A Szent Orbán-kápolna a Tolna megyei Bátaszék városának határában álló barokk kápolna, mely hagyományosan a helyi szőlősgazdák búcsújáró helye.
Története A törökök kiűzését követően 18. század elején német ajkú lakosság telepedett le Bátaszéken, akik a szomszédos dombokon szőlőültetvényeket kezdtek telepíteni. Az 1739-es nagy pestisjárvány után a szőlőültetvények között egy fogadalmi kápolnát építettek a szőlészek védőszentjének, Szent Orbánnak a tiszteletére. 1754-re már zarándokok keresték fel, eddigre már harangja is volt, és a következő évben már említést tettek egy fa harangtoronyról. 1990-ben és 2018-ban felújították, 2019-ben pedig Udvardy György pécsi püspök ünnepélyesen újraszentelte a kápolnát.
A búcsút május 25-én, Szent Orbán napján tartják.
Építészeti jellemzői A barokk stílusú épület magányosan áll a várostól délnyugatra a szőlőültetvények között, alig 300 méterre az egykori Pécs–Bátaszék-vasútvonal nyomvonalától. A közelében található egy kereszt, valamint a fák alatt padok és asztalok. Közvetlenül a kápolna mellett áll a híres bátaszéki molyhos tölgy, amely 2015-ben az év fája, majd 2016-ban az év európai fája versenyt is megnyerte. A homlokzata szimmetrikus, középen a bejárattal, amely felett egy nagyon kicsi, kerek ablak látható. A hajó mindkét oldalán egy-egy ablak található. A hajó végén félköríves apszis található. A hajó tetején egy huszártorony látható. Az oltárkép Szent Orbánt ábrázolja, a kép mellett két későbbi szárnykép is látható, melyeken Mária Magdolna és Szent Flórián látható.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Bátaszék Kategória:A Pécsi egyházmegye templomai és kápolnái