Sz. Bálint Aranka, születési és 1906-ig használt nevén Bauer ArankaAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 33759/1906 magyar bölcsész, irodalomtörténész és műfordító. Az 1920-as évek elején több kortárs francia regény magyar fordítójaként szerepelt; műfordításait Sz. Bálint Aranka, illetve Szélné Bálint Aranka néven jegyezték.
Élete Bauer Mór gyárigazgató és Weisz Zsófia (1865–1932) gyermekeként született zsidó családban. 1902 és 1906 között a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. 1906-ban szerzett középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet. Doktori értekezését Vajda Péter romanticizmusából írta. Értekezése önálló irodalomtörténeti tanulmányként is megjelent Budapesten, a Révai–Salamon Nyomdánál. A mű 45 oldal terjedelmű, és az Országos Széchényi Könyvtár katalógusa Bálint Aranka néven tartja nyilván.
Tanulmányai befejezését követően a főváros szolgálatába állt: különböző középiskolákban tanított. Ekkoriban a már induló magyarországi feminista mozgalom lelkes támogatója volt.
A későbbi forrásokban neve házassági névalakkal is előfordul: Szélné Bálint Aranka, illetve Szélné dr. Bálint Aranka.
1913. augusztus 14-én Budapesten házasságot kötött dr. Szél Jenő (1881–1944) felsőkereskedelmi iskolai tanárral, későbbi bankigazgatóval, a Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. vezérigazgatójával. Gyermekük dr. Szél Ágnes (1915–2012), dr. Madarász Gézáné.
Bálint Aranka az 1920-as évek elején több francia nyelvű regény magyar fordításán dolgozott. Több műve a Genius kiadó A regényírás művészei című sorozatában jelent meg. Claude Anet És reng a föld... című regényének magyar fordítása 1922-ben jelent meg Budapesten a Genius kiadásában. A kötet az A regényírás művészei sorozat része volt, fordítóként pedig Sz. Bálint Aranka szerepel az Országos Széchényi Könyvtár katalógusában. Claude Farrère Bárányszívű Tamás, a jószerencse lovagja című regényének magyar fordítása 1922-ben jelent meg Budapesten, a Genius kiadásában. A kötet A regényírás művészei sorozat XIV. kötete volt; fordítóként Sz. Bálint Aranka szerepel. Farrère Új emberek című regényének magyar kiadása 1923-ban jelent meg Budapesten a Geniusnál, A regényírás művészei sorozatában. A fordító az OSZK katalógusa szerint Sz. Bálint Aranka volt.
Pierre Benoit Elhagyatva című regényének magyar fordítása 1923-ban jelent meg Budapesten a Genius kiadásában, az Új termés sorozatban. A kötet fordítójaként Sz. Bálint Aranka szerepel. Az Elhagyatva ugyanebben az évben Bécsben és Lipcsében, a Pegazus kiadásában is megjelent; az OSZK ezt a kiadást szintén Sz. Bálint Aranka fordításaként tartja nyilván. Paul Bourget, Gérard d'Houville, Henri Duvernois és Pierre Benoit A négyek regénye című közös regényének magyar fordítása 1923-ban jelent meg Budapesten, a Genius kiadásában, A regényírás művészei sorozatának XLIII. köteteként. A fordítást Kállay Miklós, Kosztolányi Dezső, Lányi Viktor és Szélné Bálint Aranka jegyezte. A Napkelet 1924-es „Beküldött könyvek” rovatában ugyanezzel a fordítói névsorral szerepel a kötet. A kötet bibliográfiai adatait Kosztolányi Dezső bibliográfiája is rögzíti: Budapest, Genius, , VIII, 271, oldal, A regényírás művészei XLIII.
Műfordításai
Claude Anet: És reng a föld... (Budapest, Genius, 1922). Claude Farrère: Bárányszívű Tamás, a jószerencse lovagja (Budapest, Genius, 1922). Claude Farrère: Új emberek (Budapest, Genius, 1923). Pierre Benoit: Elhagyatva (Budapest, Genius, 1923). Paul Bourget – Gérard d'Houville – Henri Duvernois – Pierre Benoit: A négyek regénye (Budapest, Genius, 1923; társfordítóként).
Önálló művei
Vajda Péter romanticizmusa. Budapest: Révai–Salamon Ny., 1906.
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar műfordítók Kategória:1885-ben született személyek Kategória:1969-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A holokauszt magyar túlélői