Bárány Tamás (Budapest, 1922. március 21. – Budapest, 2004. november 10.) magyar író, költő.
Életpályája A nemesi címet viselő rendesi Bárány családból származott. Apja fővárosi tisztviselő, apai nagyapja pedagógus, egy krisztinavárosi elemi iskola igazgatója volt.
1937-től publikált verseket. A Budapesti I. kerületi Verbőczy István Gimnáziumban érettségizett (1940). 1940 és 1946 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult. 1941-től 1943-ig a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Jogtudományi Karának hallgatója volt. 1941 és 1945 között fővárosi tisztviselő, 1945-ben a Világosság munkatársa volt. 1946–1947-ben könyvtárosként dolgozott. 1947–1948-ban a Budapest című folyóirat segédszerkesztője volt. 1950–1951-ben az Új Magyar Könyvkiadó, majd 1955–1956-ban a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1956-tól szabadfoglalkozású író lett. 1956–1957-ben az Írószövetség ellenőrző bizottsági elnöke volt. 1968 és 1986 között az érdekvédelmi bizottság elnöke volt. 1970 és 1995 között a választmány tagja volt. 1970 és 1989 között a Szerzői Jogvédő Hivatal elnökségi tagja volt. 1971-től a Jogi Szakértői Testület elnökségi tagja volt. 1972 és 1988 között az Írók és Zeneszerzők Nemzetközi Szövetségének Irodalmi Tanácsának tagja volt. 1975 és 1991 között az Irodalmi Alap vezetőségi tagja volt. 1989-től a PEN Club alelnöke volt. 1989 és 1992 között a Művészeti Alap választmányi tagja volt. 1991 és 1993 között a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének felügyelőbizottsági elnöke volt.
Munkássága Első regénye (És megindulnak a hegyek) 1947-ben szürrealista volt; a fasizmusról mondott véleményt. Később inkább a nagyrealizmus jellemezte (Húsz év). A magánélet intenzív ábrázolásával és társadalmi távlatba állításával találta meg írói hangját (Csigalépcső). Később kedvenc témájává váltak a nemzedéki kérdések (Apátlan nemzedék, 1960, Velünk kezdődik minden, 1969). A Város, esti fényben (1968) című fiktív riportregénye kritikus hangon szól a szocialista iparváros gondjairól. Szellemesség, irónia jellemzi irodalmi paródiáit (Félszárnyú Pegazus, 1982).
50 kötete jelent meg, egy tucat színdarabja került bemutatásra. Rádió- és tévéjátékok szerzője, öt regényéből filmet forgattak (Csigalépcső, A világ közepe, Mi lesz veled, Eszterke?, Velünk kezdődik minden, A fészek melege).
Emlékezésekből, interjúkból önéletrajzi kötetet állított össze (Villanófény, 1987). Műveit cseh, francia, lengyel, német, orosz nyelven is kiadták.
Művei 1944-ig Álomváros. Versek; Pátria, Budapest, 1937 Lassú nyár. Versek; Cserépfalvi, Budapest, 1941 Szélcsend. Regény; Bersenyi, Budapest, 1943
1945–1956 És megindulnak a hegyek. Regény; Magyar Téka, Budapest, 1947 Válj bennem verssé!; Officina, Budapest, 1948 A szerelem komédiája (színmű, bemutató: Budai Színház, 1947) Farkasok; Ifjúsági, Budapest, 1952 (Hazáért és szabadságért) Fiatalok. Színmű; Népszava, Budapest, 1953 (Műsorfüzet) Rákóczi zászlai. Regény; Ifjúsági, Budapest, 1955 Húsz év. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1955 Kormányválság Paranában; Magvető, Budapest, 1955 (Vidám könyvek) (regény, 1955, cseh nyelven: 1960) Mihályka. Színmű; Népszava, Budapest, 1955 (Színjátszók könyvtára) Csigalépcső. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1956
1957–1989 Csigalépcső (regény, 1956, film: 1957, németül: 1976) Sírás. Elbeszélések; Magvető, Budapest, 1957 Rettentő Misi; Móra, Budapest, 1958 A második kakasszó (dráma, bemutató: Jókai Színház, 1958) Űzött vad. Regény; Magvető, Budapest, 1959 Apátlan nemzedék. Regény; Magvető, Budapest, 1960 (cseh nyelven: 1965) A világ közepe (mesejáték, bemutató: Debreceni Csokonai Színház, 1961) Iratlan törvény. Kisregény; Magvető, Budapest, 1962 Kis ház a szigeten. Regény; Móra, Budapest, 1963 A fiam nem a lányom / Szerencsés flótás / Kutyaharap; Szépirodalmi, Budapest, 1964 (kisregény és elbeszélés, 1964 – vígjáték, bemutató: Katona József Színház: 1965, csehül: 1967) Kutyaharap (kisregény, 1964) Farkasok (dráma, bemutató: Budapest, 1965) A fiam nem a lányom. Vígjáték; rend. utószó Mann Lajos; Népművelési Intézet, Budapest, 1965 (Színjátszók kiskönyvtára) ...és így írunk mi!; Magvető, Budapest, 1965 Tengerparti nyár. Válogatott novellák; Szépirodalmi, Budapest, 1966 Ágytól – asztaltól; Szépirodalmi, Budapest, 1967 Sziget; Szépirodalmi, Budapest, 1967 Nem születtem grófnak (vígjáték, bemutató: Déryné Színház, 1968) Város, esti fényben. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1968 (regény, 1968, franciául: 1976, lengyelül: 1980, románul: 1990) Palackposta. Mesék, felnőtteknek; Magvető, Budapest, 1968 Rendhagyó feltámadás (színmű, 1968) Napraforgó, napkeleti királyasszony (tragikomédia, bemutató: Déryné Színház, 1969) Futótűz. Keserű komédia; rend. utószó Dániel Ferenc; NPI, Budapest, 1969 (Színjátszók kiskönyvtára) Téves kapcsolás; Szépirodalmi, Budapest, 1969 Velünk kezdődik minden. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1969 (A Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó zsebkönyvtára) Tornádó; Magvető, Budapest, 1970 A szülő is ember (vígjáték, bemutató: Vidám Színpad, 1971) Asszonyok mesélik (forgatókönyvíró, magyar tévéfilm, 77 perc, 1971) Férfiak mesélik... (forgatókönyvíró, magyar tévéfilm, 89 perc, 1972) Fényes rokonság. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1972 Több órás napsütés (vígjáték, bemutató: Vidám Színpad, 1973) Nagy idők tanúja; Magvető, Budapest, 1974 Kitagadottak. Regény; s.n., Budapest, 1975 (Kozmosz könyvek) Emberi hang; Szépirodalmi, Budapest, 1975 Csigalépcső. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1976 (Szépirodalmi zsebkönyvtár) Vendégjáték; Szépirodalmi, Budapest, 1977 Város, esti fényben (színmű, bemutató: Jókai Színház, 1976, Harkov, 1978) A bíró. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1978 Két regény / Város, esti fényben / Velünk kezdődik minden; Magvető–Szépirodalmi, Budapest, 1979 (30 év) Villa a Balatonnál; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1979 A világ közepe; Móra, Budapest, 1980 Másfél szoba összkomfort. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1980 A világbíró király. Az Ezeregyéjszaka ezerkettedik éjszakája; Móra, Budapest, 1980 Félszárnyú Pegazus. A XX. századi magyar prózairodalom onto-, anto- és antilógiája. Apokrif szöveggyűjtemény; Magvető, Budapest, 1982 Zsonglőrök. Három kisregény / Fényes rokonság / Rendhagyó feltámadás / Nagy idők tanúja; Szépirodalmi, Budapest, 1982 A fészek melege; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1983 Fortuna kegyeltje; Kossuth, Budapest, 1983 Egy életen át (válogatott elbeszélés, 1986) Nászajándék (komédia, bemutató: Szegedi Nemzeti Színház, 1987) Villanófény; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1987 Aki feltámadott. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1989
1990– Trójában háború volt? Regény; Berger, Budapest, 1992 Megjelenés fehér szmokingban. Regény; Nesztor, Budapest, 1993 Két emberöltő. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix, Budapest–Ungvár, 1994 (Örökségünk) A férfi Názáretból. Regény; Orpheusz, Budapest, 1997 Kis magyar irodalomtöri. Válogatott paródiák; Hét Krajcár, Budapest, 1998 Zsibvásár. Versek prózában; Hét Krajcár, Budapest, 2000 Válogatott novellák; Belvárosi, Budapest, 2000 Lázadók. Három regény / Brutus / A világbíró király / Velünk kezdődik minden; Összmagyar Testület, Budapest, 2002 Az évszázad vándora. Két dráma; CET Belvárosi, Budapest, 2004
Bárány Tamás munkái (1984–1990) Bárány Tamás munkái; Szépirodalmi, Budapest, 1984–1990 Csigalépcső. Három regény / Íratlan törvény / Sziget; 1984 Másfél szoba összkomfort. Három regény / Űzött vad / Kitagadottak; 1985 Egy életen át. Válogatott novellák; 1986 Palackposta / Sírás. Regény / Palackposta. Mesék felnőtteknek / A világbíró király. Az Ezeregyéjszaka ezerkettedik éjszakája / Rongyszőnyeg. Karcolatok / A bíró. Regény; 1987 Város, esti fényben. Két regény / Velünk kezdődik minden; 1988 Fényes rokonság. Vidám regények / Kutyaharap / A fészek melege / Fortuna kegyeltje; 1990
Díjai, elismerései Gábor Andor-díj (1972) A Munka Érdemrend arany fokozata (1978) A Móra Könyvkiadó Nívódíja (1981) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1992) A Művészeti Alap Irodalmi Nagydíja (1993) Arany János-díj (1996) Fityisz-díj (1997)
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó Szerzői adatlapja a Molyon
További információk Kortárs Magyar Írók A magyar irodalom története
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar drámaírók Kategória:Magyar ifjúsági szerzők Kategória:Magyar újságírók Kategória:József Attila-díjasok Kategória:1922-ben született személyek Kategória:2004-ben elhunyt személyek Kategória:Arany János-díjasok Kategória:Artisjus-díjasok Kategória:SZOT-díjasok Kategória:Művészeti Alap Irodalmi Díjasok Kategória:Gábor Andor-díjasok Kategória:A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Könyvkiadói szerkesztők