A róka a ragadozók (Carnivora) rendjén belül a kutyafélék (Canidae) családjában a rövid lábú rókák (Vulpini) nemzetség névadó neme. Rókának Magyarországon többnyire a vörös rókát (Vulpes vulpes) hívják. A Canis nemtől kisebb méretük (5–11 kg), hosszabb, dúsabb farkuk és laposabb koponyájuk különbözteti meg.The Encyclopedia of mammals. New York, NY: Facts on File. 1984. p. 31. 0-87196-871-1

Elterjedése

A nem fajainak elterjedési területe igen széles, a sivatagoktól az Északi-sarkvidékig, a hegyvidékektől a nyílt síkságokig sokféle élőhelyen megtalálhatóak. Ausztráliába betelepítették. A Vulpes fajok opportunisták, bárhol boldogulnak, ahol élelem és menedék a rendelkezésre áll. Széles körben elterjedtek a külvárosi és városi területeken is, azonban inkább kerülik a nagy ipari területeket.Dorning, Jo; Harris, Stephen (1 September 2017). "Dominance, gender, and season influence food patch use in a group-living, solitary foraging canid" 10.1093/beheco/arx092 Egyes területeken a rókák általában jobban boldogulnak ott, ahol az ember is jelen van, beleértve számos mezőgazdasági területet, erdőket."History and biology" Feral Scan/Fox Scan. Archived from the original on 2014-03-12. Retrieved 2014-04-01.

Megjelenése, felépítése

Kis és közepes méretű állatok, általában kisebbek más kutyaféléknél, például a farkasoknál, kutyáknál és sakáloknál. Így például legnagyobb fajuk, a vörös róka átlagosan 4,1–8,7 kg-os, míg a legkisebb faj, a sivatagi róka mindössze 0,7–1,6 kg.Lariviere, Serge; Pasitschniak-Arts, Maria (27 December 1996)."Vulpes vulpes" Mammalian Species (537): 1–11. 10.2307/3504236Nobleman, Marc Tyler (2007). Foxes. New York: Marshall Cavendish Benchmark. 978-0-7614-2237-2 Szemük és orruk között sötét mintázat húzódik, farkuk hegye is gyakran eltérő színű. Koponyája hosszabb, arcorra hegyesebb a kutyákénál. Hosszú, sűrű bundájuk és bozontos, lekerekített alakú farkuk van, mely legalább félig vagy teljesen olyan hosszú, mint a fej és a test együtt. Tompa karmaik különösen hasznosak ásásnál, miközben felkutatják a zsákmányt.Hubbard, Tru. "Vulpes (foxes)". Animal Diversity Web. Egyes fajoknak szúrós szaguk van, amely főleg a farok felső részén, a töve közelében található mirigyből ered.Nowak, R.M.; Macdonald, D.W.; Kays, R.W. (2005). Walker's Carnivores of the World. Johns Hopkins paperback. Johns Hopkins University Press. 978-0-8018-8032-2 Fülük nagy és hegyes, farkuk hosszú és bozontos, pupillájuk függőlegesen megnyúlt elliptikus. A nőstényeknek általában hat emlője van. Noha a kutyafélék végtagjai kifejezetten ahhoz alkalmazkodtak, hogy a szárazföldön gyorsan futhassanak, a Vulpes fajok kerülik a gyors sprintelést, kivéve, ha üldözik őket. A vörös róka esetében például az ugrás, elejtés és mászás adaptációja magában foglalja a hátsó lábak meghosszabbítását az elülsőkhöz képest.

A Vulpes fajok szőrzetének hossza, színe és sűrűsége eltérő. A sivatagi rókának (és más, sivatagban élő rókafajoknak, például a kitrókának) nagy fülük és rövid szőrzetük van, hogy hűvösen tartsák a testüket.Burrows, Roger (1968). Wild fox. Newton Abbot: David & Charles. 9780715342176 Ezzel szemben a sarki rókának kicsi fülei és vastag, szigetelő szőrzete van, hogy melegen tartsa a testét."Arctic fox (Vulpes lagopus)" ARKive. Wildscreen. 2003–2011. Archived from the original on 2011-02-21. Retrieved 2 November 2020. A vörös, homoki és tibeti rókának fehér farokhegye van.Sillero-Zubiri, Claudio; Hoffman, Michael; and MacDonald David W., eds. (2004). Canids: foxes, wolves, jackals, and dogs 978-2-8317-0786-0

Életmódja

A kutyafélék többségétől eltérően a fajok többsége helyhez kötött (állandó földalatti rejtekben, úgynevezett kotorékban él). Élettartamuk jellemzően 2-4 év, de akár egy évtizedig is élhetnek. A legtöbbjük éjszakai életmódú, de reggel és alkonyatkor is aktívak lehetnek, télen pedig alkalmanként nappal vadásznak. Sok rókafaj magányos, élete nagy részét egyedül éli le, kivéve a szaporodási időszakot, amikor monogám kapcsolatban élnek partnerükkel. Vannak, amelyek kis családi csoportokban, mások inkább közösségben élnek.Rosevear, D. R. (1974). The carnivores of West Africa. London: British Museum (Natural History). 9780565007232 A Vulpes fajok gerincteleneket, különféle kis gerinceseket, és néhány zárvatermő növényt fogyasztanak, naponta körülbelül 1 kg-ot. A legtöbbjük monogám. A szaporodási időszak fajonként és élőhelyenként változó, de általában december vége és március vége közötti. A legtöbb róka odúkat ás, hogy biztonságos földalatti helyet biztosítson a kölykök felneveléséhez."The secret life of urban foxes" A süketen és vakon született kölykök anyatejet és állandó felügyeletet igényelnek az első négy-öt hétben, az elválasztás azonban az első hónap után fokozatosan elkezdődik. Július eleje-közepe folyamán a kölykök elkezdenek önállóan vadászni, és hamarosan elszakadnak szüleiktől."Understand fox behavior"

Háziasítva A vörös rókákat - a Beljajev-kísérlet keretében - sikeresen háziasították a szovjet tudósok azt kutatva, miképp is tudta az ember a kutyát létrehozni. Kiválasztva a legszelídebbeket és párosítva egymással pár generáció múlva a rókák egyre szelídebben viselkedtek, nemcsak hogy nem félnek az embertől, szeretik az emberek közelségét. A viselkedés mellett az állatok megjelenése is megváltozott. Azonban ezek a rókák sem lesznek igazi háziállatok, többek között azért, mert mire a gazdájukhoz kerülhetnek, lezárul a szocializációs életszakaszuk.Háziasított róka az ember új legjobb barátja?

Fajok A Vulpes nembe a következő fajok tartoznak:

indiai róka vagy bengál róka (Vulpes bengalensis) afgán róka (Vulpes cana) ezüsthátú róka (Vulpes chama) pusztai róka (Vulpes corsac) tibeti róka (Vulpes ferrilata) sarki róka (Vulpes lagopus) fakóróka (Vulpes pallida) homoki róka (Vulpes rueppellii) kitróka (Vulpes macrotis) prériróka (Vulpes velox) vörös róka (Vulpes vulpes) sivatagi róka (Vulpes zerda)

Képek

Jegyzetek

Források

Kategória:Emlősnemek