Jasikovac település Bosznia-Hercegovinában, Teočak községben, a Tuzlai kantonban, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén. Jasenje településnek a Föderáció területénél maradt, nagyobbik része.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 28, közúton 38 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re északra, a Majevica-hegység északkeleti lejtőin, 300-350 méteres magasságban található. https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/bijelina_11/h172.htmlTopografska karta Bijelina 427-3-3
Éghajlata Teočak község éghajlata átmeneti jellegű, alapvetően mérsékelten kontinentális, de a magasabb fekvésű, dombvidéki részeken pedig már hegyvidéki hatások is érvényesülnek. A község a Majevica-hegység északkeleti lejtőin fekszik, nagyjából 300–600 m tengerszint feletti magasságban, ezért éghajlata hűvösebb és csapadékosabb a közeli síkvidéki területeknél. Az éves középhőmérséklet nagyjából 10–11 °C körül becsülhető. A leghidegebb hónap a január, az átlagos minimumok fagypont körül, a maximumok többnyire 5–7 °C körül alakulnak. A legmelegebb időszak a július és az augusztus, amikor a nappali maximum rendszerint 27–30 °C, de hőhullámok idején 35 °C fölé is emelkedhet. Az évi csapadékmennyiség 900–1100 mm közötti, tehát viszonylag csapadékos a terület. A csapadék egész évben előfordul, nincs kifejezetten száraz évszak. A kontinentalitás miatt azonban a késő tavaszi–kora nyári időszak különösen csapadékos lehet. A júniusi csapadékmaximum általános jelenség Észak-Boszniában. A hó télen rendszeres, de a hótakaró tartóssága erősen függ a magasságtól és az adott évtől. A magasabb településrészeken több hóra lehet számítani. A nyár meleg, időnként forró, de a domborzat miatt az éjszakák általában kellemesebben lehűlnek. A tél hideg, gyakran ködös és párás; időnként erősebb fagyok is előfordulnak.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb00Bosnyák1109938Horvát11Jugoszláv00Egyéb80Összesen1118939 Története Mahmud Nurkić Janjáról írt monográfiája szerint két itteni falut – Krćinát és Jasikovacot – is Tavna néven említettek már a 16. században, majd az oszmánok érkezését követően a teljes területet vlachok népesítették be. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A település a háború után egy hagyományosan falusias, muszlim többségű, dombvidéki közösségből fokozatosan modernizálódó vidéki térséggé vált. Ugyanakkor Teočak nem lett ipari központ, ezért fejlődése erősen függött a közeli nagyobb településektől. A háború utáni első években a legfontosabb feladat a helyreállítás volt. A régi társadalmi és birtokviszonyokat a kommunista rendszer fokozatosan átalakította. Az 1953-as agrárreformok keretében végrehajtott kollektivizálás a település mezőgazdasági területeit helyi szövetkezetekbe integrálta. Teočak fejlődésében a közeli Tuzla különösen fontos volt, mert munkahelyeket és magasabb szintű oktatást biztosított. Megjelent a vendégmunkás-migráció is. Sok boszniai fiatal az 1960-as évektől Nyugat-Európában, különösen Ausztriában, Németországban és Svájcban vállalt munkát. A hazaküldött pénz jelentős szerepet játszott a vidéki települések modernizációjában.
1981-ben a településrendezés során a korábbi Teočak települést felosztották több önálló településre. A jugoszláv statisztikai összesítés szerint Teočakot ekkor Jasikovac, Krstac, Mezgraja, Sniježnica és Stari Teočak településekre osztották fel. A jugoszláv hatóságok szövetségi struktúrákon keresztül támogatták az etnikumok közötti harmóniát, de a nyolcvanas években gazdasági stagnálás és nacionalista ébredések hatására mögöttes feszültségek alakultak ki, amit tovább súlyosbított Slobodan Milošević szerbiai felemelkedése, aki a köztársaságok közötti szerb egységre szólított fel.
A bosznia háború idején, a háború első napjaiban Jasikovac térségében hajtották végre a szerb erők az első támadást Teočak ellen, és 1992. július 23-án a közeli Dendijino Brdoról harckocsiból kilőtt gyújtólövedékekkel felgyújtották a falu mecsetét. A minaretet számtalan közvetlen találat után lerombolták. 1993. május 7-én a megmaradt részt is aláaknázták és lerombolták. A falu elleni szerb agresszió során nem volt Jasikovacban egyetlen lakóépület sem, amelyet ne romboltak volna le. A Bosznia-Hercegovináért vívott harcban, a liliomos zászló alatt harcoló erők között, Hajrudin Mešić vezetésével Jasikovac harcosai közül 31-en estek el, akiknek a neve a mecset udvarán található emlékművön van felvésve. Az agresszió után Jasikovac lakosainak nagy része külföldre menekült, de a hazájukkal való elszakíthatatlan kötelékek megmaradtak.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település nagyobb része a Föderációhoz és Teočak községhez, míg egy kisebb rész Ugljevik község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került. 2002-ben a közösség úgy döntött, hogy a régi mecset romját megőrzik, a jövő generációi számára, hogy emlék és tanulság legyen utódaiknak és a környékbeli közösségnek.
Gazdaság A település hegyvidéki-dombvidéki fekvése miatt a kisüzemi mezőgazdaság fontos szerepet játszik. Emiatt itt nem a nagyüzemi síkvidéki gabonatermelés a jellemző, hanem inkább a kiskerti és szántóföldi növénytermesztés, a fóliás zöldségtermesztés, a gyümölcstermesztés, az állattartás, és a kisebb családi gazdaságok a jellemzők.
Infrastruktúra Jasikovac mai infrastruktúráját nagyon erősen meghatározza az, hogy a település a boszniai háborúban súlyosan elpusztult. A háború után gyakorlatilag újjá kellett építeni a lakóházak és közművek jelentős részét. A település mai szerkezete ezért részben háború utáni újjáépítés eredménye, nem pedig egy változatlanul fennmaradt hagyományos falué. A település közúti kapcsolata nem tekinthető teljesen megoldottnak; a helyi utak folyamatos rekonstrukcióra és fejlesztésre szorulnak. Teočak 2016–2036-os területrendezési terve szerint a hosszú távú vízellátás fejlesztésének célja a Sniježnica-víztározóból történő vízellátás kiterjesztése.
Oktatás A település rendezési terve szerint Jasikovacban biztosítani kell a szükséges területet egy általános iskola számára. Ez arra utal, hogy az önkormányzat Jasikovacot nem egyszerű külterületi faluként kezeli, hanem önálló települési egységként, amelynek saját oktatási infrastruktúrája is indokolt.
Nevezetességei A régi jasikovaci mecsetet 1934-ben építették, a település bejáratánál állt. Ezt a mecsetet az 1970-es években, az új mecset építésekor, mely egy teljesen új helyen épült, eltávolították. Az eltávolítás oka az a tény volt, hogy a mezgrajai bánya bővítése miatt a bányaterület egészen a mecset küszöbéig ért, mely így arra kényszerítette a helyieket, hogy magasabbra helyre húzódjanak vissza. Így került a település a környék legmagasabb pontjaira, látszólag elmenekülve a síkságról. A helyieknek köszönhetően Jasikovac 1972-ben egy gyönyörű, új mecsetet kapott. A jasikovaci Ferhat pasa mecsetet az Ugljevik és Bijeljina környékéről érkező szerb hadsereg előbb gránátokkal lőtte, majd a súlyosan sérült mecsetet aláaknázták és lerombolták. A mecsetet a háború után, 2001-ben építették újjá.
Jegyzetek
További információk Teočak község hivatalos oldala
Kategória:Tuzlai kanton települései