A bordeaux-i Szent Mihály-bazilika () a második legnagyobb római katolikus templom Bordeaux városában, Franciaország délnyugati részén. A 14. és 16. század között épült, és a flamboyant gótikus stílus jellegzetes példája. A templomról kapta a nevét az a városrész, amelyben található.
A bazilika Szent András-főszékesegyházzal közös sajátossága, hogy a szentélytől független harangtoronnyal, azaz campanilével rendelkezik. A 114 méter magas torony a legmagasabb épület Dél-Franciaországban, és a negyedik legmagasabb templom az országban a roueni (151 méter), a strasbourgi (142 méter) és a chartresi (115 méter) székesegyházak tornyai után. Alapzatában ma is megtekinthető egy kripta, amely hosszú ideig csontkamraként szolgált, majd a 19. században, a „Place Meynard” – az egykori plébániatemető – átalakítása során exhumált „múmiák” kiállítási helyszínéül szolgált.
A Szent-Mihály-templomot 1846-ban nyilvánították műemlékké, 1903-ban basilica minor rangot kapott, és 1998 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján a franciaországi Szent Jakab-út részeként.
Története A jelenlegi épület egy egykori, „falakon kívüli” (hors-les-murs), vagyis a városfalakon túl elhelyezkedő plébániatemplom helyén áll. A harmadik városfal megépítése, amely már magában foglalta az ősi szentélyt, hozzájárult a városnegyed 14. századi fejlődéséhez. Ez a terület ekkor a kereskedők és kézművesek, például az ácsok vagy a kádárok negyede volt.
Az új templom építése 1330 körül vette kezdetét. Az ezt követő évszázad, amelyet sorscsapások (a százéves háború, az 1348-as pestisjárvány, árvizek) sújtottak, jelentősen lelassította a munkálatokat. A csarnoktemplom 1430-ra emelkedett ki a földből. Mivel ez a lángoló (flamboyant) gótika korszaka volt, a plébániatanács úgy döntött, hogy a főhajót megemelteti, és az épületet bazilikális elrendezésűvé alakítják át. XI. Lajos király, aki a Francia Királyságot Szent Mihály arkangyal oltalma alá helyezte, 1462-es látogatása során jelentős adományokkal támogatta a templomot. Nem sokkal ezután az építkezés irányítását egy saintes-i származású építőmester, Jean Lebas és fiai vették át, akik 1472 és 1492 között felépítették a harangtornyot, tizenöt méterrel a templom előtt, egy egykori csontkamra helyén. A szélnek erősen kitett toronysisak magassága aggodalommal töltötte el a lakosokat, mivel a Saint-Michel-torony többször is megszenvedte az időjárás viszontagságait. 1466-ban a még mindig épülő templomban egy kanonoki kollégiumot hoztak létre. Az épület a Szent Jakab-út (El Camino de Santiago) fontos állomásává vált, amiről többek között a Szent Jakab-kápolna is tanúskodik. Különböző testvériségek és céhek adományaikkal járultak hozzá a munkálatok előrehaladásához, amelyek azonban csak a 16. századra fejeződtek be.
Az épület megszenvedte az 1759. augusztus 10-i bordeaux-i földrengés következményeit. Mivel villámhárító hiányában többször is villámcsapás érte, a harangtorony sisakját 1768 szeptemberében egy orkán elsodorta, így magassága „csupán” 99 méterre csökkent. 1769 januárjában a templomgondnokság (fabrique de l'église) úgy döntött, hogy a harangtorony helyreállítását a királyi építészre, Jacques Hardouin-Mansart de Sagonne-ra (1711–1778) – a Mansart család utolsó sarjára, Jules Hardouin-Mansart unokájára – bízza, aki abban a reményben érkezett Bordeaux-ba, hogy megbízzák az új városháza felépítésével. Az 1769. január 21-én kelt tervezet azonban nem járt nagyobb sikerrel, mint az előző, mivel a megvalósításához nem állt rendelkezésre elegendő pénzösszeg; hiába rendelt el a gondnokság 1771 áprilisában gyűjtést a hívek körében, az építkezés költségét ugyanis 50 000 livre-re becsülték.Philippe Cachau, « », Revue archéologique de Bordeaux, t. CXV (année 2014), 2016, p. 93-109.
Mansart de Sagonne tervét véglegesen elvetették, amikor a plébánia 1811-ben elfogadta Louis Combes építész tervezetét. A toronysisak újjáépítésére azonban egészen 1860-ig várni kellett, amikor is Paul Abadie, a párizsi (montmartre-i) Sacré-Cœur-bazilika építésze megkezdte a munkálatokat az épület gótikus stílusában. Ezek az építkezések 1869-ben fejeződtek be.
A harangtorony addig csonka megjelenést nyújtott. A 19. század elején itt kapott helyet egy Chappe-féle optikai távíró. 1843-as bordeaux-i látogatása során Victor Hugo a következő szavakkal írta le: „A torony, bár még mindig egy nyolcszögletű, nyolc oromzattal ellátott tömb koronázza, a csúcsánál durva és csonka. Érezni, hogy lefejezték és halott. A szél és a napfény úgy hatol át hosszú, ablaküveg és osztósudár nélküli csúcsívein, mintha hatalmas csontokon fújna keresztül. Ez már nem harangtorony; ez egy harangtorony csontváza.”
1791-ben a megyei direktórium elrendelte a templomot körülvevő régi plébániai temető (a mai Place Meynard) felszámolását. A csontokat a harangtorony alatt elhelyezkedő kriptában halmozták fel, majd földdel borították be. Ezen munkálatok során több tucatnyi mumifikálódott holttestet, az úgynevezett „Saint-Michel-i múmiákat” fedezték fel. Ezeket a kriptában helyezték el, amely egészen 1979-ig nyitva állt a látogatók előtt. Ekkor a testeket újra eltemették, ezúttal a Chartreuse temetőben.
1846-ban a plébániatemplomot felvették a történelmi műemlékek jegyzékébe, 1903. április 1-jén pedig XIII. Leó pápa egy apostoli brévében basilica minor rangra emelte.
A franciaországi hadjárat végén, 1940. június 19-ről 20-ra virradó éjszakán – amikor a francia kormány Bordeaux-ba menekülve azt ideiglenes fővárossá tette –, két nappal a Henri Philippe Pétain által aláírt fegyverszünet előtt a német bombázások betörték a bazilika ólomüveg-ablakainak egy részét, a repeszek pedig kilyuggatták a homlokzatot és a toronysisakot. A becsapódások nyomai a mai napig láthatók. A konfliktus után az ólomüveg ablakokat Max Ingrand, illetve a szentélykörüljáró kápolnái esetében Jean-Henri Couturat modern stílusú üvegablakokra cserélték.
1998-ban a franciaországi Szent Jakab-zarándokutak felkerültek az UNESCO világörökségi listájára, amely magában foglalja Bordeaux három legnagyobb templomát is: a Szent-András-katedrálist, a Szent Seurin-bazilikát és a Szent Mihály-bazilikát.
Galéria
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Bordeaux építményei Kategória:Franciaország gótikus vallási építményei Kategória:Szent Mihály-templomok Kategória:Kisbazilikák