Tours város Franciaország Centre-Val de Loire régiójában, Indre-et-Loire megye székhelye. A Loire és a Cher folyó alkotta háromszögben fekszik, Párizstól 210 km-re délnyugatra. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli. A Tours-i főegyházmegye érseki székvárosa.
Közlekedése A városnak 2 pályaudvara van: a belvárosban található a gare Tours-Centre és a külvárosban gare Saint-Pierre-des-Corps TGV-állomás. A két pályaudvart a "navette" elnevezésű vonal köti össze. Párizs Montparnasse állomásról Saint-Pierre-des-Corps 1 óra alatt elérhető TGV-vel (nagy sebességű vonat). Tours-Centre pályaudvarra Párizs Austerlitz-ről indulnak gyorsvonatok, melyek 2-3 óra alatt érik el a várost. Tours-Centre-ból a TER Centre (regionális vonat) vonalai indulnak a környező falvakba.
A központi pályaudvar előtt van az autóbusz-állomás. A Fil Bleu vonalai behálózzák az egész várost. A Fil Vert és a TER Centre buszaival pedig a vasútvonallal nem rendelkező falvakba lehet eljutni.
Története thumb|balra|Place Plumereau Tours története a római időkből ered. A város aktív gall-római kereskedelmi és adminisztratív központ volt. A Loire északi partján fekvő, gall eredetű Altionos és a déli parton lévő Caesarodonum a IV. században Urbs Turonum (turonok városa) néven egyesült és a mostani Szent Kajetán-katedrális környékén helyezkedett el. A várost a támadások miatt fallal vették körül, ennek maradványai még ma is láthatók a katedrális mögötti utcácskákban.
A kereszténységet Szent Kajetán (Gatien de Tours) már a II. században általánossá tette. Ő volt Tours első püspöke.
A város leghíresebb püspöke Szent Márton. Pannóniában született 316-ban és római katonaként került a gall provinciába. Egy látomása hatására megkeresztelkedett és hittérítő lett.
Tours-i Szent Gergely (St. Grégoire de Tours), aki 573-tól a város püspöke volt, itt írta (latinul) fő művét, Franciaország történetét, ami a kor egyik legalapvetőbb dokumentuma.
A Meroving királyok alatt eleinte királyi birtok volt. I. Charibert frank király egy Leudast nevű, a környékről származó udvari nemese számára 570-ben szervezte meg Touraine grófságát, amely a várost és a környező falvakat fogta össze.
A 800-as években Alcuin, a Tours-i Szent Márton-kolostor apátja másolóiskolát alapított, mely újfajta kalligráfiai technikát használt és színes kezdőbetűiről, miniatúráiról ismert.
A középkorban a város a Szent Márton sírjánál történt számos csoda következtében híres zarándokhely lett és nagyon meggazdagodott. Franciaország alapítója, I. Klodvig itt kereszteltette meg magát, ezért lett a franciák védőszentje Szent Márton.
Az 1200-as években Touraine az angol-francia villongások színtere volt. Csak az 1242-es béke juttatta vissza újra Franciaországnak a várost. Ezután a francia királyok kedvelt lakhelye volt a régió, szinte valamennyi király megfordult itt.
XI. Lajos (1423-1483) Plessis-Lés-Tours-ban építtette fel kastélyát. Ő létesíttette a városban az első selyemszövő üzemeket. A fejlett ipar és mezőgazdaság sok embert vonzott ide.
A vallásháborúk idején a hugenották egyik fellegvára volt. Itt 1562-ben, 10 évvel a párizsi Szent Bertalan éjszakája előtt tört ki a polgárháború. A hugenották felgyújtották a Szent Márton-bazilikát, cserébe a pápisták lemészárolták a protestánsokat. A hugenották elvándorlásával a selyemipar megszűnt, a lakosság jelentősen lecsökkent és a város elszegényedett.
1871-ben a német-francia háborúban a németek két hónapig megszállva tartották.
A második világháborúban komoly károkat szenvedett. A német csapatok kétnapos ostrom után foglalták el. A megszállt Tours 37 bombázást ért meg, felrobbantották hídját és az óváros egy része romba dőlt — a háború után a lerombolt ódon épületeket eredeti formájukban állították vissza.
Gazdaság Tours hagyományos iparága a XV. század óta a selyem- és velúrszövés. Emellett gumi-, gyógyszer- és nyomdaipara van. Fő gazdasági ágai a gép-, gumi-, gyógyszer- és nyomdaipar; illetve az elektronika, a borászat és az idegenforgalom.
Tudomány, oktatás Tours a régió kulturális központja. Egyetemén több mint 12 000 hallgató tanul.
Közigazgatás Tours 7 kantonja: Tours-Centre (20 005 lakos); Tours-Est (19 234 lakos); Tours-Nord-Est (18 214 lakos); Tours-Nord-Ouest (17 694 lakos); Tours-Ouest (19 350); Tours-Sud (18 435 lakos); Tours-Val-du-Cher (19 888 lakos).
Nevezetességei Szépművészeti Múzeum Saint-Gatien katedrális Saint-Julien templom Szent Márton bazilika Palais du Commerce Wilson híd Hotel Goüin Place Plumereau Chateau de Plessis-lés-Tours Saint Cosme-prioriátus
Testvérvárosok Tours 9 külföldi testvérvárosa: Mülheim an der Ruhr 1962. Ségovie 1972. Parma 1976. Luoyang 1982. Springfield 1984. Trois-Rivières 1987. Takamacu 1988. Brassó 1990. Minneapolis 1991. Városok közötti együttműködés Szombathely 2003. Settat 2002. Marrákes 2003.
Jegyzetek
További információk
Fontosabb események időrendben az angol wikipédián
Kapcsolódó szócikkek Tours metropolisz Val de Loire
Kategória:Indre-et-Loire megye települései Kategória:Prefektúrák Franciaországban