Gömbösné Galamb Margit magyar írónő. A 20. század első évtizedében regényeket, elbeszéléseket és életvezetési tárgyú műveket publikált. Írásai a korabeli női olvasóközönség számára készültek; műveiben a családi élet, a társadalmi érintkezés, a női magatartás és az erkölcsi kérdések is fontos szerepet kaptak. 1905 és 1916 között több önálló kötete jelent meg, valamint részt vett az A magyar család aranykönyve című nagy terjedelmű, több szerzős kézikönyv munkálataiban. Az Athenaeum történetét feldolgozó Szabó László később „korán elhunyt írónőként” emlékezett meg róla.
Élete
Galamb Géza ügyvéd és Brunkala Emma leányaként született.Székesfehérvár-belvárosi római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve 143/1871.
Íróként az 1900-as évek elején vált ismertté. Első ismert önálló kötetei közé tartozik a Félben maradt álmok, amely 1905-ben jelent meg Budapesten, Beer E. és Társa könyvnyomdájában, 222 oldalon. Ugyanebben az időszakban jelent meg Piroska története és egyéb elbeszélések című kötete is. A Félben maradt álmok regényként szerepel a korabeli bibliográfiában. Gömbösné Galamb Margit következő jelentősebb regénye, a Fehér regény levelekben 1906-ban jelent meg Budapesten, Nagel Ottó kiadásában, 160 oldalon.
Szépirodalmi művei mellett olyan könyvet is írt, amely a korabeli polgári női életvezetés kérdéseivel foglalkozott. Az úriasszony című könyve 1906-ban jelent meg Nagel Ottó kiadásában. A Petrik-féle könyvészet 125 oldalas kiadásként tartja számon; későbbi kiadása 1915-ben, Tolnai kiadásában 126 oldalon jelent meg. A tartalomjegyzék szerint Az úriasszony olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a jó modor és a társalgás, a büszkeség, a barátság, a fegyelmezettség, a jellem nevelése, az anyaság, a takarékosság, a hazaszeretet, a gyermeknevelés és a szépségápolás. A könyv tartalma alapján Gömbösné Galamb Margit munkásságának egyik fontos területe a századforduló polgári nőideáljának és társadalmi viselkedéskultúrájának bemutatása volt.
Jelentős munkát végzett A magyar család aranykönyve című, több szerző közreműködésével készült nagy kézikönyvben. Az Athenaeum kiadásában megjelent mű a családi élet számos területét fogta át. Az első kötetben Gömbösné Galamb Margit írta a Társasélet című részt. A mű tartalomjegyzéke szerint a fejezet a családi körön belüli kapcsolatokat, a házastársak, a szülők és gyermekek, az anyák és anyósok, valamint a cselédek helyzetét tárgyalta. A további részek a modorral, a bemutatással, a társalgással, a fegyelmezettséggel, a tapintattal, a látogatásokkal, a vendéglátással és a társasági élet különböző alkalmaival foglalkoztak. A Társasélet című részben külön fejezetek szerepeltek többek között a színházi viselkedésről, a bálokról, a vendéglőkről és kávéházakról, az ékszerekről, az étkezésről, a dohányzásról, az ajándékozásról, a vallásosságról, a jótékonyságról, a barátságról, a pletykáról és a munkáról. Szabó László az Athenaeum első ötven évének történetében Gömbösné Galamb Margitot a mű egyik szerzőjeként, illetve a társaséletről szóló rész írójaként említi, és „korán elhunyt írónőként” ír róla.
Gömbösné Galamb Margit 1913-ban halt meg. A Világ repertóriuma az 1913-as év anyagában külön Elhunyt írónő című hírt regisztrál, amelynek tárgya: „Meghalt Gömbösné Galamb Margit”. Halála után is jelentek meg művei és korábbi írásai. Az 1916-ban kiadott Levelek hullása című kötet novellákat és elmélkedéseket tartalmazott. A kötet elején Bársony István Emlékének című írása szerepel, amelyet a szakirodalom 1914 körülre datál. Ez megerősíti, hogy a kötet már posztumusz kiadványként került a közönség elé.
Gömbösné Galamb Margit neve későbbi kiadványokban is felbukkan. Az 1919-es Hölgyek Naptára közölte Bélteky szerencséje című írását a 243. oldalon. Az 1922-es Hölgyek Naptára tartalomjegyzéke szerint Hazugságok című írása a 229. oldalon jelent meg. Mivel a szerző 1913-ban már elhunyt, ezek a későbbi közlések nem új, életében megjelent műveket jelentenek, hanem korábbi írások utólagos közlését.
Művei Saját könyvek Félben maradt álmok. Regény. Budapest, 1905. Beer E. és Társa könyvnyomdája, 222 l. Piroska története és egyéb elbeszélések. 2. kiadás. Budapest, é. n. Révai és Salamon könyvnyomdája, 184, 1 l. Fehér regény levelekben. Regény. Budapest, 1906. Nagel Ottó, 160 l. Az úriasszony. Budapest, 1906. Nagel Ottó, 125 l.; újabb kiadása: Budapest, . Tolnai S., 126 l. Levelek hullása. Novellák, elmélkedések. Budapest, . Szent István-Társulat, 202 l., 1 t.
Közreműködései
A magyar család aranykönyve. Athenaeum, Budapest. A műben Gömbösné Galamb Margit írta a Társasélet című részt.
Válogatott írásai
Lótuszvirág. In: Magyarország, 1901. 8. évf. 121. sz., 1–3. p. Bélteky szerencséje. In: Hölgyek Naptára, 1919, 243. p. (posztumusz közlés). Hazugságok. In: Hölgyek Naptára, 1922, 229. p. (posztumusz közlés).
Jegyzetek
Források
Szabó László: Athenaeum – Ötven év egy irodalmi és nyomdai társulat életéből. Magyar Könyvészet 1712–1920 (Petrik Géza). A magyar család aranykönyve.
Kategória:1871-ben született személyek Kategória:1913-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar írók