G. Szabó Lőrinc (teljes nevén Gáborjáni-Szabó Lőrinc; Budapest, 1929. december 14. – Budapest, 1997. február 23.), becenevén Lóci, magyar filmrendező, forgatókönyvíró, filmvágó és válogatott röplabdázó. A magyar reklámfilmgyártás egyik úttörője volt: pályája első szakaszában az egyetlen olyan hazai filmesként tartották számon, aki kifejezetten reklámfilmrendezőként határozta meg magát, és 1972-ig mintegy négyszáz reklámfilmet készített.Rónai Veronika: Reklámfilmek a gulyáskommunizmusban (PDF). sasistvan.hu. Hozzáférés: 2026. augusztus 13. Az Orion és a Bontott csirke című munkáit fesztiváldíjakkal ismerték el.Dizseri Eszter: A magyar reklámfilm története (PDF). sasistvan.hu. Hozzáférés: 2026. augusztus 13. Szabó Lőrinc költő fia, a Lóci-versek gyermekszereplője és későbbi értelmezője volt; apja hagyatékának gondozásában, a Szabó Lőrinc Alapítvány és az Iskolalánc létrehozásában is szerepet vállalt.Szabó Lőrinc – biográfia. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés: 2026. augusztus 13.Az Alapítványról. Szabó Lőrinc Alapítvány és Emlékszoba. Hozzáférés: 2026. augusztus 13.

Élete

Családja és tanulmányai

Apja Szabó Lőrinc költő, anyja Mikes Klára volt. Nővére, az előadóművész és színésznő Gáborjáni Klára (1923–1972) Kiskláraként ugyancsak szereplője lett apjuk verseinek. A „G.” művésznévi előtag a család Gáborjáni előnevére utalt.Szabó Lőrinc – röplabda. Hajrá Magyarok. Hozzáférés: 2026. augusztus 13. A Lónyay Utcai Református Gimnáziumban tanult. Saját későbbi visszaemlékezése szerint előzőleg a Werbőczy Gimnáziumba járt, ahonnan gyenge tanulmányi eredménye és gyakori mulasztásai miatt tanácsolták el. A Lónyay utcai református gimnázium légkörét utóbb meghatározó fordulatként értékelte. Egy latin pótvizsgájára apja, Szabó Lőrinc személyesen készítette fel: Vergilius szövegeiből fordításokat és szójegyzeteket készített számára, majd együtt dolgozták fel az anyagot.Albert Zsuzsa: Legenda Szabó Lőrincről. Látó, 1995/9, 87–96. o. Hozzáférés: 2026. augusztus 14.

1948 és 1953 között a Csepeli Vas- és Fémműveknél dolgozott, majd 1953-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakára.Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon. I. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1971, 554. o. Online oldal. Évfolyamát kezdetben Ranódy László és Basilides Ábris, később Gertler Viktor és Nádasy László, majd Keleti Márton és Makk Károly vezette. Bácskai Lauró István visszaemlékezése szerint az évfolyam tizennégy hallgatója közül G. Szabó Lőrinc, Novák Márk és Bácskai Lauró fejezte be a képzést.Bácskai Lauró István: visszaemlékezés. In: Így filmeztünk 2. Online változat. Hozzáférés: 2026. augusztus 13. Az ötéves filmrendezői képzést 1958-ban fejezte be; a főiskola hivatalos osztálynévsora az 1953–1958 között végzett filmrendező évfolyam hallgatói között tünteti fel.Filmrendező (régi), 1953–1958. Színház- és Filmművészeti Egyetem. Hozzáférés: 2026. augusztus 14.

Leánya Gáborjáni-Szabó Réka, aki később a Szabó Lőrinc Alapítvány elnökeként folytatta a családi hagyaték gondozását.

Sportpályafutása

1947 és 1950 között a Csepeli MTK, 1950–1951-ben a Csepeli Vasas TK, 1951 és 1953 között a Csepeli Vasas SK, 1954–1955-ben pedig a Budapesti Vasas SK röplabdázója volt. A csepeli csapattal négyszer nyert magyar bajnokságot (1949, 1951, 1952 és 1953), továbbá 1951-ben és 1953-ban Magyar Népköztársasági Kupát. A magyar válogatottban 24 alkalommal szerepelt. Az 1949-es budapesti Főiskolai Világbajnokságon negyedik, az 1950-es szófiai Európa-bajnokságon bronzérmes, az 1952-es moszkvai világbajnokságon pedig ötödik lett a csapattal.

Filmes pályája

Már főiskolásként részt vett filmek készítésében. Gaál Istvánnal közösen rendezte és írta a Védjük meg üzemeinket (1956) című, 18 perces fekete-fehér oktatófilmet, amelynek operatőrei Sára Sándor és Sík Igor voltak.Gaál István munkái. Metropolis. Hozzáférés: 2026. augusztus 13. Rendezőasszisztensként dolgozott többek között Keleti Márton Az aranykesztyű lovagjai (1967) című filmjén.Az aranykesztyű lovagjai. Nemzeti Archívum. Hozzáférés: 2026. augusztus 13.

A MAFILM rendezőjeként főként rövid-, oktató- és reklámfilmeket készített. Önálló rövidfilmjei közé tartozik a Pro memoria (1966) és a Valami szép (1968).G. Szabó Lőrinc 1929–1997. In: Somogyi Lia–Surányi Vera (szerk.): FilmÉvkönyv 1998. Budapest: Magyar Filmintézet, 1998. Online PDF.Valami szép. MaNDA adatbázis. Hozzáférés: 2026. augusztus 13. A Bukósisakban (1971) című közlekedésbiztonsági filmjében a motoros védőfelszerelés használatát népszerűsítette.Múzeumi mozi 13.. police.hu, 2021. augusztus 9. Hozzáférés: 2026. augusztus 13.

1977-ben rendezte az Alan Alexander Milne verseiből készült Hatévesek lettünk című verses-zenés televíziós műsort.Takács Vera: Televíziós gyermekműsorok és gyermekfilmek szemléje. A magyar televíziózás története. Hozzáférés: 2026. augusztus 14. Az É. Szabó Márta által szerkesztett, óvodai ballagásra készült összeállításban gyermekek és színészek közösen idézték meg Micimackó világát. A felnőtt közreműködők Kútvölgyi Erzsébet, Bódi Magdi és Tahi Tóth László voltak, zenéjét Presser Gábor szerezte; a Magyar Televízió 1977. május 14-én sugározta a műsort.Ma, 15.55-kor a tévében: Hatévesek lettünk…. Pest Megyei Hírlap, 1977. május 14., 8. o. Hozzáférés: 2026. augusztus 14. Ugyanabban az évben, december 16-án ismét műsorra tűzték.Televízióműsor. Hajdú-bihari Napló, 1977. december 16., 5. o. Hozzáférés: 2026. augusztus 14. A gyermekszereplők között volt a rendező akkor hatéves lánya, Gáborjáni-Szabó Réka is.

Filmvágóként Karátsony Gabriellával közösen dolgozott a Keménykalap és krumpliorr 1974-ben bemutatott négyrészes televíziós sorozatán, majd az abból 1978-ban összeállított moziváltozaton is.Keménykalap és krumpliorr. NAVA. Hozzáférés: 2026. augusztus 13.Keménykalap és krumpliorr. Nemzeti Filmintézet. Hozzáférés: 2026. augusztus 13. Ugyancsak ő vágta Bácskai Lauró István Mese habbal (1979) című vígjátékát.G. Szabó Lőrinc filmográfiája. Mafab.hu. Hozzáférés: 2026. augusztus 14. Színészként kisebb szerepeket játszott Jancsó Miklós Szegénylegények, Égi bárány és Jézus Krisztus horoszkópja, valamint Zolnay Pál Próféta voltál, szívem című filmjében.Szegénylegények. NAVA. Hozzáférés: 2026. augusztus 13.

Reklámfilmek

G. Szabó Lőrincet a magyar reklámfilmgyártás egyik úttörőjeként tartják számon. Rónai Veronika tanulmánya szerint pályája első szakaszában ő volt az egyetlen filmes, aki kifejezetten reklámfilmrendezőként határozta meg magát. 1972-ig hozzávetőleg négyszáz reklámfilmet készített, és Sas István mentoraként is számon tartották.

Ő rendezte a Traubisoda korai animációs reklámjait, a Fabulon több reklámját, az Amo Vénusz szappan reklámfilmjét, továbbá az Orion és a Bontott csirke című munkákat. Az első Magyar Reklámfilm Fesztiválon 1971-ben a zsűri dicséretében részesült. Az Orion 1973-ban közönségdíjat, 1974-ben első díjat nyert a magyar reklámfilmfesztiválon. A Csukás István szövegével és Sajdik Ferenc rajzaival készült, 26 részes Bontott csirke reklámsorozat a Magyar Filmlabor trükkosztályán készült, és a hetvenes évek egyik legnépszerűbb hazai reklámsorozata lett.Kováts Gergely: A magyar reklám a 70-es, 80-as években. Kreatív, 2015. augusztus 5.; frissítve: 2021. február 18. Hozzáférés: 2026. augusztus 14. A sorozat 1977-ben különdíjat kapott, a közönségszavazáson pedig második helyezést ért el.A „Bontott csirke” reklám nyomában. Napi Történelmi Forrás, 2018. október 12. Hozzáférés: 2026. augusztus 13.

A Lóci-versek

G. Szabó Lőrinc gyermekként apja számos versének szereplője és ihletője lett. A Lóci-versek nem zárt ciklust alkotnak: a kritikai kiadás az 1933-as Lóci elalszik, Lóci óriás lesz és A bagoly című daraboktól az A légy (1934), A rádió (1934), Lóci lázadása (1935), Csirkék (1935), Lóci verset ír (1936), Lóci és a szakadék (1937), Lóci meg a számok (1938) és Bicikli (1938) című költeményekig több művet sorol ide.Szabó Lőrinc költői életművének kritikai kiadása – dokumentumok. Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhely–MTA Könyvtár és Információs Központ. Hozzáférés: 2026. augusztus 13. Az elbeszélő, gyakran párbeszédes versek a hétköznapi családi helyzeteket a gyermek sajátos logikájával és az apa utólagos, bölcselkedő nézőpontjával kapcsolják össze.Szabó Lőrinc (1900–1957). A magyar irodalom története online kézikönyv. Hozzáférés: 2026. augusztus 13.

Kabdebó Lóránt 1981 és 1983 között rádióbeszélgetést készített vele a versek életrajzi hátteréről. A beszélgetés szerkesztett változata Költészet és valóság – G. Szabó Lőrinccel a Lóci-versekről címmel 1984-ben a Napjaink folyóiratban, majd Kabdebó A műhely titkai című kötetében jelent meg.Kabdebó Lóránt: A műhely titkai. Budapest: Móra, 1984, 38–53. o. Online változat (PDF). Magyar Elektronikus Könyvtár. Hozzáférés: 2026. augusztus 13.Szabó Lőrinc – szakirodalom és bibliográfia. Digitális Irodalmi Akadémia. Hozzáférés: 2026. augusztus 13. Kabdebó a versek „társszerzőjeként” szólította meg Lócit; ő azonban azt hangsúlyozta, hogy gyermekként nem láthatott rá apja alkotómunkájára, ezért elsősorban egyes jelenetekre és azok következményeire tudott visszaemlékezni.

A Bicikli elsőként Álom címmel jelent meg a Pesti Napló 1938. október 9-i számában. Lóci visszaemlékezése szerint a család nem engedhette meg magának a vágyott háromnegyedes kerékpárt, a vers elolvasása után azonban Gombaszögi Frida színésznő taxival küldött neki egyet a Volkmann utcai házhoz.Szabó Lőrinc műveinek bibliográfiája. Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhely–MTA Könyvtár és Információs Központ. Hozzáférés: 2026. augusztus 13. A bagoly című vers hátterében Lóci saját maga teremtette, titkos „házi istene” állt; a gyermek a kihúzott telefondugón keresztül „beszélt” vele, majd egy régi, nagy szemüveget felvéve maga jelenítette meg a figurát az erkélyen. A légy alapjául ugyancsak egy, a dolgozószoba ablakánál lejátszódott valós családi jelenet szolgált.

Felnőttként rendszeresen vállalt iskolai meghívásokat és rendhagyó irodalomórákat. Ezeken nem irodalomtörténészként, hanem a költő fiaként beszélt a „hús-vér” Szabó Lőrincről és a versek mögötti családi emlékekről. Egy miskolci alkalomra kilencéves leánya, Gáborjáni-Szabó Réka is elkísérte, és a kilencéves Lóciról szóló verseket mondta el. Lóci e találkozókon gyakran arra biztatta a fiatalokat, hogy még szüleik életében fejezzék ki szeretetüket; saját elmondása szerint apja jelentőségét csak annak halála után kezdte teljesen felismerni.

Hagyatékgondozó és ismeretterjesztő munkája

Apja utolsó óráiról Az utolsó háromszázöt perc – A fiú gondolatai az Apa mellett címmel írt visszaemlékezést. A szöveg első változata Háromszázöt perc… címmel 1965-ben jelent meg a Kortárs (folyóirat)-ban; 1977-ben Apa halála címmel Szabó Lőrinc összegyűjtött verseinek második kötetében is közölték, majd 1987-ben az Életünk ismét megjelentette. A Püski Kiadó 1989-ben New Yorkban 18 oldalas különnyomatként adta ki, 1993-ban pedig budapesti önálló kiadása is megjelent.Szabó Lőrinc-archívum – bibliográfia. Magyar Elektronikus Könyvtár. Hozzáférés: 2026. augusztus 14.Az utolsó háromszázöt perc – A fiú gondolatai az Apa mellett. Digitális Irodalmi Akadémia. Hozzáférés: 2026. augusztus 13.G. Szabó Lőrinc: Az utolsó háromszázöt perc…. Püski Kiadó, New York, 1989. Antikvárium.hu. Hozzáférés: 2026. augusztus 13.

1989 tavaszán az Egyesült Államokban tartózkodott. Püski Sándor április 9-én kelt körlevelében az amerikai magyar közösségek figyelmébe ajánlotta G. Szabó Lőrinc előadói körútját. A levél szerint rokoni meghívásra két hónapot töltött Amerikában, és április utolsó hetétől június 11-ig vállalt előadásokat és beszélgetéseket; Püski a Lóci-versekből ismert személyként mutatta be őt.Püski Sándor: G. Szabó Lőrinc és Duray Miklós előadói körútja, körlevél. In: Könyves sors – magyar sors. Budapest: Püski, 2002, 445. o. Online közlés. Hozzáférés: 2026. augusztus 13. A fennmaradt körlevél a tervezett állomásokat nem nevezi meg.