Badí az-Zaman Abul-Izz ibn Iszmáíl ibn ar-Razzáz al-Dzsazari, arabul: بَدِيعُ الزَّمانِ أَبُو العِزِّ بْنُ إسْماعِيلَ بْنِ الرَّزَّازِ الجَزَرِيّ középkori polihisztor, tudós, feltaláló, gépészmérnök, kézműves és művész a mezopotámiai Dzsazíra régióban uralkodó Artukida-dinasztia idején.

Leginkább a 1206-ban írt, A zseniális mechanikai eszközök tudásának könyve (arabuk: كتاب في معرفة الحيل الهندسية, Kitáb fi ma'rifat al-hijál al-handaszijja, ismertebb címén Automaták) című művéről ismert, amelyben 50 mechanikus eszközt írt le az megépítésükhöz szükséges utasításokkal együtt. Egyik leghíresebb találmánya az elefántóra. Gyakran nevezik a „robotika és a modern gépészet atyjának”.

Életútja Al-Dzsazari Felső-Mezopotámiában született 1136-ban. A források szerint pontos születési helye ismeretlen, de valószínűsítik, hogy Dzsazírat ibn Umarban született (innen ered a Dzsazari név), vagy a Felső-Mezopotámiát jelölő Al-Dzsazíra régióban. Az egyetlen fennmaradt életrajzi információ róla a saját könyvében található. Apjához hasonlóan főmérnökként szolgált az Artuklu-palotában, az Artukidák mardini ágának székhelyén, akik Felső-Mezopotámiában uralkodtak a moszuli Zengidák, majd később Szaladin ayyúbida szultán hűbéreseként. Etnikai származásáról keveset tudni; az arab, kurd és perzsa eredet egyaránt felmerül a szakirodalomban.

Al-Dzsazari egy kézműves hagyomány részese volt, így inkább volt gyakorlati mérnök, mint elméleti tudós. Úgy tűnik, jobban érdekelte az eszközök megépítéséhez szükséges mesterségbeli tudás, mint a mögöttük rejlő elméleti technológia; gépeit általában próba-szerencse módszerével állította össze ahelyett, hogy elméleti számításokat végzett volna. Műve igen népszerű lehetett, mivel nagyszámú kéziratos másolatban maradt fenn. Mint többször is hangsúlyozza, csak olyan eszközöket írt le, amelyeket ő maga is megépített. Stílusa leginkább a modern „csináld magad” (DIY) útmutatókhoz hasonlít.

Egyes eszközeit korábbi találmányok ihlették: például egyik monumentális vízórája egy Ál-Arkhimédesznek tulajdonított szerkezeten alapult. A szökőkutaknál a Banú Múszá testvérek, a gyertyaóráknál asz-Szagáni, a zenélő automatáknál pedig Hibatulláh ibn al-Huszajn hatását idézi fel. Ugyanakkor leírja a elődei munkáján végzett fejlesztéseit, és számos olyan újító eszközt, technikát és alkatrészt mutat be, amelyek korábban nem szerepeltek semmilyen műben.

Az 1206-os kiadás (Ahmet III 3472) Az Artukida uralkodó, Naszr ad-Dín Mahmúd (ur. 1201–1222) rendelésre készült el al-Dzsazari főművének első kiadása 1206 áprilisában az artukida udvarban. Ez a kézirat Ahmet III 3472 néven ismert, és ma az isztambuli Topkapı Sarayı Könyvtárban található. A benne szereplő miniatúrák a korabeli udvari élet különböző aspektusait tükrözik.

Mechanizmusok és módszerek Al-Dzsazari gépeinek legjelentősebb aspektusa az általuk alkalmazott mechanizmusok, alkatrészek, ötletek és tervezési elvek.

Bütykös tengely A bütykös tengelyt (olyan tengely, amelyre bütyköket rögzítenek) 1206-ban írta le al-Dzsazari, aki automatákban, vízórákban (például a gyertyaórában) és vízkiemelő gépekben alkalmazta őket. Forgattyús tengely és forgattyús-hajtórudas mechanizmus A forgattyús tengely és a hajtórúd segítségével a folyamatos forgómozgást egyenes vonalú váltakozó mozgássá alakította át. Ez a megoldás kulcsfontosságúvá vált a modern gépekben, mint például a gőzgépben, a belső égésű motorokban és az automatikus vezérlésekben. Kétdugattyús szivattyújában a történelemben először alkalmazott forgattyús-csúszkás mechanizmust. Tervezési és építési módszerek Donald Hill technológiatörténész kiemeli, hogy al-Dzsazari munkájában láthatók először olyan fontos fogalmak, mint a fa rétegelése a vetemedés elkerülésére, a kerekek statikus kiegyensúlyozása, a fasablonok és papírmodellek használata a tervezéshez, a nyílások kalibrálása, valamint a fémek zárt formadobozokban, homokkal történő öntése. Gátlómű Kidolgozott egy módszert a kerék forgási sebességének szabályozására egy gátlóműves szerkezet segítségével. Mechanikus vezérlések Leírt nagyméretű fém ajtókat, számkombinációs zárakat és négyreteszes zárakat is. Kúpos szelep és fogazott szegmens Nyugaton úgy vélték, hogy a kúpos szelepek először Leonardo da Vinci rajzaiban jelentek meg, de al-Dzsazari ábrái már lényegesen korábban bemutatták őket. Ugyanígy a fogazott szegmensek is nála jelennek meg először a szakirodalomban.

Vízkiemelő gépek

Al-Dzsazari öt különböző gépet tervezett vízkiemelésre, valamint vízimalmokat és bütykös tengellyel ellátott vízkerekeket is épített.

Szakija-láncszivattyúk A forgattyús tengely első ismert alkalmazása láncszivattyúban al-Dzsazari egyik szakija-gépében történt. Emberi erő helyett vízi energiával működtetett szakija-szivattyút is épített. Az általa leírt gépekhez hasonló berendezések a 13. századtól egészen a modern időkig biztosították Damaszkusz vízellátását.

Kettős működésű szívószivattyú Al-Dzsazari fejlesztette ki az első kéthengeres, váltakozó mozgású dugattyús szívószivattyút. A szivattyút egy vízkerék hajtotta fogaskerék-rendszeren keresztül. Ez a szerkezet három okból is úttörő volt:

Valódi szívócső első ismert alkalmazása szivattyúban. A kettős működés elvének első alkalmazása. A forgómozgás egyenes vonalú mozgássá alakítása forgattyús-hajtórudas mechanizmussal.

Vízellátó rendszer A 13. századi Damaszkuszban ő tervezte meg az első fogaskerekekkel és vízi energiával hajtott vízellátó rendszert, amely a mecseteket és a Bimaristan kórházakat látta el vízzel egy tóskertből kiemelt vízkerekes csatornarendszeren keresztül.

Automaták Al-Dzsazari vízi energiával működő, mozgó pávákat, automatikus ajtókat és különféle emberszabású automatákat épített. Az Encyclopædia Britannica szerint az olasz reneszánsz feltalálóra, Leonardo da Vincire is hatással lehettek al-Dzsazari automatái.

Italfelszolgáló pincérnő Egy ember alakú automata, amely vizet, teát vagy más italokat tudott felszolgálni. Az ital egy tartályból csöpögött egy csészébe, majd 7 perc elteltével a figura megjelent egy automatikus ajtó mögött, és felszolgálta az italt. Kézmosó automata öblítőmechanizmussal A király rituális mosakodásához (vudú) tervezett szerkezet volt. Ha meghúztak egy gombot, a rézből készült figura kiöntötte a vizet a kancsójából, majd amikor a tartály kiürült, a bal kezében tartott törölközőt, fésűt és tükröt nyújtotta az uralkodó felé. Páva-kút Egy összetettebb kézmosó berendezés, ahol a páva farkán lévő dugó kihúzásával folyt ki a víz a csőréből, miközben a lefolyó víz feltöltött egy úszót, ami egymás után léptetett elő két automatizált szolgálót szappannal és törölközővel. Zenélő robotzenekar Egy tó felszínén úszó csónak volt, amelyben négy automatizált zenész szórakoztatta a királyi vendégeket. Noel Sharkey professzor szerint ez egy korai programozható automata volt: a dobos peckekkel (bütykökkel) ellátott forgó dobon keresztül működött, amelyek kis karokat ütögettek. A peckek áthelyezésével a dobos más-más ritmust tudott játszani.

Órák Al-Dzsazari számos vízórát és gyertyaórát épített. Kidolgozott hordozható, vízenergia hajtotta órákat, valamint monumentális csillagászati órákat is, amelyek a Nap, a Hold és a csillagok mozgását jelenítették meg.

Gyertyaórák A gyertya leégési sebességét kihasználva al-Dzsazari egy ellensúlyos csiga-rendszerrel érte el, hogy a gyertya csonkja egyenletes sebességgel emelkedjen felfelé leégés közben. Óráiban először alkalmazott bajonettzáras rögzítést, amelyet a modern technikában mindmáig használnak.

Elefántóra Az 1206-ban leírt elefántóra több szempontból is áttörést jelentett. Ez volt az első olyan óra, amelyben egy automata meghatározott időközönként reagált (egy humanoid robot cintányért ütött, egy mechanikus madár pedig csicsergett), és az első olyan vízóra, amely pontosan mérte az időbeli órák áramlását az év során változó nappalhosszúságokhoz igazodva.

Váróra A „váróra” al-Dzsazari legnagyobb csillagászati órája volt: egy körülbelül 3,4 méter magas szerkezet. A zodiákus, valamint a soláris és lunáris pályák kijelzése mellett óránként automatikus ajtók nyíltak ki rajta, miközben rejtett bütykös tengely által működtetett zenész automaták játszottak zenét.

Jegyzetek

Kategória:Feltalálók Kategória:Gépészmérnökök Kategória:1164-ben született személyek Kategória:1206-ban elhunyt személyek