Fenyő Iván (Budapest, 1905. november 30.Születése bejegyezve a Bp. II. kerületi állami születési akv. 3257/1905. folyószám alatt. – Budapest, 1978. november 19.) magyar művészettörténész.
Életpályája A Bécsi Tudományegyetemen elsősorban Julius von Schlosser előadásait hallgatta; 1930-ban művészettörténész, illetve bölcsészdoktori diplomát kapott, amelyet 1932-ben Budapesten honosíttatott.
Az 1940-es évek elejéig a GYOSZ helyettes titkáraként dolgozott.
1950–1951 között a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjában a Nyilvántartási Osztály munkatársa volt. 1951-től a Szépművészeti Múzeumban dolgozott. 1955–1970 között a Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályának vezetője volt.
1969-ben a Harvard Egyetem vendégelőadója volt.
1970-ben nyugdíjba vonult; a Szépművészeti Múzeum szaktanácsadójaként tevékenykedett tovább.
Munkássága Fiatalon a kortárs művészet vonzotta; bécsi tartózkodása alatt figyelt fel Oskar Kokoschka és Egon Schiele művészetére; megszerezte Schiele néhány rajzát, amelyeket később a Szépművészeti Múzeumnak adott. Hazatérése után a fiatal magyar festőket népszerűsítette. 1934-ben Szőnyi Istvánról kismonográfiát írt. A két világháború között külföldi kapcsolatainak köszönhetően nagy mértékben segítette a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményének megismertetését a Nyugat-európai kutatók körében. Sok külföldi gyűjtemény (pl. a bécsi Albertina és a lipcsei grafikai gyűjtemény) anyagából rendezett kiállítást. Mint a bécsi iskola legtöbb kutatóját, őt is a XV.-XVIII. századi európai képzőművészet vonzotta, elsősorban az olasz művészet, de kutatta az Északi iskolákát is. A művészettörténet alakulását a művelődéstörténet összefüggéseiben vizsgálta. A Szépművészeti Múzeumban eltöltött évtizedek alatt írt első tanulmányaiban több fontos olasz reneszánsz és manierista festő újonnan felfedezett műveit publikálta. A Grafikai Gyűjteményhez kapcsolódik fő műve, rajzkatalógusa, amely az Észak-itáliai mesterek rajzművészetét dolgozta fel. Rendezte a Grafikai Osztály olasz rajzanyagát, előkészítette a később megírandó szakkatalógust, és több sikeres kiállításon mutatta be a gyűjteményt a nagyközönségnek itthon és külföldön is (pl. a leningrádi (ma Szentpétervár) Ermitázsban, 1969). Ismeretterjesztő munkái közül kiemelkedik olvasmányos és elmélyült Dürer-monográfiája, melyben a klasszikus pozitivizmus eredményeit, Max Friedländer és Friedrich Winkler monográfiáját, illetve szakkatalógusát, valamint az egyik legszebben megírt művészmonográfiát, Heinrich Wölfflin könyvét követte. A Művészeti lexikon több cikkének szerzője volt. A Master Drawings szerkesztőbizottságának tagja volt. A Régészeti és Művészettörténeti Társulat választmányi tagja volt.
Családja Édesapja Fenyő Miksa (1877–1972) irodalomkritikus, szerkesztő, a Nyugat című folyóirat egyik alapítója volt. Édesanyja, Schöffer Aurélia (1882–1933) volt. Testvére, Fenyő György festőművész, restaurátor volt. 1935. július 9-én, Budapesten házasságot kötött Kästenbaum Ilonával.Házasságkötése bejegyezve a Bp. állami házassági akv. 303/1935. folyószám alatt.
Temetése a Farkasréti temetőben történt (6/19-1-109).Gyászjelentése
Kiállításai Velencei és egyéb észak-itáliai rajzok (1960) XVII. századi holland és flamand rajzok az amszterdami Városi Múzeumból (1962) Közép-itáliai rajzok: Bologna, Firenze, Róma (1963) Remekművek a bécsi Albertinából (1966) Mesterrajzok a lipcsei Képző- művészeti Múzeumból (1969)
Művei Szőnyi István (kismonográfia, Budapest, 1934) Sebastiano del Piombo budapesti Keresztvivő Krisztusa (Művészettörténeti Értesítő, I. 1952. 44-49.) Lucas Cranach ismeretlen korai műve (Művészettörténeti Értesítő, III. 1954. 72-80.) Some Newly Discovered Drawings by Correggio (The Burlington Magazine, CL, 1959. 421-425.) Dessins inconnus des Carracci (Bulletin du Musée Hongrois de Beaux-Arts, 17. 1960. 23-45.) Some Newly Discovered Drawings by Parmigianino (The Burlington Magazine, CV. 1963. 145-149.) Albrecht Dürer (Budapest, 1955; 2. kiadás: 1964) Norditalianische Handzeichnungen aus dem Museum der Bildenden Künste in Budapest (Budapest, 1965; angolul is) Disegni veneti del Museo di Budapest (Venezia, 1965) A múzeum legszebb rajzai (Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1966) Meisterzeichnungen aus dem Museum der Schönen Künste in Budapest. Katalog (Wien, Albertina, 1967) Oskar Kokoschka: Die frühe Grafik (Wien, 1976)
Díjai Herder-díj (1967) Ipolyi Arnold-érem (1969)
Jegyzetek
Források Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002
További információk Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968. Pogány Balás Edit: Fenyő Iván (Művészettörténeti Értesítő, 1979. 214-215.) Zentai Loránd: Fenyő Iván műveinek jegyzéke (Művészettörténeti Értesítő, 1979. 215.) Zentai Loránd: Ivan Fenyő (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 54-55. 103-104.)
Kategória:1905-ben született személyek Kategória:1978-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar művészettörténészek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek