Tagán Galimdsán (Galimdzsan Girjanovics Taganov, Galimdschan, Alimcan Tagán; Tengrikul, Cseljabinszki terület, 1892. január 1. vagy 31. – Hamburg, 1948. június 29.) baskír-magyar etnográfus.

Élete bélyegkép|jobbra|1929-ben Magasrangú baskír családból származott. Előbb korániskolába, majd állami iskolába, végül tanítóképző szemináriumba (Kazanyi Egyetem) járt. Az első világháború kezdetével besorozták, és a Tifliszi katonai iskolában képezték ki. Altisztként a Kaukázusi fronton szolgált.

A baskír önállóság és a nemzeti függetlenségi harc mellett köteleződött el. Fehérgárdista tisztként részt vett az oroszországi polgárháborúban. A baskír kormány katonai osztályán a baskír katonai tanács tagja, illetve tagja lett az Uráli Területi Muzulmán Tanácsnak is. A fegyveres harc kezdetével (1918 júniusa) a baskír autonómiáért küzdő 3. Baskír Lövészezrednek lett a parancsnoka, majd a 2. Baskír Gyalogos Divíziót irányította. Ezredével Kolcsakhoz csatlakozott, s alezredessé léptették elő. 1920 ősze után Mandzsúriába, majd Japánba menekült.

Pröhle Vilmos turkológusnak és Baráthosi Balogh Benedek etnológusnak köszönhetően legkésőbb 1921-ben Magyarországra települt. Elvégezte a Debreceni Akadémia mezőgazdasági szakát. A Műegyetemen pénzügyből doktorált. Megtanult magyarul és elsajátította a magyar néprajzi ismereteket. 1930-ban kapott magyar állampolgárságot. 1936 elején pályázott Szeged könyvtárának és múzeumának vezetésére.

1927-1944 között a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának muzeológusa volt, részt vett annak csoportos gyűjtőútjain (Szokolya, Pusztafalu, Székelyvarság), fényképfelvételeket is készített. 1944-ben Németországba menekült, lakását kifosztották.

A Magyar Néprajzi Társaság pénztárosa volt. Együttműködött többek között Györffy Istvánnal és Bátky Zsigmonddal.

Családját hátrahagyta, 1930-ban vagyonukat konfiskálták. Feleségét Magmura Taganovát 1937-ben kivégezték.

Művei A magyar anyagi kultúrával, valamint Baskíria és Anatólia néprajzával foglalkozó tanulmányai az Ethnographiában, a Néprajzi Értesítőben és a Leventében jelentek meg. Oroszország valutája a háború alatt és a háború után A gyapjú feldolgozása a kisázsiai törököknél Pusztafalu gazdálkodása Erdei Méhkeresés Székelyvarságon 1943 A vízellátás módjai az egyes török-fajú népeknél

Források Ortutay Gyula: Magyar néprajzi lexikon

További információk Keszi Kovács László 1998: Emlékezés Tagán Galimdsánra. Néprajzi Hírek 27, 87-98 Farchsatov, M. N. 2003: Galimdzsan Tágan az emigrációban. Ufa (bibliográfiával)2004 Ethnographia 115 (Szemkeő Endre) 2002 Magyar Múzeumi Arcképcsarnok 2000 A Néprajzi Múzeum gyűjteményei Baskír Enciklopédia

Kategória:1892-ben született személyek Kategória:1948-ban elhunyt személyek Kategória:Baskírok Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Az Orosz Birodalom katonái az első világháborúban