Alsópokorágy (szlovákul Nižná Pokoradz) Rimaszombat településrésze, 1974-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
Fekvése Alsópokorágy egyike Rimaszombat hét kataszteri területének, területe 4,077 km².A SZK kataszteri jegyzéke, 2007 A városközponttól 2 km-re északra fekszik, a Balogpádárra vezető út mentén.
Története Vályi András szerint: "Alsó, Felső Pokorágy. Két tót falu Hont Vármegyében, földes Uraik G. K. Berényi, Lusinszky, G. Szendrei Török, és Jekelfalusi Uraságok, lakosaik leg inkább evangelikusok, fekszenek Zeherjéhez közel, Rima Szombatnak is szomszédságában, mellynek filiáji, határbéli földgyeik jó termékenységűek, boraik gyengék, piatzozások Rimaszombatban, holott fuhatozással is keresik élelmeket, gyümöltsök, mikor terem, elég van."
Fényes Elek szerint: "Pokorágy, (Alsó), magyar falu, Gömör-Kis-Hont vmegyében, Rimaszombat szomszédságában: 22 kath., 240 ref. lak., termékeny gazdag határral, s szőlőmiveléssel. Az osgyáni urad. tartozik."
Gömör-Kishont vármegye monográfiájában: "Alsópokorágy, magyar kisközség, ev. ref. vallásu lakosokkal. Házainak száma 79, lakosaié 377. 1438-ban említik először, mint Ajnácskő vár tartozékát és mint ilyen szerepel még a XVII. század közepén is. Később az osgyáni uradalomhoz csatolták. A mult század elején a br. Kemény, a Szentmiklóssy, a Rakovszky és a Pongrácz család volt a birtokosa. Református temploma a husziták idejében épült. Az egyház 1700-ból való érdekes úrasztali poharat őriz. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszombat."Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.
1910-ben 371-en, túlnyomórészt magyarok lakták. A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. 1921-ben 349 lakosából 347 magyar.
1938 és 1944 között újra Magyarország részét képezte, a falu és a szomszédos Felsőpokorágy település között húzódott az új szlovák-magyar államhatár. A második világháború után magyar lakosságának egyötödét kitelepítették, helyükre magyarországi szlovákok jöttek. 1970-ben 291 lakosából már csak 194 volt magyar, 97 pedig szlovák volt. 1974-ben Dúsa, Mezőtelkes és Felsőpokorágy községekkel együtt Rimaszombathoz csatolták. 2021-ben 251 lakosából 74 (29 %) volt magyar.
Nevezetességei Református temploma 1891-ben épült neoklasszicista stílusban, a régebbi templom alapjain. Temetőjében áll a 2026-ban itt újjáépített, eredetileg 1943-ban Rimaszombatban emelt huszáremlékmű.
Kapcsolódó szócikkek Rimaszombat Felsőpokorágy
További információk Csehszlovákiai magyarok lexikona
Jegyzetek
Alsopokoragy Kategória:Rimaszombat Kategória:Gömör és Kis-Hont vármegye települései