Az Állami Egyházügyi Hivatal (rövidítése: ÁEH) az állam és az egyházak közötti egyezményeket végrehajtó és a vallásokkal kapcsolatos egyéb feladatokat ellátó államigazgatási szerv volt a Magyar Népköztársaságban 1951 és 1989 között. Jellegzetes pártállami szervként egyik fő feladata az egyházak állami ellenőrzése, irányítása volt, aminek során szorosan együttműködött az egyházakkal foglalkozó állambiztonsági szervekkel.
Története 1951-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumból vált ki. Az Állami Egyházügyi Hivatalt az 1951. évi I. törvény hozta létre. Felállításával a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak a vallásügyekkel kapcsolatos ügyköre megszűnt, és a minisztérium elnevezésében a vallási ügykörre való utalást a továbbiakban mellőzték.
A Hivatal a a Minisztertanácsnak alárendelve működött. Ez alól kivételt képezett az 1957 és 1959 közötti rövid időszak, amelynek folyamán a Művelődésügyi Minisztériumnak alárendelve, mint a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala végezte feladatát Forrás: A Katolikus Lexikon vonatkozó szócikke és Soós Viktor Attila tanulmánya a Rubiconban: Az egyházpolitika és azt végrehajtó intézmény, az Állami Egyházügyi Hivatal 1956 után
A Hivatalt 1989-ben jogutód nélkül szüntették meg.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1989. évi 14. törvényerejű rendelettel megszüntette az AEH-t 1989-ben. Ezt követően az 1990-ben törvény mondta ki, hogy az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre.1990. évi IV. törvény
Épülete Kezdetben az oktatási minisztérium Budapest V. kerületi Szalay utcai épületében működött, utolsó székháza a VI. kerületben, a Lendvay utca 28. szám alatti villaépület volt.
Jellemzői
Az Állami Egyházügyi Hivatalt "az állam és a vallásfelekezetek közötti ügyek intézésére, így különösen az egyes vallásfelekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtása és a vallásfelekezetek állami támogatása céljára" állították fel.1951. évi I. törvény 1. § (1) bek. A Hivatal a minisztertanács főfelügyelete alá tartozott. A minisztertanács főfelügyeleti jogát egyik tagja útján gyakorolta.1951. évi I. törvény 1. § (2) bek. A Hivatal szervezetére, hatáskörére, valamint működésére vonatkozó rendelkezéseket a minisztertanács rendelettel állapította meg.1951. évi I. törvény 2. § (1) bek. A Hivatal szervezésével és működésével kapcsolatos személyi és dologi kiadások fedezéséről az állami költségvetésben külön címben gondoskodtak.1951. évi I. törvény 2. § (2) bek.
A Hivatalra vonatkozó jogszabályok 1951. évi I. törvény az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról 1956. évi 33. tvr. egyes minisztériumok összevonásáról és megszüntetéséről 1959. évi 25. tvr. az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról 33/1959. (VI. 2.) Korm. rendelet az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló 1959. évi 25. tvr. végrehajtására 41/1986. (X. 11.) MT rendelet az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló 1959. évi 25. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 33/1959. (VI. 2.) Korm. rendelet módosításáról 1989. évi 14. tvr. az egyes egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájárulásról és az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetéséről 103/1993. (VII. 12.) Korm. rendelet a helyi önkormányzati irattárakban, illetve levéltárakban őrzött, a jogutód nélkül megszüntetett Állami Egyházügyi Hivatal tevékenységéhez kapcsolódó iratok további kezeléséről
Elnökei Kossa István 1951-től 1952-ig az ÁEH elnöke Horváth János (1921–1988) vasesztergályos. 1952-től 1956. október 26-ig az ÁEH elnöke Olt Károly (1904–1985) tisztviselő. 1959-1961 az ÁEH elnöke Prantner József (1911–1975) kőműves. 1961-1971 az ÁEH elnöke. 1968-1971 államtitkár Miklós Imre (1927–2003) pártfunkcionárius. 1971-1989 államtitkár és az ÁEH elnöke
Kutatható iratanyaga A működésének időszakában (az 1951–1989 közti években) keletkezett iratai közül 143,24 iratfolyóméternyi, maradandó értékűnek minősített iratanyaga került az Országos Levéltár, mai nevén Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetébe, ahol az a XIX-A-21 törzsszámú fondon belül, keletkeztetők szerint 5 állagra (részegységre) bontva, a XIX-A-21-a~~XIX-A-21-e törzsszámokon kutatható.Az Állami Egyházügyi Hivatal iratainak jegyzéke az MNL OL nyilvántartásában; hozzáférés: 2025. október 2.
Irodalom Köpeczi Bócz Edit: Az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenysége. Bp.: Akadémiai Kiadó, 2004 Tomka Ferenc: Halálra szántak, mégis élünk! Bp.: Szent István Társulat, 2005 Az Állami Egyházügyi Hivatal – Galambos Ádám beszélgetés Soós Viktor Attilával, 2016 Egyházüldözők – Galambos Ádám beszélgetése Soós Viktor Attilával, 2016 Asztali beszélgetések... – Disputa a pártállam és az egyházak viszonyáról (2018.) Beszélgetőtársak: Mirák Katalin (történész), Soós Viktor Attila (történész), Galambos Ádám (evangélikus teológus) Soós Viktor Attila: Az egyházpolitika és azt végrehajtó intézmény, az Állami Egyházügyi Hivatal 1956 után. Rubicon onlineplusz Bomlasztások és elszigetelések. Hogyan működött együtt az Állami Egyházügyi Hivatal a BM csoportfőnökségeivel? (Cseszkó Tamás interjúja Soós Viktor Attilával). In: Hetek, 2019.05.24. (XXIII évf. 21. sz.) Egyházak a párt ökle alatt – Galambos Ádám beszélgetése Kertész Botond történésszel (2021)
Jegyzetek
Források "Fehér hollók" munkacsoport 1990. évi IV. tv. 16. §
További információk „Isten népe elrejtve él” – Keresztény helytállás és hitvallás a Kádár-korszakban
Kategória:Magyar vallástörténet Kategória:Magyarország 1945–1956 között Kategória:Magyarország a Kádár-korszakban