Schmitterer Jenő (Budapest, 1885. március 11. – Budapest, 1965. szeptember 26.) műépítész, kormányfőtanácsos. bélyegkép|Schmitterer Jenő építész portréja, Budapest, 1960 bélyegkép|Kosch Helen, Schmitterer Jenő, Batyka Margit (balról jobbra) Budapest, 1961 bélyegkép|250px|jobbra|A Schmitter Jenő és Kosch Helen síremléke a fővárosi Farkasréti temetőben
Életpályája Schmitterer Imre és Vörös Erzsébet fiaként született. 1908-ban szerzett diplomát a királyi József Műegyetemen.
Egy évig Schmahl Henrik, 1910–1914 között Dvorák Ede budapesti építészeti irodájában dolgozott, s művezető építésze volt a városligeti Széchenyi fürdőnek.
Az első világháború alatt végig frontszolgálatot teljesített a cs. és kir. tüzérségnél, nem szerzett sebesülést. Fennmaradt tiszti anyakönyvi lapja szerint 1906 májusában egyéves önkéntesként lépett be a közös hadseregbe. 1911 januárjában tartalékos kadett, 1914 novemberében tartalékos hadnagy, 1916 februárjától tartalékos főhadnagy volt. Az elsődleges katonai iratok 1918-ban a Feldartillerieregiment Nr. 131 állományában, Oberleutnant in der Reserve (tartalékos főhadnagy) rangban tüntetik fel, későbbi életrajzi források tartalékos századosként említik. Kitüntetési javaslatai szerint tüzérségi lőszerutánpótlási parancsnokként tűnt ki: 1916 augusztusában Radyszcze mellett, majd 1917 nyarán a Tölgyesi-szorosban a lőszerutánpótlás biztosításával érdemelt elismerést. Kitüntetései között szerepelt a Bronz Katonai Érdemérem a Katonai Érdemkereszt szalagján kardokkal, valamint az Ezüst Katonai Érdemérem a Katonai Érdemkereszt szalagján, ez utóbbit másodszor is megkapta.HM HIM Hadtörténelmi Levéltár, Schmitterer Jenő tiszti anyakönyvi lapja, AKVI 11544.HM HIM Hadtörténelmi Levéltár, Schmitterer Jenő kitüntetési javaslatai, 29661.Kriegsarchiv / KA OBA nyilvántartási jelzetek: N149583 és N247952.
1919-ben a Honvédelmi Minisztérium építési osztályának előadója volt, de már 1920-ban átvette társas építési irodájának vezetését, melyet Czigler Győző műegyetemi tanár alapított 51 évvel korábban. 1919–1922 között a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet titkára volt. 1930-ban a Mérnöki Kamara választmányi tagjának, 1933-ban alelnökének választották. 1931 és 1936 között a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége építész-szakosztályának elnöke volt. Számos építészeti pályadíjat nyert. A főváros számára több tervet készített. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület és az OKH műszaki tanácsadója volt. 1965-ben hunyt el. Irodája a belvárosban, a Kecskeméti u. 14. sz. alatt volt.
Emlékezete A fővárosi Farkasréti temetőben 1965.október 1-én temették el. Sírja az ún. templomi urnasírok (kolumbárium) jobb oldali falában, a 215. számú fülkében található.
Munkái (1936-ig) csongrádi templom és apácazárda Belvárosi Takarékpénztár épülete a Ferenciek terén (ma: az IBUSz Rt. székháza; Schmahl Henrik vezetésével, 1913)Zeidler: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig ( http://www.szochalo.hu/szochalo/upload/zeidler_1.doc ) gróf Károlyi László füzérradványi gyártelepének építése és kastélyának átépítése Pesti Hazai Takarékpénztár két háza (az ún. bankházak), Budapest XIII. kerület Váci út – Madarász Viktor utca – Faludi utca sarkán (Bauer Gyulával, 1927)Kép a homlokzatról: M. Ép.műv. 1928. évi 3. szám, 17 old. (homlokzat), 19. old. (kapurészlet) a bajai Raktárház építése Budapest, XIV. kerület, Gyarmat utca 47-49. (a Pesti Hazai Takarékpénztár építkezése) (Bauer Gyulával, 1927) Kép a homlokzatról: M. Ép.műv. 1928. No 3. p. 16. Klebelsberg Kunó miniszter 1925. évi nagykanizsai látogatása nyomán, a kiskanizsai városrészben található Nagyrác utca 26. szám alatti (köznyelvben Vánsi, Vánsa, Váncsa téri) területen iskolaépület (Bauer Gyulával, 1928) az újpesti Károlyi Kórház átépítése a fóti templom 1930. évi külső renoválásának felügyelője Bauer Gyulával.Thury Károly plébános feljegyzése a Historia Domus-ban: "1930. augusztus 4-én hozzáfogtak a templom külső renoválásához. (…) A munkáit Sorg Antal (…) végezte, igen dicséretes alapossággal, Bauer és Schmidterer (sic!) grófi műépítészek felügyelete mellett. A munka egész október végéig tartott." Idézi: Károlyi István fóti temploma (Fót, 2001), p. 71. a rákospalotai (istvántelki) „Stephaneum” Menhely (idősotthon) 1932. évi átépítéseÚjpesti Helytörténeti Értesítő 2003. szeptember ( http://www.ujpest.hu/helytortenet/2003_X_3_06-09 . oldal.pdf )Új Ember, 2006. január ( http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2006.01.08/0402.html ) gr. Károlyi Lászlóné zebegényi nyaralótelepének tervezése gr. Almásy Imre és Milos György kastélyának átépítése Nemzeti Stadion (1934. évi országos pályázatra; nem épült meg)
Munkái (1936-tól) Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank alkalmazottai Nyugdíjintézetének bérháza: Budapest VI., Bajcsy Zsilinszky út 19/a (épült: 1939/40-ben, modern stílusban; az Ó utca és a Lázár utca közt).Építészeti kalauz; Budapest építészete a századfordulótól napjainkig (Bpest, 1997.), 53. old., "O 72" Épületcsoport: Budapest VI., Városligeti fasor 8/a-b-c. (Bauer Gyulával)http://www.terezvaros.hu/tartalom/webterkep/lista.phtml?op=reszletes&epulet_id=1944 A volt OTI debreceni bérháza. (Szontágh Pállal)
Jegyzetek
Források , p. 722-723.
Kategória:Magyar építészek Kategória:1885-ben született személyek Kategória:1965-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Magyar tüzérek Kategória:A Károly-csapatkereszt kitüntetettjei Kategória:A Signum Laudis kitüntetettjei