Ignacio de Loyola Brandão (Araraquara, 1936. július 31. –) brazil író, akit talán leginkább a Zero című disztópikus sci-fi regény szerzőjeként ismerünk, amely az 1960-as évek Brazíliáját meséli el egy totalitárius rezsim alatt.Eva Paulino Bueno; Darrell B. Lockhart, editor, Latin American science fiction writers: an A-to-Z guide, pp.33-5, Greenwood Publishing Group, 2004 , . 2008-ban Prêmio Jabuti-díjat kapott O Menino que Vendia Palavras című regényéért.Folha
Élete Apja vasúti munkás volt Araraquarában, ahol született és nevelkedett. Tizenéves korában filmkritikákat írt egy A Folha Ferroviária ("A vasúti újság") című szaklapnak. 1956-ban São Paulóba, az állam fővárosába költözött, ahol az Última Hora ("Utolsó pillanat") című baloldali tabloid lapnál dolgozott.
Első könyve, a Depois do Sol ("A Nap után", novelláskötet) 1965-ben jelent meg. Az 1964-es puccs után bevezetett cenzúra ellenére 1968-ban kiadhatta Bebel Que a Cidade Comeu ("Bebel, akit a város megevett") című regényét is, de a kritikusabb és vitatottabb, 1969-ben befejezett Zero először 1974-ben jelent meg Európában, olasz fordításban, Brazíliában pedig 1979-ig betiltották.Robert M. Levine, John J. Crocitti, The Brazil reader: history, culture, politics, pp.251, Duke University Press, 1999, , .
1972 és 1976 között a Planeta című parapszichológiával, ufókkal és ökológiával foglalkozó magazin főszerkesztője volt. Az 1981/82-es évadban vendégszerepelt a DAAD berlini programjában. 1990 óta a Vogue magazin brazil kiadásának szerkesztője. 2005-ben az O Estado de S. Paulo folyóiratnál kezdett dolgozni. 2016-ban a Brazil Szépirodalmi Akadémia Machado de Assis-díjjal tüntette ki összegyűjtött műveiért. A 37. helyet foglalja el a Paulista Irodalmi Akadémián, és 2019-ben megválasztották a Brazil Irodalmi Akadémia tagjává.
Irodalmi díjai mellett São Paulo állam 2010-ben Ipiranga-renddelAz Ipiranga-patak (portugálul: Riacho do Ipiranga), São Paulo állam folyója Brazília délkeleti részén, történelmileg az a hely, ahol I. Péter brazil császár kikiáltotta Brazília függetlenségét Portugáliától. tüntette ki.
Válogatott könyvei Depois do Sol (1965) Bebel Que a Cidade Comeu (1968) Zero (1974) Zero (Történelem előtti regény) – Európa, Budapest, 1990 · · fordította: Pál Ferenc Dentes ao Sol (1976) Pega ele, Silêncio (1976) Não Verás País Nenhum (1981) É gol (1982) O Beijo Não Vem da Boca (1985) O Ganhador (1987) O Anjo do Adeus (1995) O Anônimo Célebre (2002) A Altura e a Largura do Nada (2006) O Menino que Vendia Palavras (2008) Desta Terra Nada Vai Sobrar, A Não Ser O Vento Que Sopra Sobre Ela (2018)
Díjak és kitüntetések 1968: Paraná 1. Országos Novellaversenyének különdíja: Pega ele, Silêncio 1976: Szövetségi Körzet Kulturális Alapítvány legjobb szépirodalom díja, Zero 1984: IILA-díj, az Olasz-Latin-amerikai Intézettől, Não Verás País Nenhum, kiadva olaszul 1988: Pedro Nava-díj a Brazil Írószövetségtől és a São Paulo-i Művészeti Kritikusok Szövetségének (APCA) díja a "legjobb regény" kategóriában, O Ganhador 2007: Nemzeti Könyvtári Alapítvány díja, mint a legjobb gyerekkönyv, O Menino que Vendia Palavras 2008: Jabuti-díj (legjobb fikció) O Menino que Vendia Palavras 2011: A São Paulo-i irodalmi díj végső zsűrijének tagjává választották 2016: Machado de Assis-díj a Brazil Irodalmi Akadémiától munkásságáért
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:1936-ban született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Spanyol származású brazilok Kategória:Brazil költők, írók