bélyegkép|Győri vaskakas ábrázolása a Dunakapu téren
A győri vaskakas Győr városának egyik legismertebb jelképe, illetve a városhoz fűződő legnépszerűbb monda tárgya. A hagyomány szerint az 1594-es török megszállás idején a Dunakapu tér tornyára felkerült szélkakashoz olyan jóslat kötődött, amely a vár 1598-as visszafoglalásának történetét fonta össze a jelvény "megszólalásával". A tárgy ma a győri Xantus János Múzeum gyűjteményében található, és a mai napig a város egyik legismertebb jelképeként tartják számon. Többek között megjelenik a Vaskakas Bábszínház vagy a Vaskakas Sörfőzde nevében, a győri tűzoltóság épületén illetve az ETO korábbi címerein.
Történeti háttér Győr várát 1594-ben foglalta el az oszmán sereg. A várat 1598. március 28-áról 29-ére virradó éjszaka rajtaütéssel foglalták vissza a Habsburg és magyar csapatok, Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós országbíró vezetésével.Winkler Gábor: Győr. Budapest, 1993. 15. o. Ehhez a hadtörténeti eseményhez kapcsolódik a vaskakas legendája.
A monda szerint Szinán basa, a megszálló török sereg vezetője elbizakodottan azt jósolta: Győr csak akkor kerülhet vissza keresztény kézre, ha a torony tetején álló kakas megszólal, és az alatta lévő félhold teliholddá változik. 1598-ban, amikor a visszafoglaló keresztény sereg a Fehérvári kapuhoz ért, egy magyar katona felmászott a toronyra, és hajnalban kürtjével utánozta a kakas hangját. Mivel a felkelő nap fényében a félhold teliholdnak látszott, a törökök azt hitték, a jóslat beteljesedett, és feladták a várat.A győri Vaskakas és legendája, Hellogyőr
Megjelenése A jelvény felül egy kakas, alatta a keresztény magyar államiság jelképe, a kettős kereszt, amely a félhold felett a törökök legyőzését jelezte.
bélyegkép|A vaskakas stilizált vektor megjelenítése, kettőskereszttel és félholddal
Jegyzetek
Források Winkler Gábor: Győr. Budapest, 1993. Borbély János (szöveg), Farsang Sándor (ill.): Vaskakas,
Kapcsolódó szócikkek Győri legendák
Kategória:Legendák Kategória:Jelképek Kategória:Győr