Csomafája

Csomafája () falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Földrajz Kolozsvártól 31 kilométerre északra fekszik. Az eredeti falumag a Borsa-patak jobb partján, a Dobogó-hegy (Donga) árvízmentes teraszára települt, nyugat–keleti irányban. A Borsa-patak szabályozása és a földreform után, az 1920-as években egy újabb településbokor jött létre a patak bal partján, a Kidére vezető út mellett. Északról a Biszó (Bíró-hegy), a Koszorúdomb és a Koromberek, délről a Dobogó-hegy, a Gyulai-hegy és az Őr-hegy veszik körbe. Határából 1943-ban 663 kataszteri hold volt szántó, 303 erdő, 187 rét és 116 legelő.

Nevének eredete A tisztázatlan eredetű Csoma személynév és az 'erdő' jelentésű fa szó birtokos összetételéből keletkezett, jelentése tehát 'Csoma erdeje'. 1230-ban Chama, 1307-ben Chamafaya, 1446-ban Chomafay, 1449-ben Chomafaya, 1680-ban Czomofaja, 1839-ben (románul) Csumefáje néven említették. Román neve népetimológiás, ciumăfaie ugyanis a csattanó maszlag román neve.

Népesség A népességszám változása   Csomafája lakossága évenként Év Lakossága Magyar lakosság 1850 454 141 1881 488 162 1900 486 161 1920 400 98 1941 610 117 1956 598 n.a. 1966 454 79 1976 362 58 1992 190 28 2002 172 16 2011 97 17

Etnikai és vallási megoszlás 2002-ben 172 lakosából 119 volt román, 37 cigány és 16 magyar nemzetiségű; 156 ortodox és 15 református vallású. 1850-ben még 454-en lakták, közülük 292 volt román, 141 magyar, 12 zsidó és kilenc cigány; 292 görögkatolikus, 130 református, 16 római katolikus, 12 zsidó és négy unitárius vallású.

Története A Bórsód és a Hathold határrészben újkőkori, a református templom körül bronzkori települést tártak föl. Jelentős a Kidei-patak bal partján, a Palota dűlőben talált villa rustica (tulajdonosát egy felirat szerint Aelius Iuliusnak hívták), akvadukttöredék és a Kidei-patak beömlésénél feltárt hat fogadalmi oltárkő.ARCHAEOLOGICAL REPERTORY OF ROMANIA. Archive Of The Vasile Parvan Institute Of Archaeology – Site Location Index és Erdély története Doboka vármegyei kisnemesi falu volt. Az 1333-as pápai tizedjegyzék szerint plébánosa, Domokos 11 kolozsvári dénárt fizetett. Református egyháza 1766-ban, Sólyomkő filiával együtt 75 férfit és 56 nőt számlált. 1788-ban még anyaegyház, a 19. század végén már csupán filia volt. 1834-ben 486-an lakták, a többségük román jobbágy, a református magyar nemesek 133-an voltak. 1876-ban Kolozs vármegyéhez csatolták. Nemesi családjai közül 20. század elején nagyobb birtokosnak számítottak a Nánássy, Szőllősy, Bereczky, Szilágyi, Török, Zoltai, Pálffy, Ocsvay, Györffy, Ambrus és Butka családok.

Látnivalók Középkori eredetű református temploma szószékét Sipos Dávid készítette 1745-ben, alkotói korszakának első időszakában. 2007-ben a református egyház támogatásával és a hívek adakozásából felújították a templomot.

Híres emberek Itt született 1819-ben Ocsvay Ferenc publicista, 1848–49-ben a Honvéd című lap szerkesztője.

Források K. Kovács László: A borsa-völgyi juhászat. Budapest, 2008 Hodor Károly: Doboka vármegye' természeti és polgári esmértetése. Kolozsvártt, 1837

Jegyzetek

További információk Falutérkép

Kategória:Kolozs megye települései Kategória:Kolozs vármegye települései