A reális gázok állapotának leírására (állapotjelzők közötti matematikai összefüggés megadására) nagyon sok próbálkozás történt. Az első a van der Waals-egyenlet volt, amely figyelembe vette a gázrészecskék (atomok, molekulák) közötti kohéziós erőket, valamint a részecskék saját térfogatát.
A kritikus hőmérsékletnél nagyobb hőmérsékleten és nagyon nagy nyomások tartományában ad jó közelítést a Redlich–Kwong egyenlet, amelyet 1949-ben alkotta meg O. Redlich és J.N.S. Kwong:
vagy a nyomást kifejezve:
A kifejezésekben
V – moláris térfogat, m³/mol T – hőmérséklet, K p – nyomás, Pa R – egyetemes gázállandó, 8,314 J/mol·K a – a kohéziós erők miatti állandó b – a részecskék térfogata miatti állandó
ahol Tc a kritikus hőmérséklet, pc a kritikus nyomás.
A közelítés abban a hőmérséklet és nyomástartományban igen jó, amelyben teljesül a kritikus állapotjelzők, ill. a redukált állapotjelzők közötti
feltétel.
Kapcsolódó szócikkek
Van der Waals-egyenlet Redukált állapotegyenlet Berthelot-egyenlet Dieterici-egyenlet Beattie–Bridgman-egyenlet
Kategória:Fizikai kémia Kategória:Termodinamika