Bázel (, , , ) Svájc északnyugati részén, a svájci-német-francia hármashatárnál, a Rajna két partján elterülő város. Svájc harmadik legnagyobb városa és egyben a Basel-Stadt kanton fővárosa. A 2015. évi adatok alapján 175 131 lakosa van, de a háromországos agglomerációjában mintegy 731 000 ember él.Svájc: 479 000, Németország: 189 000, Franciaország: 63 000 forrás: BFS, Internationale Agglomerationen 2004
A Rajna jobb partján Kleinbasel, a bal partján Grossbasel városrész terül el. A város központja az óvárosi piactér () és környéke, ahol a városháza () is áll. A belváros egy része autómentes, ezeken a helyeken villamossal lehet közlekedni. Bázel vasúti csomópontot alkot a szomszédos Muttenzcel közösen, ahol Európa egyik legnagyobb rendező pályaudvara található. A bázeli régió teherkikötő a Rajnán keresztül kapcsolatban állnak az Északi-tengerrel is.
A vegyipar és a gyógyszeripar fontos központja. Bázelben van többek között a Novartis és a Hoffmann-La Roche gyógyszercégek székhelye. Itt található Svájc legrégebbi egyeteme, amelyet 1460-ban alapítottak.
Bázelt gyakran nevezik Svájc kulturális fővárosának. A város számos nemzetközileg elismert múzeumáról ismert, a Bázeli Művészeti Múzeumtól, az első nyilvánosan elérhető művészeti gyűjteménytől Európában (1661) és a legnagyobb művészeti múzeumig egész Svájcban, a Beyeler Alapítványig (Riehenben). Ezen felül a világon a világ legfontosabb Art Basel kiállítását is megrendezik a városban.
2019-ben a Mercer (New York-i székhelyű globális tanácsadó cég) Bázelt a világ 10. legélhetőbb városának rangsorolta. (Zürich az 1., Bécs a 2., Genf a 3., Bern pedig a 9. helyezést érte el ezen a listán.)
Földrajz Fekvése bélyeg|bal|200px|Bázel a hármashatáron Bázel Északnyugat-Svájcban fekszik a Rajna két partján a német-francia-svájci hármashatáron. A folyó itt a Jura hegység és a Fekete-erdő között közelítőleg derékszögű fordulatot tesz, amelyet Rajna-kanyarnak (németül: Rheinknie) is neveznek. Itt ér véget a Magas-Rajna (németül: Hochrhein) és kezdődik a Felső-Rajna (németül: Oberrhein). A kanyar előtt egy kicsivel torkollik bele a magasabban fekvő déli partról a Birs folyó, amely határfolyó a szomszédos Basel-Landschaft kantonnal. A város mellett terül el a Szt. Albán-tó.
Szerencsés helyzete miatt hamar közlekedési és kereskedelmi csomóponttá nőtte ki magát, így a város ma Európa legsűrűbben lakott települései közé tartozik. Emellett több mint 320 hektár zöldterülettel és 71 hektár erdővel rendelkezik.
Bázel városa valamint Riehen és Bettingen együttes területe (a vízfelületeket is beleszámolva) 3694 hektárt tesz ki, amellyel Basel-Stadt kanton Svájc legkisebb (fél)kantonja. A kis terület ellenére nagy magassági különbségek tapasztalhatók a kantonon belül. A legmélyebb pont a kleinhüningeni kikötőben található 245 méteren, a bázeli Münsterplatz 270 méterrel helyezkedik el a tengerszint felett, míg a kanton legmagasabb pontjai, a St. Chrischona csúcs, 522 méteres. Ott áll a St. Chrischona tv-torony, amely Svájc legmagasabb épülete.
Svájc legrégebbi hivatalos természetvédelmi területe a Bázel keleti részén fekvő Rheinhalde.
700pxLátkép a bázeli székesegyházból a Rajna-kanyarra és Kleinbaselre. Középen felismerhető a Bázeli Vásártorony (németül: Messeturm Basel)
Éghajlata A város rajnaivölgyi fekvése és a Burgundiai-kapun beáramló mediterrán levegő miatt enyhébb és naposabb az időjárás, az ősz kevésbé ködös, mint az ország középső részén. Itt a mediterrán éghajlat keveredik a hegyvidéki éghajlattal. Az évi középhőmérséklet 9 °C. A legmelegebb hónapok július és augusztus, amikor a középhőmérséklet 18,1 °C, illetve 17,1 °C. A leghidegebb hónap január és február, 0,2 °C, illetve 1,3 °C középhőmérséklettel. A legtöbb csapadék májustól szept.-ig jellemző. Télen vagy semmilyen, vagy nagyon vékony hótakaró borítja a várost. Évente átlagosan 30 a hótakarós napok száma.
Lakónegyedek A várost nem kerületekre, hanem 19 lakónegyedre (Quartier) osztják. Großbaseli (balparti) negyedek Altstadt Großbasel, Vorstädte, Am Ring, Breite, St. Alban/Gellert, Gundeldingen, Bruderholz, Bachletten, Gotthelf, Iselin és St. Johann. Kleinbaseli (jobbparti) negyedek Altstadt Kleinbasel, Clara, Wettstein, Hirzbrunnen, Rosental, Matthäus, Klybeck és Kleinhüningen bélyeg|200px|Bázel negyedei Negyed terület (ha) Negyed terület (ha) Altstadt Großbasel 37,63 Altstadt Kleinbasel 24,21 Vorstädte 89,66 Clara 23,66 Am Ring 90,98 Wettstein 75,44 Breite 68,39 Hirzbrunnen 305,32 St. Alban 294,46 Rosental 64,33 Gundeldingen 123,19 Matthäus 59,14 Bruderholz 259,61 Klybeck 91,19 Bachletten 151,39 Kleinhüningen 136,11 Gotthelf 46,62 Bázel város (Σ) 2275,05 Iselin 109,82 Riehen 1086,10 St. Johann 223,90 Bettingen 222,69 Basel-Stadt kanton 3583,84
Léteznek még nem hivatalos, de gyakran használt elnevezések is, például a Bachletten és Gotthelf negyedek részét képező „Neubad” nevű terület, „Kannenfeld” a St. Johann-negyed része, „Lehenmatt” a Breite-Quartier része, továbbá a St. Alban-Quartier részét képező „Gellert”, „Dreispitz” és „St. Jakob” is nem hivatalos negyedek.
Történelem Az első telepesek a feltételezések szerint a Kr. e. 5. században érkeztek a területre. Kr. e. 150 körül már kelta településként említik.
A rómaiak kr. e. 44-ben foglalták el Bázelt.
A város neve az első írásos emlék alapján Basilia volt (374-ből származik). A münsteri dombon ekkoriban egy erődítmény volt. A várost sokszor támadták meg a germán törzsek. Az 5. században a frankok foglalták el, és 900-ig a Frank Birodalom része volt. Ezután Burgundia része lett. A 7. században püspökség lett a város. 917-ben a magyarok felégették Bázelt. 1032-ben a Német-római Birodalom foglalta el.
II. Henrik császár 1019-ben felszentelte a monostort. 1100 körül városfalat kezdtek el építeni, de csak a 14. század elejére fejezték be. Henrik von Thun püspök alatt 1225 körül építették az első Rajna-hidat.
1348-ban Bázelt megtizedelte a pestis, és a városnak 8 év múlva ismét katasztrófával kellett szembesülnie: Közép-Európa eddigi legnagyobb földrengése és az utána következő tűzvész döntötte romba a várost. 1460-ban II. Piusz pápa megalapítja az első egyetemet a mai Svájc területén. 1471-ben III. Frigyes császár vásárjogot adományozott Bázelnek.
A bázeli zsinat 1431 és 1449 között tartotta ülését, amelyen V. Félix ellenpápát 1439-ben megválasztották. 1433 körül megalapítják az első papírgyárat a városban.
A sváb ill. svájci háborúban 1499-ben Bázel a Svájci államszövetség része lett, ennek ünnepélyes ceremóniája 1501. július 13-án volt. 1529-ben a reformáció elérte a várost. A püspöknek Jurába kellett mennie emiatt. 1543-ban a városban adták ki az első teljes tankönyvet az emberi anatómiáról. A könyv címe De Humanis Corporis Fabrica. bélyeg|150px|A bázeli „légi csatáról” szóló röpirat címlapja 1566-ból 1566 nyaráról maradt fenn egy érdekes leírás a bázeli „légi ütközetről”, amikor is néhány napig fekete és vörös gömbök „vívtak csatát” az égen. Az esemény leírására később a korai UFO-észlelések egyik ismert példájaként hivatkoztak. (Hasonló incidens Nürnbergben is volt öt évvel korábban.)
A pestis 1576–1578 között ismét felütötte a fejét, és még háromszor visszatért 30 év alatt. Először 1582–1583-ban, aztán 1593–1594 között, majd 1609–1611-ben.
1795-ben a bázeli béke vetett véget Franciaország, Spanyolország és Poroszország háborújának. 1815-ben a bécsi kongresszus a püspökséget felosztotta Bázel és Bern között.
Svájc első vasútja ebben a városban volt. 1844-ben St. Louisból érkezett Bázelbe.
1897. augusztus 26–29. között Herzl Tivadar Bázelben rendezte meg az első Cionista Világkongresszust.
1966-ban a nők is kaptak szavazati jogot, majd 1969-ben új szavazási törvényt vezettek be.
1986. november 1-jén a SANDOZ telepén robbanás történt, amelynek során 150 kg higanytartalmú vegyület jutott a környezetbe, ezért a városban megszólaltak a szirénák, s a környékbeli házakat azonnal el kellett hagyni.https://books.google.hu/books?id=UDAwZQO8ZGUC&pg=RA1-SA1-PA55&dq=explosion+basel+1986+november
A népesség alakulása Az iparosodásra jellemző folyamatos népességnövekedés a 19. században Bázelt sem kerülte el. Svájc második legnagyobb városává fejlődött Zürich mögött. 1970-től a szuburbanizáció által csökkenni kezdett a népesség. 1970 és 2005 között több mint 51 000 lakos költözött a városhatáron kívülre. Ugyanebben az időszakban mintegy 12 000 külföldi költözött a városba. A nettó 39 000 lakosnyi csökkenés elegendő volt ahhoz, hogy az 1990-es évek közepére Genf megelőzze Bázelt a lakosok számát tekintve. Az adózás szempontjából potens rétegek elvándorlása és a kantonok közötti adóverseny különösen nagy probléma ennek a városnyi kantonnak. ÉvLakosÉvLakos 1774 15 040 1910 132 276 1815 16 674 1920 135 976 1835 21 219 1930 148 063 1847 25 787 1941 162 105 1850 27 170 1950 183 543 1860 37 915 1960 206 746 1870 44 122 1970 212 857 1880 60 550 1980 182 143 1888 69 809 1990 178 428 1900 109 161 2000 166 558 Bázel város népességének alakulása. 1900-tól az adatok Kleinhüningen lakosságát is magukba foglalják.Basel-Stadt Statistik bélyegkép|A bázeli városháza bélyeg|Címerdísz a városházán
Politika Címer Bázel város címere megegyezik Basel-Stadt kanton címerével, balra kunkorodó püspöki pásztorbot képével. Három vízszintes vonal töri meg a botot, amely az alján kiszélesedik és három cikkbe szakad. A címer tartói általában oroszlánok, vademberek, angyalok, és a 15. századtól már baziliszkuszok is.
A címer először a 11. században jelent meg, akkor még fabottal, amelyen a kunkor aranyból volt. A címer mai formája a 12. századból származik.Basel-Stadt kanton egy címerlexikonban Alkotmány Bázel városában a kormányzati és a helyhatósági jogokat egyaránt a Basel-Stadt kanton gyakorolja, így a település maga sem törvényhozó, sem végrehajtó hatalommal nem rendelkezik. A végrehajtó hatalmat a kanton kormányzótanácsa (Regierungsrat), a törvényhozót a nagytanácsa (Großer Rat) gyakorolja. A települési és a kantoni kormányzat ilyen összevonása szokatlan Svájcban. Testvérvárosai
, Pretoria , Sanghaj Amerikai Egyesült Államok, Miami Beach
Közlekedés A város közlekedési csomópont Németország és Franciaország között. Hajózás bélyeg|Rajnai teherhajó Bázelben Bázel a középkor óta jelentős kereskedő- és rakodóhely a Földközi-tenger és az Északi-tenger közötti áruforgalomban. A Bázel-Rotterdam távolság víziúton 832 kilométer, amit a mai motoros hajók, árral szemben közel egy hét alatt, lefelé 3-4 nap alatt tesznek meg. A Strasbourgba jutást a Rheinseitenkanal csatorna könnyíti meg. A Rajna Bázelben a középső hídig (Mittlere Brücke) nemzetközi víznek minősül. Négy kikötője van: A jobb parton: Rheinhafen Kleinhüningen A bal parton: Rheinhafen St. Johann (a legrégebbi) A bal parton: Hafen Birsfelden (a városhatáron kívül helyezkedik el) A bal parton: Auhafen Muttenz (a városhatáron kívül helyezkedik el)
Vasút A város területén három távolsági közlekedésre használt pályaudvar is található. A Központi Pályaudvarról (Centralbahnhof) indulnak a belföldi járatok Zürich, Bern/Luzern és Delémont irányokba, és a nemzetközi vonatok Németország és Olaszország felé. Ugyanahhoz az épületkomplexumhoz tartozik a francia pályaudvar, ahonnan a francia vasúttársaság, az SNCF közlekedtet Mulhouse–Párizs/Brüsszel irányokba szerelvényeket. A német vasúttársaság (Deutsche Bahn) üzemelteti a város északi részén található Badischer Bahnhof-ot (Basel Bad Bf).
Autó Luzern és Bázel között van az A2 autópálya. Karlsruhe irányába a német A5, Mulhouse felé a francia A35 autópálya vezet.
A városon belül a großbaseli részben vezet három nagyobb koncentrikus sugárút. A belváros nagy részére nem szabad autóval behajtani.
Közösségi közlekedés
thumb|bal|250px|a villamos-hálózat térképe A városban buszok és villamosok közlekednek. A villamost a svájci német nyelven a Tram szóval illetik. A villamosok járatsűrűsége napszaktól és vonaltól függően 6 és 30 perc között változik.
Gazdaság Vendéglátóipar