A ciklooxigenáz 1 (COX-1), más néven prosztaglandin-endoperoxid-szintáz 1 (HUGO: PTGS1), enzim, melyet a PTGS1 gén kódol. Emberben a 3 ciklooxigenáznak, a másik két tag a ciklooxigenáz 2 és 3, utóbbit a PTGS1 kódolja, a különbség 1 intron megtartása. Klinikai szempontból jelentős, mivel az acetilszalicilsav által érintett enzim. Történet A ciklooxigenáz (COX) a prosztaglandinok arachidonsavból való előállításában részt vevő fontos enzim. A fehérjét 1986 előtt izolálták, és 1988-ban klónozták. Gén és izozimek Két ciklooxigenáz-izozim van, melyeket különböző gének kódolnak: egy konstitutív COX-1 és egy indukálható COX-2, melyek szabályzásban és szöveti elterjedésben térnek el. E két transzkriptum expresszióját a megfelelő citokinek és növekedési faktorok eltérően szabályozzák. E gén a COX-1-et kódolja, mely az endotélium angiogenezisét szabályozza. A COX-1 érintett a sejtkommunikációban és a szöveti homeosztázis fenntartásában is. Egy splicingvariánsát, a COX-3-at kutyák központi idegrendszerében azonosították, de nem eredményez emberben működő fehérjét. 2 kisebb COX-1-alapú fehérje (PCOX-1A és -1B) is ismert, de pontos szerepük nem ismert. Funkció A ciklooxigenázok a prosztaglandin-bioszintézis fontos enzimjei. A szabad arachidonsavat, melyet a membránfoszfolipidek az sn-2 észterkötő helynél bocsát ki a foszfolipáz A2, prosztaglandin H2-vé alakítják. A reakció része a ciklooxigenáz- (dioxigenáz) és a hidroperoxidáz- (peroxidáz) aktivitás is. Előbbi 2 oxigénmolekulát ad az arachidonsavhoz vagy más többszörösen telítetlen zsírsavszubsztráthoz, például a linolsavhoz vagy az eikozapentaénsavhoz. Az arachidonsav anyagcseréje instabil peroxid köztiterméket (prosztaglandin G2) ad, melyet prosztaglandin H2-vé az enzim hidroperoxidázaktivitása redukál.
Bár elsősorban prosztaglandin G2-vé alakítja az arachidonsavat, kis mennyiségben racém 15-hidroxiikozatetraénsav-keverékké alakítja, melynek 22%-a 15(R)-HETE, 78% 15(S)-HETE sztereoizomer, valamint kis mennyiségű 11(R)-HETE-t termel. A két 15-HETE-sztereoizomer rendelkezik belső biológiai aktivitással, de tovább alakulhat lipoxinokká, melyek fontos gyulladáscsökkentő anyagok. Emellett a prosztaglandin G2 és H2 nem enzimatikusan 12-hidroxiheptadekatriénsavak racém keverékévé alakulhat, például 12-(S)-hidroxi-5Z,8E,10E-heptadekatriénsavvá (12-HHT) és 12-(S)-hidroxi-5Z,8Z,10E-heptadekatriénsavvá, valamint malondialdehiddé. A CYP2S1 a melléktermékeket tovább alakíthatja 12-HHT-vé. Ez alternatív metabolitok is hozzájárulhatnak aktivitásához.
A COX-1 elősegíti a természetes gyomornyálkahártya-képződést, és hozzájárul a savszekréció és a pepszintartalom csökkenéséhez. A COX-1 számos helyen jelen van, beleértve nemcsak a gyomrot, hanem bármilyen gyulladási helyet. Klinikai jelentőség A COX-1-et gátolják a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID), amilyen az acetilszalicilsav. A tromboxán A2, a ciklooxigenáz 1 trombocitákban lévő terméke azok összeállását indukálja. A COX-1-inhibíció magyarázza, miért hatékony kis mennyiségű acetilszalicilav a szívbetegségek csökkentésében. Jegyzetek
Fordítás
Források
További információk