- u. Forschungsstätte. 1992. (= Frankfurter Buntbücher; 6) Rudolf Magnus: Wilhelm Bölsche – ein biographisch-kritischer Beitrag zur modernen Weltanschauung. Berlin. 1909. Ernst Haeckel – Wilhelm Bölsche Briefwechsel 1887–1919. Ed. by Rosemarie Nöthlich. (Ernst-Haeckelhaus-Studien Bd. 6.1)
Kategória:1861-ben született személyek Kategória:1939-ben elhunyt személyek Kategória:Kölniek Kategória:Német írók