A szublimáció olyan halmazállapot-változás (fázisátalakulás), amelynél a szilárd halmazállapotú anyag átmegy gőzállapotba melegítés hatására anélkül, hogy közben folyékony állapotot venne fel. Energia (hő) kell a folyamat végbemenéséhez, ezért endoterm folyamatról beszélhetünk. A szublimáció általában az adott anyag hármaspontjánál alacsonyabb hőmérsékleten és nyomáson történik. Tipikus példa a jód, a kámfor, a szárazjég szublimációja, de kisebb mértékben is sok szilárd anyag szublimál, ezért érezzük a szagukat vagy illatukat. 0 °C alatt a vízjég, így a hó esetén is megfigyelhető a szublimáció.
Ellentétjét, a légnemű anyag megszilárdulását kristályosodásnak, deszublimációnak (vagy esetenként depozíciónak) nevezik. Ennél a folyamatnál viszont az anyag adja le az energiát (hőt) a környezetének, ezért ebben az esetben már exoterm folyamatról beszélünk.
A szublimáció elnevezés a latin sublimatio (felemelés) szóból származik.
Definíció A szublimáció definíciója az IUPAC megfogalmazásában: közvetlen átmenet szilárdból gőzzé, folyékony halmazállapot megjelenése nélkül.
Gyakorlati alkalmazása Szilárd anyagok tisztítása Ruhák védelme molylepkék ellen naftalin szublimációjával Szárazjég, például koncerteken mesterséges köd létrehozása Instant italok előállítása
Például az instant kávé készítésének egyik módszere, a liofilezés, azaz a fagyasztva szárítás, melynek során szublimáció is történik:
hagyják száradni a kávét, így magától elpárolog a benne lévő nedvesség a koncentrátumot -40 °C-ra hűtik légritka teret hoznak létre, így könnyebben létrejön a szublimáció, ekkor a jég elpárolog, a zamatanyagok nem károsodnak száraz kávépor a végeredmény.
Jegyzetek
Források Szublimáció Halmazállapot, halmazállapot-változások (PDF)
További információk Fizikakönyv.hu – A szublimáció és a deszublimáció
Kategória:Fázisállapotok