A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (angolul Digital Services Act, röviden DSA), hivatalos címén az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról, az Európai Unió online közvetítő szolgáltatásokat szabályozó rendelete. Azokra az internetes szolgáltatásokra vonatkozik, amelyek mások által közzétett információt továbbítanak vagy tárolnak. Ide tartozik például az internet-hozzáférés, egyes web- és felhőtárhelyek, a közösségi hálózatok, videómegosztók, online piacterek és keresőmotorok.Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról, EUR-Lex. (Hozzáférés: 2026. augusztus 24.)
A DSA célja az egységes uniós szabályozás, az online szolgáltatások nagyobb átláthatósága és a felhasználói jogok erősítése. A tárhelyszolgáltatóknak lehetővé kell tenniük a feltételezett jogellenes tartalmak bejelentését, az online platformoknak pedig indokolniuk kell bizonyos tartalommoderálási döntéseiket és belső panaszkezelést kell biztosítaniuk. A hirdetéseket felismerhetővé kell tenni. A legnagyobb szolgáltatókra ezen felül rendszerszintű kockázatértékelési és -csökkentési szabályok vonatkoznak. A rendelkezések alkalmazásakor figyelembe kell venni az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított jogokat, köztük a véleménynyilvánítás szabadságát.João Pedro Quintais – Naomi Appelman – Ronan Ó Fathaigh: Using Terms and Conditions to Apply Fundamental Rights to Content Moderation. German Law Journal, 24. évf. 5. sz. (2023), 881–911. DOI: 10.1017/glj.2023.53. Nyílt hozzáférésű tanulmány.
A DSA nem állít össze egységes uniós jegyzéket a tiltott online közlésekről, árukról vagy szolgáltatásokról. A „jogellenes tartalom” fogalmát más uniós, illetve az uniós joggal összhangban álló tagállami jogszabályok határozzák meg. A rendelet a közvetítő szolgáltatók felelősségi rendszerét, a bejelentési és jogorvoslati eljárásokat, a tartalommoderálás átláthatóságát és a legnagyobb platformok kockázatkezelését szabályozza. Általános nyomonkövetési kötelezettséget továbbra sem lehet előírni a közvetítő szolgáltatóknak.Giancarlo Frosio – Christophe Geiger: Taking fundamental rights seriously in the Digital Services Act's platform liability regime. European Law Journal, 29. évf. 1–2. sz. (2023), 31–77. DOI: 10.1111/eulj.12475. Nyílt hozzáférésű tanulmány.
A DSA-t a digitális piacokról szóló rendelettel (Digital Markets Act, DMA) együtt terjesztették elő. A két jogszabály tárgya eltér: a DSA a közvetítő szolgáltatások működésére, a felhasználói jogokra és a platformok működéséből eredő kockázatokra összpontosít, míg a DMA a nagy, „kapuőrnek” minősített digitális vállalkozások piaci magatartását szabályozza. A DSA 2022. november 16-án lépett hatályba; a legtöbb rendelkezését 2024. február 17-től kell alkalmazni. A kijelölt online óriásplatformokra és nagyon népszerű online keresőprogramokra bizonyos szabályok már korábban vonatkoztak.Proposal for a Regulation on a Single Market For Digital Services (Digital Services Act) and amending Directive 2000/31/EC, COM(2020) 825 final, Európai Bizottság, 2020. december 15.
Háttér és jogalkotási történet
Az elektronikus kereskedelmi irányelvtől a DSA-ig
Az online közvetítők uniós felelősségi rendszerének alapjait a 2000/31/EK elektronikus kereskedelmi irányelv fektette le. Feltételekhez kötött felelősségi mentességet biztosított az egyszerű továbbítást, gyorsítótárazást és tárhelyszolgáltatást végző közvetítőknek, és megtiltotta az általános nyomonkövetési kötelezettség előírását. A DSA ezeket az alapelveket rendeleti formában őrizte meg, de részletesebb eljárási, átláthatósági és kockázatkezelési szabályokkal egészítette ki őket.Miriam C. Buiten: The Digital Services Act: From Intermediary Liability to Platform Regulation. Journal of Intellectual Property, Information Technology and Electronic Commerce Law (JIPITEC), 12. évf. 5. sz. (2021), 361–380. Nyílt hozzáférésű tanulmány.
A 2000-es évek után a közösségi oldalak, videómegosztók, keresőszolgáltatások, alkalmazás-áruházak és online piacterek gazdasági és társadalmi szerepe megnőtt. Egyes tagállamok saját szabályokat alkottak az online platformokra és tartalmakra. A DSA indokolása szerint a szabályozási különbségek az egységes piac működését és a határokon átnyúló szolgáltatásokat is akadályozhatták. A rendelet jogalapja ezért az EUMSZ 114. cikke.
Az Európai Unió Tanácsa a jogalkotási vita egyik politikai kiindulópontját az „ami offline jogellenes, az online is legyen jogellenes” fordulattal foglalta össze. A DSA ettől függetlenül nem alkotott új, általános uniós tartalomtilalmi jegyzéket: a jogellenességet továbbra is más uniós vagy tagállami szabályok alapján kell megítélni.What is illegal offline should be illegal online: Council agrees position on the Digital Services Act, az Európai Unió Tanácsa, 2021. november 25.Martin Husovec: The Digital Services Act’s red line: what the Commission can and cannot do about disinformation. Journal of Media Law, 16. évf. 1. sz. (2024), 47–56. DOI: 10.1080/17577632.2024.2362483. Nyílt hozzáférésű tanulmány.
Elfogadása
Ursula von der Leyen 2019–2024-es bizottsági ciklusának programja a digitális platformok szabályozását az Európai Bizottság prioritásai közé sorolta. A Bizottság 2020. december 15-én tette közzé a DSA rendeletjavaslatát, a DMA javaslatával egy időben.
A Tanács 2021. november 25-én fogadta el általános megközelítését. A Tanács és az Európai Parlament 2022. április 23-án ideiglenes politikai megállapodásra jutott. Az Európai Parlament 2022. július 5-én 539 igen és 54 nem szavazattal, 30 tartózkodás mellett fogadta el első olvasatbeli álláspontját. A Tanács 2022. október 4-én adta meg a végső jóváhagyást. A jogi aktust 2022. október 19-én írták alá Strasbourgban, majd október 27-én kihirdették.Digital Services Act: Council and European Parliament reach deal on a safer online space, az Európai Unió Tanácsa, 2022. április 23.Digital Services: landmark rules adopted for a safer, open online environment, Európai Parlament, 2022. július 5.DSA: Council gives final approval to the protection of users' rights online, az Európai Unió Tanácsa, 2022. október 4.
Idővonal
Dátum Fejlemény 2020. december 15. Az Európai Bizottság közzétette a DSA-javaslatot. 2022. április 23. Az Európai Parlament és a Tanács ideiglenes politikai megállapodásra jutott. 2022. július 5. Az Európai Parlament elfogadta első olvasatbeli álláspontját. 2022. október 4. A Tanács véglegesen jóváhagyta a rendeletet. 2022. november 16. A DSA hatályba lépett. 2023. április 25. A Bizottság kijelölte az első 17 online óriásplatformot és 2 nagyon népszerű online keresőprogramot.Digital Services Act: Commission designates first set of Very Large Online Platforms and Search Engines, Európai Bizottság, 2023. április 25. 2024. február 17. A DSA általános alkalmazásának kezdete. 2025–2026 Megszülettek az első bizottsági DSA-bírságok, és több kijelölt szolgáltatónál folytak vagy indultak végrehajtási eljárások.Commission fines X €120 million under the Digital Services Act, Európai Bizottság, 2025. december 5.Commission fines Temu €200 million for breaching the Digital Services Act, Európai Bizottság, 2026. május 28.
Célja és szabályozási megközelítése
A DSA 1. cikke a közvetítő szolgáltatások belső piacának megfelelő működését jelöli meg a szabályozás egyik alapvető céljaként. A jogszabály kiszámítható felelősségi és eljárási keretet kíván teremteni a szolgáltatóknak, miközben a fogyasztók és a felhasználók védelmét, valamint az alapvető jogok érvényesülését is előírja. A preambulum az innováció feltételeinek fenntartását is említi.Koltay András – Lapsánszky András – Szikora Tamás – Tóth András (szerk.): DSA rendelet nagykommentár. Nagykommentár a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 rendelethez. Wolters Kluwer, Budapest, 2024. .
A kötelezettségek mértéke a szolgáltatás jellegétől és méretétől függ. A közvetítő szolgáltatásokra általános szabályok vonatkoznak, a tárhelyszolgáltatásokra és online platformokra további előírások épülnek. Az online piactereknél külön fogyasztóvédelmi szabályok jelennek meg. A legnagyobb elérésű, a Bizottság által kijelölt platformokra és keresőprogramokra rendszerszintű kockázatkezelési, audit- és adathozzáférési kötelezettségek is vonatkoznak. A mikro- és kisvállalkozások több platformkötelezettség alól mentesülnek.
Szolgáltatási szint Példa Főbb DSA-szabályok Közvetítő szolgáltatás internet-hozzáférés, gyorsítótárazás, tárhely Kapcsolattartás, szerződési feltételek átláthatósága, jelentéstétel és a felelősségi mentességek feltételei. Tárhelyszolgáltatás webtárhely, egyes felhőtárhelyek Bejelentési és cselekvési mechanizmus; egyes korlátozó döntések indokolása. Online platform közösségi oldal, videómegosztó, online piactér Belső panaszkezelés, peren kívüli vitarendezés, megbízható bejelentők, reklám- és ajánlórendszer-átláthatóság, a manipulatív felületi megoldások tilalma és a kiskorúak védelme. Online piactér fogyasztók és kereskedők közötti online közvetítés A kereskedők nyomon követhetősége, a jogszabályi tájékoztatást segítő felület és a fogyasztók értesítése egyes jogellenes termékek vagy szolgáltatások esetén. Online óriásplatform (VLOP) vagy nagyon népszerű online keresőprogram (VLOSE) a Bizottság által kijelölt, legalább 45 millió havi aktív uniós igénybe vevővel rendelkező szolgáltatás Rendszerszintű kockázatkezelés, független audit, kutatói adathozzáférés és további átláthatósági szabályok.
Hatály és szolgáltatói kategóriák
Területi hatály
A DSA az Európai Unióban tartózkodó vagy letelepedett igénybe vevőknek kínált közvetítő szolgáltatásokra vonatkozik, függetlenül attól, hogy a szolgáltató hol telepedett le. Egy Unión kívüli vállalkozásra tehát akkor is kiterjedhet, ha szolgáltatása ténylegesen az uniós piachoz kapcsolódik. Ilyen kapcsolatot jelezhet az uniós felhasználók jelentős száma vagy az, ha a szolgáltatás kifejezetten egy vagy több tagállam felhasználóit célozza.
Ha a szolgáltató nem az Unióban telepedett le, de a DSA hatálya alá tartozik, általában jogi képviselőt kell kijelölnie az egyik olyan tagállamban, ahol szolgáltatást kínál. A jogi képviselő kapcsolattartási és jogérvényesítési feladatokat lát el, de nem változtatja meg a szolgáltató letelepedési helyét.
Közvetítő szolgáltatások
A DSA három alapvető közvetítői szolgáltatást különböztet meg:
Egyszerű továbbítás (mere conduit): információ továbbítása hírközlő hálózaton, illetve a hálózathoz való hozzáférés biztosítása. Ilyen az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatás. Gyorsítótárazás (caching): a továbbított információ automatikus, közbenső és átmeneti tárolása azért, hogy a későbbi továbbítás hatékonyabb legyen. Tárhelyszolgáltatás (hosting): a felhasználó kérésére rendelkezésre bocsátott információ tárolása. Ide sorolható egyes webtárhely- vagy felhőszolgáltatások működése.
Az online platform a tárhelyszolgáltatás egy különös típusa: a szolgáltató a felhasználó kérésére információt tárol, majd azt a nyilvánosság számára is terjeszti. Nem tartozik ide az a szolgáltatás, amelyben a nyilvános terjesztés csak egy másik főszolgáltatás kisebb és járulékos funkciója. A zárt személyközi üzenetküldés vagy a magáncélú elektronikus levelezés ezért önmagában nem online platform.
Mikro- és kisvállalkozások
A mikro- és kisvállalkozások egyes, online platformokra vonatkozó különös kötelezettségek alól mentesülnek. A kivétel nem terjed ki az egész DSA-ra: a felelősségi szabályok és több általános gondossági előírás a kisebb szolgáltatókra is vonatkozik. A mentesség akkor sem alkalmazható, ha a Bizottság a szolgáltatást online óriásplatformmá jelöli.
Online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok