Sárosi Bella, született Schleiming(er) Bella magyar írónő, újságíró, műfordító és szakácskönyvíró. A századfordulón és a 20. század első évtizedeiben elsősorban német és angol nyelvű szépirodalmi művek fordítójaként, valamint a háztartással, gasztronómiával, divattal és női életmóddal foglalkozó szerzőként volt ismert.
Élete
Sárosi Bella életének személyes adatairól a jelenleg hozzáférhető források viszonylag kevés információt őriznek. A szakirodalmi és könyvészeti adatok alapján pályája a 19. század végén indult, és az 1910-es években is aktív volt. Neve korabeli bibliográfiákban Schleiminger (Sárosi) Bella, illetve Sárosi (Schleiming) Bella alakban is előfordul.
Korai műfordítói munkái közé tartozott Mártha Giese Vadrózsa című gyermekelbeszélésének magyarítása, amely 1899-ben jelent meg az Athenaeum kiadásában. Ugyanebben az időszakban jelent meg A. Cosmar A csodaszép baba kalandjai című műve is Sárosi Bella németből készített fordításában. A századfordulón az Athenaeum olvasótára és más népszerű könyvsorozatok számára is fordított. Wilhelmine Heimburg több regényének magyar változata az ő nevéhez kapcsolódik, köztük az Egy jelentéktelen asszony (1899) és a Daczos szívek (1903). Műfordítói tevékenysége a későbbi évtizedekben is folytatódott. A könyvészeti adatok szerint 1909-ben Sárosi Bella fordításában jelent meg Natalia Eschstruth Tündérkirálynő című regénye, 1914-ben pedig Arthur Conan Doyle Az eltűnt világ című regényének magyar fordítása. Doyle művének egy későbbi, 1919-ben megjelent kiadását szintén Sárosi Bella fordítójaként jegyzik. Az első világháború éveiben is több népszerű sorozatban szerepelt fordítóként. 1917-ben jelent meg Ingeborg Vollquartz Elhamarkodott válás című műve, Max Dürr Steinhauser úr órája című regénye pedig szintén Sárosi Bella fordításában került a magyar olvasókhoz. 1918-ban Jolanthe Marès Lilli című regényének magyar fordítása jelent meg a Kék könyvek sorozatában. 1915-ben Upton Sinclair Az iparbáró című művének magyar fordítását is Sárosi Bella jegyezte. A könyv az Modern könyvtár sorozatban jelent meg az Athenaeumnál.
Sárosi Bella nem kizárólag fordítóként dolgozott. A század első évtizedeiben a női élet, a háztartás, a divat, a művészet és a gasztronómia kérdéseivel is foglalkozott. Korabeli és későbbi könyvkereskedelmi leírások szerint a Vasárnapi Újság munkatársa, illetve divattudósítója volt; művészetről és divatról szóló írásait a Vasárnapi Újság és a Magyar Szalon is közölte. Újságírói tevékenységére közvetlen példa a Vasárnapi Ujság 1904. február 7-i száma, amelyben Farsangi képek címmel számolt be az akkori farsangi társasági életről és bálokról. Az Országos Széchényi Könyvtár a cikk szerzőjeként Sárosi Bellát tünteti fel.
Munkásságának jelentős részét alkotják a háztartási és szakácskönyvek. Első jelentős ilyen műve a Házi czukrászat és befőttek könyve, amely 1906-ban jelent meg Budapesten a Magyar Kereskedelmi Közlöny kiadásában, a Globus nyomdában. A könyv alcíme szerint „hírneves magyar, franczia, angol és német források nyomán” készült. A műnek később több kiadása is megjelent; a könyvészet 1916-ban már a harmadik kiadást tartja számon. 1907-ben jelent meg a Legjobb szegedi szakácskönyv, amelynek második, bővített kiadása is napvilágot látott. A könyv 433 oldalas első kiadása a Globus nyomdában készült; a második, bővített kiadás 350 oldalas volt. A későbbi példányok címlapján Sárosi Bella szerepel szerzőként. Az 1910-es évek végén a háborús gazdasági körülményekhez alkalmazkodó háztartási kiadványokat is készített. A cukornélküli befőzés című munkája a főzelékek cukor nélküli konzerválásával foglalkozott; a Magyar Könyvészet 1918-ból a harmadik és az ötödik kiadást is rögzíti. Ugyancsak 1918-ban jelent meg a Takarékosság könyve, amelyet a könyvészet „aranytanácsok háziasszonyok számára” alcímmel is közöl. A mű 1919-ben újabb kiadásban is megjelent. Zsírtalan szakácskönyv című munkája 230, zsír nélkül, illetve részben hússal készített étel leírását tartalmazta. A műnek 1918-ban második kiadása is megjelent.
Sárosi Bella közreműködött A magyar család aranykönyve című, a családi élet különböző területeit összefoglaló többkötetes vállalkozásban is. Az 1909-ben megjelent első kötetben A lakás című részt írta. A kötet szerzői között orvosok és más, a családi élet egyes területeivel foglalkozó szerzők mellett szerepelt Sárosi Bella és Treitz Péterné is. Az első kötet Egészség – Lakás – Ruházkodás témakörökben adott útmutatást; Sárosi Bella A lakás című fejezete a háztartási és lakáskultúrával foglalkozó részek közé illeszkedett.
Sárosi Bella gyermekek számára készült műveket is fordított, illetve írt. A könyvészeti adatok szerint Mártha Giese Vadrózsa című, „jó kis leánykák részére” készült elbeszélését németből fordította; a könyv 1899-ben jelent meg az Athenaeumnál. Önálló szerzői munkái között szerepel az Anyuka meséi című tündérmesegyűjtemény, amely az OSZK katalógusa szerint 1926 körül jelent meg a Tolnai kiadásában.
Művei és fordításai
Önálló művei
Házi czukrászat és befőttek könyve. Budapest, 1906. Magyar Kereskedelmi Közlöny, Globus nyomda. 144 p.; későbbi kiadásai is megjelentek. Legjobb szegedi szakácskönyv. Budapest, 1907. Globus nyomda. 433 p.; 2., bővített kiadás. A cukornélküli befőzés. Főzelékek konzerválása. Budapest, 1918 körül. Légrády. 70 p.; több kiadásban. Takarékosság könyve. Budapest, 1918. Légrády. 100 p.; újabb kiadása 1919-ben jelent meg Aranytanácsok háziasszonyok számára alcímmel. Zsírtalan szakácskönyv. Budapest, Légrády. 72 p.; 2. kiadás 1918-ban. Anyuka meséi. Tündérmesék. Budapest, Tolnai, [1926?].
Fordításai Wilhelmine Heimburg (Berta Behrens): Tollen Lóri I-II. Regény két kötetben. Budapest, 1898. Athenaeum.https://www.antikvarium.hu/konyv/tollen-lori-i-ii-584661-0 Mártha Giese: Vadrózsa. Budapest, 1899. Athenaeum. A. Cosmar: A csodaszép baba kalandjai. Budapest, 1899. Athenaeum. Wilhelmine Heimburg: Egy jelentéktelen asszony. Budapest, 1899. Athenaeum. Wilhelmine Heimburg: Daczos szívek. Budapest, 1903. Athenaeum. A. Cosmar: A csodaszép baba és az ő barátnői. Budapest, 1903. Athenaeum. Natalia Eschstruth: Tündérkirálynő. 1909. Arthur Conan Doyle: Az eltűnt világ. 1914; új kiadás 1919. Ingeborg Vollquartz: Elhamarkodott válás. 1917. Max Dürr: Steinhauser úr órája. 1917. Jolanthe Marès: Lilli. 1918. Upton Sinclair: Az iparbáró. Egy amerikai milliomos életének története. Budapest, 1915 körül. Gróf Festetics Rudolf: Emberevők között. Nyolcévi csendes-óceáni hajózás a "Tolna" yachton, Lampel R. Könyvkereskedése (Wodianer F. és fiai) Részvénytársaság, Budapest, é. n.https://www.antikvarium.hu/konyv/emberevok-kozott-329949-0 Wilhelmine Heimburg (Berta Behrens): A Lorenz-család I-III., "Szines regénytár" Kiadóvállalat, Budapest-Újpest, é. n.https://www.antikvarium.hu/konyv/a-lorenz-csalad-i-iii-907312-0 Wilhelmine Heimburg (Berta Behrens): Az anyasziv I-III., "Szines regénytár" Kiadóvállalat, Budapest-Újpest, é. n.https://www.antikvarium.hu/konyv/az-anyasziv-i-iii-701520-0 Wilhelmine Heimburg (Berta Behrens): Öreg barátnőm I-II. , "Szines regénytár" Kiadóvállalat, Budapest-Újpest, é. n.https://www.antikvarium.hu/konyv/oreg-baratnom-i-ii-867223-0 Hans Richter: Megfizetek, "Szines regénytár" Kiadóvállalat, Budapest-Újpest, é. n.https://www.antikvarium.hu/konyv/megfizetek-867043-0 Wilhelm Berg: Az anyai hagyaték, "Szines regénytár" Kiadóvállalat, Budapest-Újpest, é. n.https://www.antikvarium.hu/konyv/az-anyai-hagyatek-1143906-0 J. Philips: Látszat és valóság, Budapest, 1899. Athenaeum, é. n.https://www.antikvarium.hu/konyv/latszat-es-valosag-353336-0 Mártha Giese: A kis Kató. Elbeszélés jó kis lánykák részére, Budapest, 1899. Athenaeum, é. n.https://www.antikvarium.hu/konyv/a-kis-kato-248871-0
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar újságírók Kategória:A 19. században született személyek Kategória:A 20. században elhunyt személyek