Az STS–29 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 28., a Discovery űrrepülőgép 8. repülése.
Küldetés A küldetés fő feladata volt a harmadik és egyben utolsó kommunikációs műhold, a TDR–D pályára emelése.
Jellemzői A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátorkar 50 méter kinyúlást biztosított műholdak indítása/elfogása, külső munkák, szerelések, a hővédőpajzs külső ellenőrzése céljából.
Első nap Az űrrepülőgép február 18-ra tervezett indítása, különböző okok miatt (technikai, meteorológiai) március 13-án valósulhatott meg.
1989. március 13-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC – Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Orbitális pályája perces, fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 297 kilométer, apogeuma 308 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor kilogramm, leszálló tömeg kilogramm. Szállított hasznos teher felszálláskor/leszállásnál kilogramm.
Hasznos teher Sikertelenül tesztelték a tervezett, de később meg nem épült Freedom űrállomás hűtőrendszerének prototípusát. 30 perc alatt elfogyott az energiatartalék, ami túl rövid idő volt. Shuttle Student: négy élő patkányból egy-egy apró csontot kioperáltak, vizsgálva a gyógyulási folyamatot. Shuttle Student: 32 megtermékenyített csirketojás viselkedése űrkörülmények között. Protein kristálynövesztés. Plant Cell Division in Space (CHROMEX) – élettudományi kísérletek kromoszómákkal. IMAX (70 mm) kamera használata – a Föld filmezése (árvizek, hurrikánok, erdőtüzek és vulkánkitörések). A Légierő részére kalibrációs célpont kibocsátása, optikai megfigyeléssel. Autonóm Támogató Rendszer Műszerek (OASIS) – az űrrepülőgép különböző fázisaiban (különböző helyekről) az érzékelők adatait rögzíti és a Földre továbbítja.
Műhold A tehertérben rögzített kommunikációs műholdakat a Canadarm (RMS) manipulátorkar segítségével pályára állították. A műhold pályairányba állítását követően az űrrepülőgép 13-16 kilométerre eltávolodott. A műholdat a 60 perc múlva, automatikusan induló PAM–D főmotor sikeresen geoszinkron pályába emelte.
TDRS–4 Az első TDRS–1 (Tracking and Data Relay Satellite) adattovábbító műholdat az STS–6 űrrepülőgép legénysége helyezte pályairányba. A TDRS–2 nem került (Challenger-katasztrófa) alkalmazásba. A harmadik TDRS–3 műholdat az STS–26 legénysége állította pályairányba.
Gyártotta a Thompson – Ramo – Woolridge (TRW). Üzemeltette a NASA Goddard Contel Space Flight Center (GSFC). Megnevezései: TDRS–4; TDRS–D. Kódjele: SSC 19883.
Háromtengelyesen stabilizált műhold, TDR típus. Formája hatszögletű, magassága 6 méter, keresztirányú mérete 3 méter, a napelemek fesztávolsága 17,4 méter (2 kW). Éjszakai (földárnyék) energiaellátását 2 darab NiCd akkumulátor biztosította. Antennái Space Ground Link (SGL), átmérője 2 méter, 2 darab független jelfogó parabolaantenna Single Access (SA), átmérője 4,9 méter, fesztávolsága 13,7 méter. Multiple Access (MA) elektronikusan vezérelt speciális, spirális antenna. Körsugárzó antenna, Ku-sáv antenna, egy kis C-antenna. A pályakorrekciókat gázfúvókák biztosították. Az orbitális egység pályája 1436 perces, 41 fokos hajlásszögű, geoszinkron pálya-perigeuma kilométer, apogeuma 3580 kilométer volt. Hasznos tömege 2120 kilogramm. Várható élettartama 10 év. 2011. december 9-én befejezte aktív szolgálatát.
Negyedik nap 1989. március 18-án a tervezettnél korábban Kaliforniában az Edwards légitámaszponton (AFB) szállt le, hogy elkerülje a túlzott széláramlatokat. Összesen 4 napot, 23 órát, 38 percet töltött a világűrben. kilométert repült, 80 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakított Boeing 747 tetején március 24-én visszatért kiinduló bázisára.
Személyzet (zárójelben a repülések száma az STS–29-cel együtt) Michael Coats (2), parancsnok John Elmer Blaha (1), pilóta James Bagian (1), küldetésfelelős James Buchli (3), küldetésfelelős Robert Springer (1), küldetésfelelős
Visszatérő személyzet Michael Lloyd Coats (2), parancsnok John Elmer Blaha (1), pilóta James Bagian (1), küldetésfelelős James Frederick Buchli (3), küldetésfelelős Robert Springer (1), küldetésfelelős
Források
Kategória:Space Shuttle-repülések Kategória:1989 az űrkutatásban