George Louis Palmella Busson du Maurier francia-brit karikaturista, illusztrátor és regényíró volt.

Családi háttere és származása Első regénye, a Peter Ibbetson 1891-ben jelent meg, amelyet később több film-, opera- és színpadi adaptáció is követett. Leginkább a Punch magazinban megjelent munkáiról, valamint az 1894-es Trilby című gótikus regényéről ismert, amelyben bemutatta a híres Svengali karakterét. Fia, Sir Gerald du Maurier színész lett. Az író Angela du Maurier és Daphne du Maurier, valamint Jeanne du Maurier művész mind George unokái voltak. Ő volt az apja továbbá Sylvia Llewelyn Daviesnek, és nagyapja annak az öt fiúnak, akik J. M. Barrie Pán Péter című művét ihlették.

Korai évei George du Maurier Párizsban született Louis-Mathurin Busson du Maurier és felesége, Ellen Clarke fiaként; utóbbi Mary Anne Clarke régens kurtizán lánya volt. Úgy nevelték, hogy azt higgye, arisztokrata nagyszülei a francia forradalom elől menekültek el, hatalmas birtokokat hagyva maguk mögött, hogy emigránsként éljenek Angliában. A valóságban du Maurier nagyapja, Robert-Mathurin Busson egy kereskedő volt, aki 1789-ben hagyta el Párizst, hogy elkerülje a csalási vádakat, és később változtatta meg a család nevét a sokkal előkelőbben csengő du Maurier-re.

Élete és munkássága Du Maurier pályafutása során kiemelkedő alakja volt a brit sajtónak és irodalomnak. Rajzolóként hosszú éveken át meghatározó szerepet töltött be a Punch magazin oldalain, ahol éles szemű, de szellemes karikatúráival ábrázolta a korabeli viktoriánus társadalom visszásságait és mindennapjait. Illusztrátorként is rendkívül termékeny volt, számos könyvet keltett életre rajzaival. Bár képzőművészeti munkássága elismert volt, igazi nemzetközi hírnevet íróként szerzett, különösen élete utolsó éveiben.

1891-ben adta ki első regényét, a Peter Ibbetsont, amely hamar népszerűvé vált különleges hangulata miatt. Legnagyobb irodalmi sikerét azonban az 1894-ben megjelent Trilby című regényével aratta. A mű hatalmas kulturális jelenséggé vált, és bevezette a köztudatba Svengali alakját, amely azóta is a manipuláció és a teljes befolyásolás szinonimája a popkultúrában. Családi öröksége A művész családi kötelékei rendkívül gazdagok voltak, és utódai révén mély nyomot hagytak a brit irodalom- és színháztörténetben. Fia színészként ért el sikereket, unokái – köztük a világhírű regényeket író Daphne du Maurier – pedig tovább viselték a családi művészeti örökséget. Emellett a család közvetlen kapcsolatban állt a Pán Péter megálmodójával is, ami különös színezetet ad du Maurier tágabb családi történetének.

Írói munkássága Romló látása miatt du Maurier 1891-ben csökkentette a Punch magazinnál végzett munkáját, és Hampsteadbe költözött, ahol megírta három regényét. Első műve, a Peter Ibbetson (1891) mérsékelt sikert aratott a maga idejében, később azonban 1917-ben színpadi darabbá, 1931-ben operává, 1935-ben pedig filmmé adaptálták. Második regénye, a Trilby 1894-ben jelent meg, pontosan beilleszkedve az akkor reneszánszát élő gótikus horror műfajába. Hatalmas népszerűségre tett szert: egy szegény művészmodellről, Trilby O'Ferrallról szól, akiből egy gonosz zseni, Svengali bűvöletében divát varázsolnak. Nevét adta szappanokhoz, dalokhoz, táncokhoz, fogkrémekhez, sőt a floridai Trilby városához, valamint a londoni színpadi adaptációban viselt, behúzott tetejű puha filckalaptípushoz is. A cselekmény ihlette Gaston Leroux 1910-es Az operaház fantomja című regényét és számtalan más művet. Du Maurier idővel kifejezetten utálta a regényt övező szűnni nem akaró figyelmet. Harmadik regénye egy hosszú, nagyrészt önéletrajzi jellegű mű volt The Martian címmel, amely posztumusz jelent meg 1898-ban.

Halála és emlékezete Du Maurier 1896. október 8-án halt meg, és a hampsteadi St. John-at-Hampstead templom kertjében temették el; ugyanebben a sírban nyugszik felesége, Emma és fia, Gerald du Maurier is. Du Maurier szoros barátságot ápolt Henry James regényíróval is; kapcsolatukat David Lodge Author, Author (2004) című regénye dolgozta fel.

Jegyzetek

Kategória:1834-ben született személyek Kategória:1896-ban elhunyt személyek Kategória:Párizsiak Kategória:Brit költők, írók